Balla István
Balla István

Rosszabb tanulási eredményeket ér el az a diák, aki rendszeresen a számítógép előtt ül, még akkor is, ha azt csak tanulási célból teszi. A nemrég közzétett OECD-jelentésen sokan meglepődtek, pedig nem egy új felismerésről van szó. De azért óva intenénk az iskolákat, hogy eltiltsák a gyerekeket az informatikai eszközöktől, ugyanis a munkaerőpiac által elvárt digitális írástudásban nagyon rosszul állunk. Van megoldás a látszatellentmondásra: az IKT-pedagógiában is felkészült tanár.

Az OECD honlapján megjelent Tanulók, komputerek és tanulás című tanulmány tételmondata úgy hangzik, hogy minél többet használja egy diák a tanulás során a számítógépet, annál rosszabbak az eredményei. A 2012-es PISA nemzetközi tanulói teljesítménymérés adatai alapján készült kutatásból sokan azt a következtetést vonták le, hogy ezek szerint minden iskolai IKT-beruházás, minden digitális tananyag, vagy minden e-mailen küldött házi feladat hiábavaló volt, sőt káros. Ennél azért árnyaltabb a kép.

Sok informatikai pénz ≠ jobb matektudás

A tanulmány azt mutatta ki, hogy az infokommunikációs eszközökbe invesztált erőforrások és a szövegértés, valamint a matematikai és természettudományos műveltség javulása között nincs kapcsolat. Sőt, általában, ahol kevesebb az iskolákban a PC, ott jobbak a tanulói teljesítmények. Magyarország, sajnos nem kivétel: viszonylag jó az egy tanulóra jutó (igaz szörnyen elavult) számítógép-ellátottság, és mind a szövegértésben, mind a matekban átlag alatt teljesítenek a diákok.

Mellesleg Horváth Ádám, az IVSZ oktatási igazgatója vitatja az OECD Magyarországra vonatkozó adatait. Ebben ugyanis az szerepel, hogy 2,2 magyar gyerekekre jut egy PC, miközben a hazai ellátottság ennél jóval rosszabb. Az iskolákban nem 600 ezer, hanem körülbelül 300 ezer gép van, és azok egy része is használhatatlan, vagy elavult. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy jellemzően Magyarországon csak az informatikaórán kerülnek gép elé a gyerekek, más órán, így matekórán nem, így természetes, hogy nincs hatása az iskolai PC-ellátottságnak a matekos teljesítményekre.

©

Ha csak a tanulók internethasználatára szűkíti az OECD a vizsgálatot, hasonló eredményt kapunk. A PISA „éltanulóiban” – Dél-Koreában, Sanghajban, Hongkongban és Japánban – fordítanak a legkevesebb időt iskolai internetezésre. Ezzel szemben az internet segítségét gyakran igénybevevők közül három országban – Ausztráliában, Új-Zélandon és Svédországban – kifejezetten romlottak az utóbbi években a diákok olvasási és matematikai képességei. A mutatók szerint "egyetlen olyan ország sincs, ahol a diákok többsége rendszeresen használja az internetet az iskolában és ezzel együtt javul a diákok teljesítménye".

Nincs új a nap alatt

Hogy az iskolai számítógép-használat és a tanulói teljesítmény javulása között negatív a kapcsolat, már a 2009-es PISA-vizsgálat is kimutatta – mondta el a hvg.hu-nak Lannert Judit oktatáskutató. De ekkor még pozitív kapcsolatot találtak az otthoni számítógép-használat és a teljesítmény között. Ezt akkor azzal magyarázták, hogy az iskolai kötött környezetben nem jól használják a számítógépet, míg otthon kreatív módon teszik ezt. Idén már azt találták, hogy az otthoni számítógép-használattal sem pozitív ez a kapcsolat. 

Tíz évvel ezelőtt, szintén az akkori PISA-eredményekből, ugyanezt állapította meg két német kutató. Thomas Fuchs és Ludger Woessmann, a müncheni egyetem IFO gazdasági kutatóintézetének tagjai kijelentették, hogy minél kevésbé használják a diákok a számítógépet otthonukban, illetve az iskolában, annál jobban teljesítenek a különböző műveltségi és matematikai teszteken. A kutatók ezt azzal magyarázták, hogy a számítógép elvonta ezeknek a gyermekeknek a figyelmét a házi feladatról.

Dombgörbe

A most megjelent kutatásról szóló híradások ugyanakkor kevésbé emelték ki azt az ábrát, ami azt is bemutatja, hogy a kevés IKT-használat szintén rosszabb iskolai teljesítményeket eredményez: ez tehát egy „dombszerű kapcsolat”. Sem a sok, sem a kevés számítógép nem szerencsés. A tanulmány szerint valamennyivel a mostani OECD-átlag alatt van az optimális iskolai számítógép-használati arány.

