A börtönök rezsijén próbál a Belügyminisztérium spórolni azzal, hogy a tervek szerint a jövőben kitiltják a fogvatartottak cellájából a nagyobb teljesítményű elektromos eszközöket, és zöld utat adnak az „otthonápolási őrizetnek” is, ami a zsúfoltság mellett az energiafelhasználást is csökkenti.
Legalább száz font bírság jár érte.
A kormány kedvenc kommunikációs ügynöksége lehajol az apróért is: Balásy Gyula cégei 12 millióért vállalták a brüsszeli szankciók elleni konzultáció online kitöltő felületének fejlesztését. Kár, hogy alapvető, filléres biztonsági elemeket sem tartalmazott. A konzultáció ára a 7,5 milliárdot közelíti, de nem tudni, minden benne van-e, mert a kormányzat megtagadta a részletes adatok kiadását a hvg.hu-nak. Grafikonokon mutatjuk viszont a konzultáció „eredményeit".
Az is falfirkának számít, ami nem falon van, és teljesen mindegy, hogy annak mi a tartalma, legyen az akár politikai üzenet, akár cuki állatkás buszmegálló.
Egy floridai bíró csütörtökön megbüntette Donald Trump volt amerikai elnököt és egyik ügyvédjét, amiért hamis pert indítottak a 2016-os elnökválasztás állítólagos manipulása miatt Hillary Clinton akkori demokrata elnökjelölt és mások ellen.
A Nemzetbiztonsági Bizottság és Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető szerint is fel kell oldani az anyagok titkosítását.
Röviden: csak. Kicsit bővebben: miért ne?
"Hiszem, hogy lesz még korszak, amikor Mécs Imre nevét, a megújult, európai Magyarország megteremtői között fogják számontartani."
Semmit nem árul el a kormányzat az Oroszországot érintő EU-s szankciók részeként zárolt mintegy 350 milliárd forintnyi orosz vagyonról.
Egyre kellemetlenebb pozícióba lavírozza bele magát a német kormány az Ukrajnának szánt tankok ügyében, miközben éppen most kellett Olaf Scholz kancellárnak védelmi minisztert cserélnie, pedig még félidő sincs a kormányciklusban. Az utóbbi hónapokban a német társadalom tankszakértő lett, de az egész kérdés nem annyira a kaliberekről szól, mint inkább a történelmi korlátokról és a Scholz-kormány lavírozásáról.
Miután kavarodás volt akörül, hogy az ügyészség a Schadl–Völner-ügy mellékszálaként a Tóni-gate ügyben vizsgálta-e, kicsoda „Tóni, Barbara és Ádám”, Polt Péter legfőbb ügyész végre egyenes választ adott: több szálon is nyomoztak, de semmi gyanúsat nem találtak. Pontosabban vannak részletek, amik még homályosak, illetve van olyan adat is, ami valamiért „nem közölhető”.
Nemcsak az Országos Bírói Tanács hatáskörét növelik, hanem a Kúria elnökének hatalmát is jelentősen gyengítik. A tét nem kicsi: a helyreállítási alap pénzei csak akkor érkeznek meg, ha az Európai Bizottság megfelelőnek tartja a most nyilvánosságra hozott módosításokat.
Az egykori ‘56-os halálraítélt, az SZDSZ alapító tagja, volt SZDSZ-es majd MSZP-s parlamenti képviselő 89 éves volt.
Az nem derült ki, hogy mikor lesz magyar űrhajós az űrben.
A külgazdasági és külügyminiszter Havannában konkrét együttműködési projektekről tárgyalt.
Inkább nem vállalja Újbuda volt MSZP-s polgármestere, a ma már DK-s Molnár Gyula a városrészt vezető DK-s László Imre felkérését a kabinetvezetői posztra, miután emiatt a helyi testületi többséget adó koalíció azzal fenyegette meg a polgármestert, hogy kihátrál mögüle.
Nem bontotta ki az igazság minden részletét Ráczné Földi Judit, a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja, amikor 2021-ben az előválasztáskor céges érdekeltségének offshore hátteréről nyilatkozott. A jogerős bírósági ítélet szerint az erre rávilágító Válasz Online megalapozottan írta emiatt róla, hogy hazudott.
A megyei jogú városok vezetőinek Orbán Viktor miniszterelnökkel tervezett találkozóján szó lesz nemcsak a szolidaritási adó fizetésének átmeneti könnyítéséről, de arról is, hogy milyen önkormányzati feladatokat vehetne át az állam a forráshiányos helyhatóságoktól. Közben a megyei önkormányzatok is milliárdos rezsitámogatásért jelentkeztek be, és ezt meg is kaphatják soron kívül.
Kilenc, az ukrajnai háború miatt az Európai Unió szankciós listájára került személy levételét szeretné elérni Magyarország. Legalábbis a hírek szerint a magyar kormány azzal fenyegetőzik, hogy nem szavazza meg a szankciók meghosszabbítását, ha a Kreml-barát oligarchák nem kapnak mégis mentességet.
Az ellenzék jelenleg abból tanulhatja a legtöbbet, ha nem akar többet belelátni Budai Lóránt sikerébe egy helyileg népszerű arc pártoktól független sikerénél. Ezt éppen elég lenne tudatosítani, mert 2019 óta gyakorlatilag minden jel arra mutat: mindenből csak azt fogadták meg, ami a személyes túlélésüket garantálja. 2024 viszont remek ugródeszka lehet 2026-ra – feltéve, hogy az egykori összellenzék újra össze tud fogni, az összefogás középpontjába pedig a népet tudja helyezni, nem a hatalmat.
