Balla István
Balla István
Tetszett a cikk?

Rosszabb tanulási eredményeket ér el az a diák, aki rendszeresen a számítógép előtt ül, még akkor is, ha azt csak tanulási célból teszi. A nemrég közzétett OECD-jelentésen sokan meglepődtek, pedig nem egy új felismerésről van szó. De azért óva intenénk az iskolákat, hogy eltiltsák a gyerekeket az informatikai eszközöktől, ugyanis a munkaerőpiac által elvárt digitális írástudásban nagyon rosszul állunk. Van megoldás a látszatellentmondásra: az IKT-pedagógiában is felkészült tanár.

Az OECD honlapján megjelent Tanulók, komputerek és tanulás című tanulmány tételmondata úgy hangzik, hogy minél többet használja egy diák a tanulás során a számítógépet, annál rosszabbak az eredményei. A 2012-es PISA nemzetközi tanulói teljesítménymérés adatai alapján készült kutatásból sokan azt a következtetést vonták le, hogy ezek szerint minden iskolai IKT-beruházás, minden digitális tananyag, vagy minden e-mailen küldött házi feladat hiábavaló volt, sőt káros. Ennél azért árnyaltabb a kép.

Sok informatikai pénz ≠ jobb matektudás

A tanulmány azt mutatta ki, hogy az infokommunikációs eszközökbe invesztált erőforrások és a szövegértés, valamint a matematikai és természettudományos műveltség javulása között nincs kapcsolat. Sőt, általában, ahol kevesebb az iskolákban a PC, ott jobbak a tanulói teljesítmények. Magyarország, sajnos nem kivétel: viszonylag jó az egy tanulóra jutó (igaz szörnyen elavult) számítógép-ellátottság, és mind a szövegértésben, mind a matekban átlag alatt teljesítenek a diákok.

Mellesleg Horváth Ádám, az IVSZ oktatási igazgatója vitatja az OECD Magyarországra vonatkozó adatait. Ebben ugyanis az szerepel, hogy 2,2 magyar gyerekekre jut egy PC, miközben a hazai ellátottság ennél jóval rosszabb. Az iskolákban nem 600 ezer, hanem körülbelül 300 ezer gép van, és azok egy része is használhatatlan, vagy elavult. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy jellemzően Magyarországon csak az informatikaórán kerülnek gép elé a gyerekek, más órán, így matekórán nem, így természetes, hogy nincs hatása az iskolai PC-ellátottságnak a matekos teljesítményekre.

©

Ha csak a tanulók internethasználatára szűkíti az OECD a vizsgálatot, hasonló eredményt kapunk. A PISA „éltanulóiban” – Dél-Koreában, Sanghajban, Hongkongban és Japánban – fordítanak a legkevesebb időt iskolai internetezésre. Ezzel szemben az internet segítségét gyakran igénybevevők közül három országban – Ausztráliában, Új-Zélandon és Svédországban – kifejezetten romlottak az utóbbi években a diákok olvasási és matematikai képességei. A mutatók szerint "egyetlen olyan ország sincs, ahol a diákok többsége rendszeresen használja az internetet az iskolában és ezzel együtt javul a diákok teljesítménye".

Nincs új a nap alatt

Hogy az iskolai számítógép-használat és a tanulói teljesítmény javulása között negatív a kapcsolat, már a 2009-es PISA-vizsgálat is kimutatta – mondta el a hvg.hu-nak Lannert Judit oktatáskutató. De ekkor még pozitív kapcsolatot találtak az otthoni számítógép-használat és a teljesítmény között. Ezt akkor azzal magyarázták, hogy az iskolai kötött környezetben nem jól használják a számítógépet, míg otthon kreatív módon teszik ezt. Idén már azt találták, hogy az otthoni számítógép-használattal sem pozitív ez a kapcsolat. 

Tíz évvel ezelőtt, szintén az akkori PISA-eredményekből, ugyanezt állapította meg két német kutató. Thomas Fuchs és Ludger Woessmann, a müncheni egyetem IFO gazdasági kutatóintézetének tagjai kijelentették, hogy minél kevésbé használják a diákok a számítógépet otthonukban, illetve az iskolában, annál jobban teljesítenek a különböző műveltségi és matematikai teszteken. A kutatók ezt azzal magyarázták, hogy a számítógép elvonta ezeknek a gyermekeknek a figyelmét a házi feladatról.

Dombgörbe

A most megjelent kutatásról szóló híradások ugyanakkor kevésbé emelték ki azt az ábrát, ami azt is bemutatja, hogy a kevés IKT-használat szintén rosszabb iskolai teljesítményeket eredményez: ez tehát egy „dombszerű kapcsolat”. Sem a sok, sem a kevés számítógép nem szerencsés. A tanulmány szerint valamennyivel a mostani OECD-átlag alatt van az optimális iskolai számítógép-használati arány.