A tanulók olvasási készsége és az iskolai számítógép-használat
©

Hogy mi lehet az oka, hogy a sok – akár iskolai, tanulási célú – számítógép-használat rontja a tanulási teljesítményeket, erre az OECD-tanulmány nem tér ki. De könnyen belátható, hogy könnyű „eltévedni” a digitális világban, és rengeteg időt eltölteni például netes kereséssel, chateléssel, zenehallgatással, közösségi médiahasználattal – teljesen feleslegesen. Ilyenkor a diák nyilván más, hasznosabb tevékenységtől fosztja meg magát. Lannert Judit arra hívja fel a figyelmet, hogy sokkal könnyebb volt – ráadásul az uniós fejlesztési források is ezt erőltették – az eszközökbe invesztálni, mint a pedagógusképzésbe, -továbbképzésbe, vagy ne adj' isten a tanárok bérébe. Számos nemzetközi tanulmány foglalkozott vele, hogy önmagában a legkorszerűbb IKT-eszközök semmit sem jelentenek a tanulásban az ahhoz kapcsolódó hatékony tanítás nélkül.

IKT-pedagógia nélkül nem megy

Lassúak és nem kitartóak a magyar diákok
Lannert Judit egy másik aggasztó eredményre is felhívta a figyelmet a Kölökneten. E szerint a magyar fiatalok lassan fogják fel a digitális formában adott feladatokat, és nem is próbálnak szívósan végigmenni a lehetőségeken és eljutni a megoldásig.  Az angolszász országok ebben a gyorsasággal, az ázsiaiak a kitartással érnek el jó eredményeket.
Mi viszont se gyorsak, se kitartóak nem vagyunk. Ez arra utal, hogy nálunk már az olyan alapok sincsenek meg, mint a jó szövegértés és a motiváció.

Az angolszász országokban az utóbbi években lezajlott kutatások kimutatták, hogy az iskolai számítógép-használat alapvetően javítja a diákok problémamegoldó, matematikai és algoritmikai, valamint az önkifejezési készségeit, de csak abban az esetben, ha ez a tevékenység megfelelő tanítási módszertannal párosul. Továbbá nem szorítja ki a csoportos, "offline tevékenységeket", és nem merül ki médialejátszásban, feleletválasztásos tesztfeladatok kitöltésében – magyarázta az IVSZ oktatási igazgatója egy vitában. Horváth Ádám hozzátette, ennek épp ellenkezőjét érjük el, ha az IKT-eszközök átveszik a pedagógus szerepét, valamint ha szabadon, irányítás és feladat nélkül használhatják a gyerekek az eszközöket. Azaz a döntő: az IKT-val támogatott pedagógia.

Beszédes egyébként, hogy a mostani OECD-vizsgálatból kihagyták Dél-Koreát. Ott ugyanis rengeteget invesztáltak IKT-eszközökbe, gyakorlatilag informatizálták a közoktatást. Ennek ellenére (vagy e mellett) kiválóan teljesítenek a PISA-vizsgálatokon. Ott az IKT-pedagógia fejlesztése párhuzamosan zajlott az eszközfejlesztéssel. Ehhez Lannert Judit azt teszi hozzá, hogy az oktatásban sikeres keleti országokban a digitális tanulás terepe elsősorban az otthoni munka, az iskolában a hangsúly a hagyományos nevelésen van.

Siralmas állapotban a digitális írástudás

Hogy milyen káros lenne a mostani tanulmány hatására hátradőlni, és nem finanszírozni az iskolai IKT-eszközöket, azokat használni – a fentieknek megfelelően: szakszerűen – a tanításban, arra idézzük fel a nyáron kiadott Az iskolai digitális oktatás megújítási terve című IVSZ-tanulmány néhány mondatát.

Ebben a szakemberek rámutatnak, hogy a munkavállaláshoz (sőt, a mindennapi életben való eligazodáshoz is) ma már elengedhetetlenek a digitális készségek, ezért ezek fejlesztése kiemelt jelentőségű (lenne) a közoktatásban. Ez a Nemzeti Alaptantervben ugyan megjelenik, de a köznapi tapasztalat az, és a vállalkozások is arról számolnak be, hogy a diákok nem rendelkeznek megfelelő digitális ismeretekkel, és ezért kevésbé állják meg a helyüket a világban. Nem tudnak olyan állásokat betölteni, amelyek igénylik az ilyen jártasságot, vagy – informatikai szakmák esetében – az informatikai szaktudást. Mindez visszafogja a gazdasági fejlődést és rontja a foglalkoztatást.

A digitális szövegértés problémáit ebben az ábrában foglalták össze:

©

Tehát – a PISA-adatokból most (megint) kibányászott eredmények szerint – az olvasás-szövegértés, illetve a matematikai teljesítmények javulásához sokkal kevesebbet kellene a diákoknak számítógépet használni a tanulmányaik során. A digitális írástudás megszerzéséhez pedig sokkal többet.

Ez az ellentmondás ugyanakkor csak látszólagos, és megint a pedagógusoknál kötünk ki: az (IKT-pedagógiával is) jól felkészült tanárokon múlik, hogy a diákok minden területen megszerezzék a biztos alapkészségeket.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!