Az időközi választáson megszerzett plusz mandátum és így – exjobbikos támogatással – a testületi többség birtokában nem tétlenkedik az I. kerületben a Fidesz. A csütörtöki önkormányzati testületi ülésre egy sor javaslatot nyújtottak be a párbeszédes V. Naszályi Márta polgármester hatásköreinek megnyirbálásától a bizottsági struktúra átalakításán át az ellenzéki alpolgármester leváltásáig.
A választások óta először adott interjút Gyurcsány Ferenc, a Partizánon közel másfél órán át kérdezte Gulyás Márton az ellenzéki összefogásról, az árnyékkormányról és a gyurcsányozásról. Összeszedtük a legfontosabb megszólalásokat.
A reggeli órákban az MTI és a Külügyminisztérium is kiadott egy közleményt Szijjártó Péter egy Facebookra feltöltött videójára hivatkozva, ám ezt a felvételt nem lehetett megtalálni a miniszter oldalán.
A kormány az Európai Bizottságra hivatkozik, noha a nyáron éppen az európai gyakorlatot alapul véve tették még semmitmondóbbá a vagyonnyilatkozatokat. Most visszaállítják a korábbi szabályt.
A 2018-as választások után a mára megszűnt Figyelő közzétette a „Soros-listát”, rajta több száz, általuk hazaáruló zsoldosnak vélt kutató, jogász, aktivista és újságíró nevével. Szerdán másodszor viszik bíróság elé a lapkiadó Mediaworksöt az érintettek: ketten már pert nyertek ellenük, most 34-en perlik a kormánypropaganda anyahajóját. Felpereseket kérdeztünk arról, milyen volt arra ébredni, hogy feketelistázva vannak, és mire számítanak az eljárásban.
A napokban kiderül a nemzeti konzultáció menetrendje és a témái is – közölte a hvg.hu-val a Kormányzati Tájékoztatási Központ, amely a költségekről és a részletekről – például online vagy papíralapú lesz-e a konzultáció – egyelőre hallgat. Legutóbb lassan csepegtették a kérdéseket és legalább 6 milliárdot költöttek rá. Orbánnak most a szokásos belpiacos hergelésnél nagyobb tervei vannak az akcióval.
Megélhetési költségek miatt kirobbant európai zavargásokat is valószínűnek tart negyedéves előrejelzésében a Stratfor geopolitikai tanácsadó cég. Ezek a zavargások átfedésben lesznek a lakosság egyes csoportjainak azon követeléseivel, hogy a kormányok az energiaválság kezelése érdekében enyhítsék az Oroszország elleni szankciókat.
Ha megpróbáljuk megérteni, mi állhat Orbán Viktor "Putyin-politikája", a kormányzati sajtóban megjelenő orosz propaganda mögött, akkor olyan magyarázatokat is találhatunk rájuk, amelyek nem feltétlenül szólnak piszkos háttéralkukról és zsarolásról. Igaz, még a kézenfekvőnek tűnő magyarázatok is csak elméletek. Ami biztos, hogy a rendszerváltáskor a szovjetek kivonulását követelő és ebből politikai tőkét kovácsoló Orbán ma már nem akar konfrontálódni Moszkvával. A kormányfő talán el is hiszi egy új világrend eljövetelét, de ami a legfontosabb: a bűnbakokra épített kormányzati kommunikációban keletkezne súlyos zavar, ha eltérne az orosz–ukrán háború előtti iránytól.
Bár nélkülük is meglett volna a kétharmados többség, a Jobbik 7 képviselője is megszavazta hétfőn az Országgyűlésben a választási bizottság új tagjait az államfő előterjesztése alapján. A Jobbik a hvg.hu kérdésére közölte, hogy a jelöltekkel szemben szakmai kifogást nem láttak, bár általában a jelölési gyakorlattal szemben vannak fenntartásaik.
A méltatás szerint a magyar miniszterelnök-helyettes gondját viseli annak, hogy a keresztény spirituális értékek továbbra is az ország fejlődésének és a nép jólétének az alapját képezzék.
Két új nagykövetjelöltet hallgat meg zárt ülésén kedden az Országgyűlés külügyi bizottsága. A hvg.hu értesülései szerint Balogh István volt helyettes államtitkár kerül a brüsszeli NATO-képviselet élére, míg Magyar József – szintén korábbi helyettes államtitkár – Belgrádban kap nagyköveti megbízást.
Mindenkire, de főleg Brüsszelre lőtt parlamenti nyitóbeszédében Orbán Viktor, Oroszországot viszont nem bántotta, sőt. Erről a politikai nyitányról, a szankcióellenes új nemzeti konzultációról, a kormánypárti “bátrak” és az ellenzék szerepéről, a DK árnyékkormányáról és az olasz választások magyarországi hatásairól is beszélgettünk a közéleti podcastunk friss adásában.
Az egyesült ellenzék egykori miniszterelnök-jelöltje maga ismerte el, hogy több száz millió forinttal támogatták az USA-ból.
Ugyan a kormány a minimumra törekszik az uniós elvárások teljesítésekor, a tervezett Integritás Hatóság komoly változásokat hozhat.
A kormánypártoktól lemorzsolódók nem lettek ellenzéki szavazók, a bizonytalanok táborát gyarapítják.
Ha csak szóban is, de durván egymásnak esett Orbán Viktor és az ellenzék a parlament őszi ülésszakának nyitónapján. A témák is erősek voltak: megélhetési válság, háború, EU-s szankciók, kormányzati intézkedések és ellenzéki javaslatok. Összeszedtük a legerősebb idézeteket.
A Szabad Európa értesülése szerint a miniszterelnök október 10-én utazik Berlinbe, hogy a német kancellárral találkozzon.
Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitónapján, ahol beszélt "elhibázott szankciókról", a háború lehetséges lezárásáról és az Oroszországhoz való magyar viszonyról is. Reagálásukban az ellenzéki politikusok nem kímélték a kormányfőt – Gyurcsány Ferenctől a "rongy ember" minősítés hangzott el –, ahogy viszonválaszában Orbán is odaszúrt az ellenzékieknek. A mai ülésen Hadházy Ákos továbbra sem tehet esküt, viszont megkezdik az EU-pénzekért benyújtott kormányzati törvényjavaslatok vitáját.
A vasárnapi választáson az olasz szélsőjobbos szövetség a voksok legalább 44 százalékát gyűjtötte be.
A Demokratikus Koalíció (DK) Dobrev Klára vezette árnyékkormánya megtartotta első ülését, ezt követően pedig árnyékkormányinfót tartott Molnár Csaba árnyék-kancelláriaminiszter és Kálmán Olga szóvivő. Bemutatták a DK határozati és törvényjavaslatait a "megélhetési válság" és más problémák kezelésére, bár maguk sem bíznak benne, hogy ezeket a kormánypárti többség elfogadja, mindenesetre ők alternatívát akarnak kínálni. Elárulták, mekkora összeget javasol a DK európai minimálbérnek Magyarországon, és azt is, miért nem akarnak Orbánék csatlakozni az Európai Ügyészséghez.
