szerző:
hvg.hu

Az univerzum 90 százalékát a sötét anyag alkotja, aminek mibenlétéről fogalmunk sincsen. Vannak olyan fizikai állandók, amik mégsem állandók. Érthetetlenül erős kozmikus sugárzások érnek minket. Olyan jeleket kapunk, amik nemzetközi egyezmények által tiltott frekvenciatartományban érkeznek hozzánk. A New Scientist válogatásából tallózunk olyan tudományos jelenségekről, amikre még mindig nem találtunk magyarázatot.


72 másodperc a külső űrből
Jerry R. Ehman csillagász 1977. augusztus 15-én üzenetet kapott a külső űrből. A 72 másodperces rádiójelet Ohio állam egyik rádióteleszkópjával, a Big Earrel sikerült befognia, maga a jel a Nyilas csillagkép irányából érkezett. A Wow! jelként elhíresült titokzatos rádiójel (Ehman a meglepődés e szavát írta a nyomtatóból kipörgő papírra) érdekességét és titokzatosságát nem csak intenzitása adta, hanem az is, hogy az 1420 megahertzes frekvencián érkezett. A rádióspektrum e részében nemzetközi egyezmények tiltják bármilyen jel sugárzását, ugyanis ez a frekvencia tökéletes a kozmosz azon részeinek megfigyelésére, amelyek átlátszóak a többi elektromágneses frekvencia számára.


A fejtörést csak tovább fokozza, hogy a legközelebbi csillag a Nyilas csillagkép irányában tőlünk 220 fényévnyire van, így két elmélet valamelyikéhez kell ragaszkodnunk: vagy egy roppantul intenzív csillagászati eseményből származó jelet fogtunk, vagy pedig egy fejlett technológiát és erős jeladó berendezéseket birtokló idegen civilizációtól származhat a jel. Az ég érintett zónáját több százszor végigpásztázták, de ehhez a jelhez hasonlót nem érzékeltek. Mindez egyáltalán nem meglepő: a Big Ear ugyanis bármely pillanatban csupán az ég egymilliomod részét tudja vizsgálni, annak pedig még kisebb az esélye, hogy egy jeladó berendezés ugyanazon pillanatban és ugyanarra a területre küldené ki jelét, amit a teleszkóp éppen vizsgál. A jel mégis lehet, hogy csak egyszerű interferencia, amit a Földről küldött rádióüzenetek okoztak, ilyenből pedig már sokat láttak a kutatók, állítja Dan Wertheimer, a [email protected] program főkutatója. Ehman is úgy vélte, lehet, hogy földi rádiójel pattant vissza az űrszemét egy darabjáról.

 
Kétmilliárd éve itt még természetes nukleáris
reaktor volt
© Robert D. Loss, WAISRC
Az állandók változtatják értéküket
1997-ben John Webb és társai Sydney-ben, a New South Wales Egyetemen vizsgálták azt a fényt, ami távoli kvazárokból 12 milliárd évnyi utazást követően éri el bolygónkat, és nagy meglepődésükre azt tapasztalták: amikor példéul fémből, nikkelből vagy krómból áló csillagközi felhőkön halad keresztül a fény, azoknak atomjai teljesen máshogyan nyelik el a fény fotonjait. Mindez csak azzal magyarázható, hogy az alfával jelölt úgynevezett finomszerkezeti állandó teljesen más értéket vett fel akkor, amikor a fény áthatolt a felhőkön. Mindez pedig lehetetlen, hiszen az alfa - ami gyakorlatilag azt mutatja meg, hogy a fény hogyan viselkedik egyes anyagok közelében - értékét az elektron töltéséből, a fénysebességeből és a Planck-állandóból számoljuk ki, az pedig nem valószínű, hogy ezek bármelyike változhatott volna.