A tanulók olvasási készsége és az iskolai számítógép-használat
©

Hogy mi lehet az oka, hogy a sok – akár iskolai, tanulási célú – számítógép-használat rontja a tanulási teljesítményeket, erre az OECD-tanulmány nem tér ki. De könnyen belátható, hogy könnyű „eltévedni” a digitális világban, és rengeteg időt eltölteni például netes kereséssel, chateléssel, zenehallgatással, közösségi médiahasználattal – teljesen feleslegesen. Ilyenkor a diák nyilván más, hasznosabb tevékenységtől fosztja meg magát. Lannert Judit arra hívja fel a figyelmet, hogy sokkal könnyebb volt – ráadásul az uniós fejlesztési források is ezt erőltették – az eszközökbe invesztálni, mint a pedagógusképzésbe, -továbbképzésbe, vagy ne adj' isten a tanárok bérébe. Számos nemzetközi tanulmány foglalkozott vele, hogy önmagában a legkorszerűbb IKT-eszközök semmit sem jelentenek a tanulásban az ahhoz kapcsolódó hatékony tanítás nélkül.

IKT-pedagógia nélkül nem megy

Lassúak és nem kitartóak a magyar diákok
Lannert Judit egy másik aggasztó eredményre is felhívta a figyelmet a Kölökneten. E szerint a magyar fiatalok lassan fogják fel a digitális formában adott feladatokat, és nem is próbálnak szívósan végigmenni a lehetőségeken és eljutni a megoldásig.  Az angolszász országok ebben a gyorsasággal, az ázsiaiak a kitartással érnek el jó eredményeket.
Mi viszont se gyorsak, se kitartóak nem vagyunk. Ez arra utal, hogy nálunk már az olyan alapok sincsenek meg, mint a jó szövegértés és a motiváció.

Az angolszász országokban az utóbbi években lezajlott kutatások kimutatták, hogy az iskolai számítógép-használat alapvetően javítja a diákok problémamegoldó, matematikai és algoritmikai, valamint az önkifejezési készségeit, de csak abban az esetben, ha ez a tevékenység megfelelő tanítási módszertannal párosul. Továbbá nem szorítja ki a csoportos, "offline tevékenységeket", és nem merül ki médialejátszásban, feleletválasztásos tesztfeladatok kitöltésében – magyarázta az IVSZ oktatási igazgatója egy vitában. Horváth Ádám hozzátette, ennek épp ellenkezőjét érjük el, ha az IKT-eszközök átveszik a pedagógus szerepét, valamint ha szabadon, irányítás és feladat nélkül használhatják a gyerekek az eszközöket. Azaz a döntő: az IKT-val támogatott pedagógia.

Beszédes egyébként, hogy a mostani OECD-vizsgálatból kihagyták Dél-Koreát. Ott ugyanis rengeteget invesztáltak IKT-eszközökbe, gyakorlatilag informatizálták a közoktatást. Ennek ellenére (vagy e mellett) kiválóan teljesítenek a PISA-vizsgálatokon. Ott az IKT-pedagógia fejlesztése párhuzamosan zajlott az eszközfejlesztéssel. Ehhez Lannert Judit azt teszi hozzá, hogy az oktatásban sikeres keleti országokban a digitális tanulás terepe elsősorban az otthoni munka, az iskolában a hangsúly a hagyományos nevelésen van.

Siralmas állapotban a digitális írástudás

Hogy milyen káros lenne a mostani tanulmány hatására hátradőlni, és nem finanszírozni az iskolai IKT-eszközöket, azokat használni – a fentieknek megfelelően: szakszerűen – a tanításban, arra idézzük fel a nyáron kiadott Az iskolai digitális oktatás megújítási terve című IVSZ-tanulmány néhány mondatát.

Ebben a szakemberek rámutatnak, hogy a munkavállaláshoz (sőt, a mindennapi életben való eligazodáshoz is) ma már elengedhetetlenek a digitális készségek, ezért ezek fejlesztése kiemelt jelentőségű (lenne) a közoktatásban. Ez a Nemzeti Alaptantervben ugyan megjelenik, de a köznapi tapasztalat az, és a vállalkozások is arról számolnak be, hogy a diákok nem rendelkeznek megfelelő digitális ismeretekkel, és ezért kevésbé állják meg a helyüket a világban. Nem tudnak olyan állásokat betölteni, amelyek igénylik az ilyen jártasságot, vagy – informatikai szakmák esetében – az informatikai szaktudást. Mindez visszafogja a gazdasági fejlődést és rontja a foglalkoztatást.

A digitális szövegértés problémáit ebben az ábrában foglalták össze:

©

Tehát – a PISA-adatokból most (megint) kibányászott eredmények szerint – az olvasás-szövegértés, illetve a matematikai teljesítmények javulásához sokkal kevesebbet kellene a diákoknak számítógépet használni a tanulmányaik során. A digitális írástudás megszerzéséhez pedig sokkal többet.

Ez az ellentmondás ugyanakkor csak látszólagos, és megint a pedagógusoknál kötünk ki: az (IKT-pedagógiával is) jól felkészült tanárokon múlik, hogy a diákok minden területen megszerezzék a biztos alapkészségeket.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Irodalmi Nagydíjat kap Kovács András Ferenc

Irodalmi Nagydíjat kap Kovács András Ferenc

Nem köteles tűrni, ha egy lakástulajdonos elblicceli a közös költséget!

Nem köteles tűrni, ha egy lakástulajdonos elblicceli a közös költséget!

Egy hónap múlva mutatja be a Huawei a P40 és P40 Pro mobilokat

Egy hónap múlva mutatja be a Huawei a P40 és P40 Pro mobilokat