A New Horizons amerikai űrszondának a tervek szerint vasárnap kellett megkezdenie a Plútó törpebolygó, valamint legnagyobb holdjának, a Charonnak a fényképezését, az első képek kedden érkezhetnek a Földre, s a felvételeket rövid időn belül közzéteszik.
Az amerikai New Horizons űrszonda január 15-én, szinte napra pontosan kilenc évvel az indítása után végre elkezdheti a Plútó törpebolygó, valamint öt kísérője közül a legnagyobb, a Charon hold megfigyelését.
Jövő szombaton visszakapcsol hibernált állapotából a Plútót megfigyelő New Horizons űrszonda.
A Cerberus és a Stüx nevet kapta a Naprendszer peremén keringő Plútó kisbolygó két parányi holdja - jelentette be kedden a kaliforniai székhelyű Seti Intézet a Nemzetközi Csillagászati Unió döntését.
Fedélzetre! címmel megjelent a Pluto ötödik nagylemeze, amelyet már meg is lehet hallgatni a neten.
A Pluto legkisebb, ötödik holdját fedezték fel a Hubble-űrteleszkóp legújabb felvételein - jelentették be az amerikai űrkutatási ügynökség (NASA) illetékesei.
Összetett szerves molekulák jelenlétére utaló nyomokat fedezett fel a Hubble űrteleszkóp a Pluto felszínén.
Három apró jeges égitestet fedeztek fel amerikai csillagászok a Naprendszer peremén a Pluto közelében, a felfedezésről az Astronomical Journal című csillagászati folyóiratban jelenik meg tanulmány.
A Pluto negyedik holdját fedezte fel a Hubble űrteleszkóp - jelentette be az amerikai űrkutatási ügynökség (NASA).
Mindössze tíz és negyven kilométer közötti az a hold, amelyet most találtak a Plútó körül. Az apró égitest a negyedik és egyben a legkisebb a korábban ismert Charon, Nix és Hydra kísérők mellett - számolt be az Origo.
Két amerikai asztrofizikus szerint két éven belül kiderülhet, hogy egy eddig ismeretlen, bolygó rejtőzik a Naprendszer külső tartományában. Ha a gyanújuk beigazolódik, átalakulhat a közelünkben keringő égitestek méretbeli sorrendje, és ismét kilenctagú lehet a Naprendszer azután, hogy a Plútótól öt éve megvonták a bolygó besorolást.
Az univerzum 90 százalékát a sötét anyag alkotja, aminek mibenlétéről fogalmunk sincsen. Vannak olyan fizikai állandók, amik mégsem állandók. Érthetetlenül erős kozmikus sugárzások érnek minket. Olyan jeleket kapunk, amik nemzetközi egyezmények által tiltott frekvenciatartományban érkeznek hozzánk. A New Scientist válogatásából tallózunk olyan tudományos jelenségekről, amikre még mindig nem találtunk magyarázatot.