Sötét anyag, sötét energia
Univerzumunk kritikus tömegének 26 százalékát adja a sötét anyag, az az anyagfajta, ami semmilyen elektromágneses sugárzást nem nyel el és nem is bocsájt ki, jelenlétére csak gravitációs hatásából tudunk következtetni. Míg a kritikus tömeg 4 százalékát a hagyományosan is megfigyelhető anyag adja, 70 százalékát a sötét energia teszi ki, ami elméletileg azért felelős, hogy világegyetemünk egyre gyorsulva tágul. Az elméleteket leszámítva mindezek a kozmosz legnagyobb rejtélyeinek számítanak.
Hasonló eredményekre bukkantak azonban Steve Lamoreaux és kollégái egy földi jelenség vizsgálata közben. Az új-mexikói Los Alamos Nemzeti Laboratóriumban bolygónk egyetlen természetes nukleáris reaktorának fissziós maradékait vizsgálva arra jutottak, hogy a mostani Gabon területén lévő oklói urániumlelőhelyen kétmilliárd éve nukleáris maghasadás történt, ekkoriban pedig a fény és az anyag kölcsönhatása még máshogyan nézett ki. Az alfa értéke ugyanis meghatározza egy ilyen reaktorban a radioaktív izotópok arányát, így az oklói maradványokat megvizsgálva megbecsülhetjük az alfa kétmilliárd évvel ezelőtti értékét. Lamoreaux és társai a Physical Review szaklapban azt publikálták: az alfa értéke az oklói maghasadás ideje óta több mint 4 százalékkal csökkent. Mindez miért lehet mégis fontos? Ha tudjuk, hogy a fény miként halad át molekuláris felhőkön, többet tudhatunk meg arról is, hogy az egyes elemek hogyan alakultak ki az univerzum történetében. Mindenesetre az állandók csak a jelenlegi fizikai modellben, az általunk ismert és kezelt környezetben leírható jelenségekre vonatkoznak, így más fizikai modellekben az általunk ismert állandók is más értéket vehetnek fel.

Eltérített műholdak, élet a Marson és a Kuiper-öv (Oldaltörés)

A Pioneer-anomália
A Pioneer-10 űrszondát 1972-ben, testvérét, a Pioneer-11-et pedig egy évvel később lőtték fel Cape Canaveralból: a műholdak küldetésüknek megfelelően készítettek felvételeket és méréseket a Jupiterről (illetve a Pioneer-11 esetében a Szaturnuszról is). A szondákkal kapcsolatos egyik legizgalmasabb dolog mégsem az általuk készített felvételsorozat, hanem pályájuk: ugyanis már mindkét Pioneer a mélyűrben sodródik. A szondákról visszaverődő rádiójelek Doppler-jelenség miatti vöröseltolódásából a NASA folyamatosan nyomonkövette a szondák sebességét, a kutatók pedig mindkét jármű esetében minimális, (8.74 ± 1.33) × 10−10 m/smértékű gyorsulást észleltek, mindez azonban az engedhető hibahatárnál jóval több, hiszen a szondák évi 400 kilométerrel csúsznak el eredeti pályájuktól.

Az biztos, hogy nem szoftverhiba, napszél vagy üzemanyagszivárgás okozta a problémát, egyes esetekben még az univerzumot alkotó "sötét anyag" is magyarázatként szerepelt elméletekben. Martin Nieto, a Los Alamos Nemzeti Laboratórium munkatársa  szerint olyan űrszondát kellene fellőnie a NASA-nak, amivel szokatlan gravitációs hatásokat tudunk vizsgálni - egy szonda költsége körülbelül 300 és 50 millió dollár között mozoghat. Mások azzal érvelnek, hogy más űrszondák, például az Ulysses és a Galileo pályaadataiban is hasonló eltérések figyelhetőek meg, így még az is előfordulhat, hogy nem ismerjük jól a tömegvonzás szabályait és a Nap tömegvonzása is nagyobb a várt értéknél.

Mintha lecsapták volna a Naprendszer peremét
Naprendszerünk külső felén, a Plútón túl meglepő dolgok várnak minket. A Plútót övező, több száz kilométer átmérőjű jégtömbökből álló ún. Kuiper-övnek ugyanis meglepően éles külső pereme van - amit Kuiper-szirtnek is neveznek - ezen túl pedig a jeges testek száma drámaian csökken, ennek magyarázatát pedig még a mai napig nem találtuk meg.

© AP
A legvalószínűbb válasz egy tizedik, Föld vagy Mars méretű bolygót valószínűsít (ez az ún. X bolygó), amely az űr ezen zónáját - belelógva a Kuiper-övbe - szinte teljesen tisztára söpörhette, ugyanis már a Szaturnusz óta tudjuk, hogy ha egy kis objektumokból álló gyűrűnek éles pereme van, az egy nagyobb, külső objektum gravitációs hatásában keresendő. Számos bizonyíték gyűlt össze egy tizedik bolygóval kapcsolatban, a Kuiper-szirt jellegzetességeire pedig egyértelmű magyarázat lenne, de mindeddig  még senki sem látta, állítja például Alan Stern, a coloradói Southwest Research Institute csillagásza. Patryk Lykawka, a japán Kobe Egyetem csillagásza mindeközben úgy véli, ha egy bolygó "söprögető" távolságban lenne a Kuiper-szirthez, sokkal nagyobb zavart okozna az objektumok között, mint ami tapasztalható. Az egyik valószínű magyarázat szerint a Neptunusz tehet a Kuiper-szirt kialakulásáról, ugyanis vélhetően kilökte az X bolygót a Naprendszer külső részére, ahol az gravitációjával felkavarta a Kuiper-övet: az X bolygó pedig a Neptunusz hatására egy távoli pályára került. Minderről legkorábban hat év múlva tudunk új információkat szerezni: a NASA 2006-ban fellőtt New Horizons űrszondája ugyanis várhatóan 2015 júliusában ér el a Plútóhoz.

Élet a Marson?
Még most is tudomány és sci-fiben gyökerező remények között ingadozik a marsi élet esélye. A hetvenes években a Viking űrszondák leszállóegységei végeztek kísérletek a bolygó talajmintáival. Míg egy esetben sikerült bizonyítani élet jelenlétét (szén-14 izotópot tartalmazó tápanyagot kevertek össze a talajmintával, aminek hatására reakciók indultak be és szén-14-tartalmú gázok képződtek), három további műszer nem érzékelte élet jelenlétét, így gyakorlatilag hamis pozitív eredménnyel járultak a vizsgálatok. Az elmúlt évek vizsgálatai (az Odyssey, Opportunity, MRO vagy a Phoenix szondák révén) azonban mégis azt mutatják, hogy a Marson korábban beszélhettünk víz jelenlétéről, így a bolygó otthont adhatott az általunk is ismert életnek. A marsi élettevékenységet kutató következő űrszondát 2011 októbere és decembere között indítja útnak a NASA: a Mars Science Laboratory, másik nevén a Curiosity a bolygó klímáján és földrajzán kívül életjelenségeket keres majd.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Tech

Elkapták a Phoenix űrszondát landolás közben – fotó

A Marson sikeres leszállást végrehajtó Phoenix-et a NASA Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) nevű műhold nagy felbontású kamerája kapta lencsevégre, mikor még ejtőernyővel közeledett a vörös bolygó felszíne felé. Ez az első eset, hogy egy űrjármű fotózott le egy másik űrjárművet, amely egy másik bolygóra ereszkedik le éppen.

Bari Máriusz Tech

A Marsról írja blogját a Phoenix szonda

Nemcsak biztonságban szállt le a Phoenix a Mars felszínére, hanem folyamatosan nyomon is lehet követni űrbeli élményeit. A szondával kapcsolatos hírek a Twitter gyorsblog-rendszeren olvashatóak.

hvg.hu Tech

Mégis bolygó a Plútó Illinois szerint

Bolygónak nyilvánította a Plútót az egyik amerikai tagállam. A hivatalos magyarázat szerint az objektum felfedezője, Clyde Tombaugh egy Illinois állambeli közösség mellett élt egy farmon - az állam kormánya így fejezné ki tiszteletét az "egyetlen amerikai előtt, aki bolygót fedezett fel".

Folyékony szénhidrogén hullik a felhőkből a Szaturnusz egyik holdján

Folyékony szénhidrogén hullik a felhőkből a Szaturnusz egyik holdján

Utolsó ellentámadásba kezdett a vesztésre álló ukrán elnök

Utolsó ellentámadásba kezdett a vesztésre álló ukrán elnök

Szerethető függőségeink – ön melyikre szavaz?

Szerethető függőségeink – ön melyikre szavaz?

63 embert oltottak be azután, hogy egy Vas megyei rendelőben felbukkant egy kanyarós

63 embert oltottak be azután, hogy egy Vas megyei rendelőben felbukkant egy kanyarós

Parlagfű-mentesítést is tartanak a magyar bárányok, mielőtt az olasz ünnepi asztalra kerülnek

Parlagfű-mentesítést is tartanak a magyar bárányok, mielőtt az olasz ünnepi asztalra kerülnek

40 millió kibertámadás érte Ecuadort, mióta kiadták a WikiLeaks alapítóját

40 millió kibertámadás érte Ecuadort, mióta kiadták a WikiLeaks alapítóját