A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A jövő nyáron kezdődő magyar soros uniós elnökség elképzelhetetlen egy drága magyar hangszer nélkül – gondolta a kormány, ezért a Külgazdasági és Külügyminisztérium egyszereplős, tárgyalásos közbeszerzési eljárást írt ki július 24-én egy már kiszemelt konkrét hangszer, egy Bogányi-luxuszongora beszerzésére.
A zongorát Brüsszelben használják majd, egy impozáns, 2300 négyzetméteres műemlék jellegű ingatlanban Brüsszel belvárosának legelegánsabb részén. A magyar állami tulajdonú épület csak pár lépésre van a belga kormányfő hivatalától, az amerikai nagykövetségtől és a város híres parkjától, aminek a másik végén a belga királyi palota áll.
Jobboldalt, a tér sarkán a magyar állam által megvásárolt palota Brüsszelben
Google street view
Az épületet 2021-ben 3,5 milliárd forintért (10 millió euró) vásárolta az állam, és éppen felújítja – ez nemrég, a Népszava cikkeiből derült ki. A lap a külügyi tárca költségvetéséről készült összefoglalóból derítette ki, hogy a patinás brüsszeli sugárút, a Rue de la Loi 9. szám alatti ház felújítása 2,1 milliárd forintba (5,6 millió euró) kerül. A vásárlásról nemrég
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón azt mondta, „ilyen jó helyen és kedvező áron soha nem tudtunk volna venni épületet, jó befektetés volt” – igaz, ingatlanpiaci szakértők 5-7 millió euróra taksálták a 10 millióért vett épület értékét.
Az épület felújítása zajlik, a kivitelező az állami tendereken gyakori győztes Laterex Építő Zrt., és a kormány szerint a palota a 2024 július 1-jén kezdődő soros EU-s magyar elnökséget „szolgálja”. Később kulturális házként működhet, bár nem messze 2004 óta működik magyar kulturális intézet, és van ilyen funkciója a brüsszeli Magyar Háznak is.
Magyarország látja el 2024 júliusától fél évig a soros EU-s elnökséget
AFP / BART MAAT
A Külgazdasági és Külügyminisztérium friss, zongorára vonatkozó közbeszerzésének dokumentációja is utal az ingatlanon zajló munkákra, mondván: „az ingatlan teljes körű felújításának és átalakításának megvalósítása jelenleg is folyamatban van, annak érdekében, hogy az ingatlan a magyar elnökség kezdetére készen álljon”. Azt is rögzítik, hogy
a cél olyan épület kialakítása, amely a mai kor igényeinek megfelelő, a reprezentatív funkciók igényeit kielégíti, és amely magán hordozza a magyar hagyományok és a magyar innováció jegyeit.”
De vajon, hogy jön ehhez egy zongora? A dokumentáció erre is választ ad: „Magyarország egységes, pozitív külföldi megítélésének és megjelenítésének, valamint az egységes országmárka kialakításához és az országkép formáláshoz is elengedhetetlenül szükséges a megfelelő minőségű és gyártmányú hangszer beszerzése.”
Ennél sokkal bővebben és komplexebben is kifejti a zongoravásárlás indokait és megalapozottságát a Közbeszerzési Hatóság elnökének írt levél, amelyben a tendert lebonyolító cég 6 oldalon keresztül érvel amellett, hogy nem lehet nyílt közbeszerzést kiírni, hanem egyszereplős, tárgyalásos eljárásban muszáj beszerezni egy zongorát. Íme a levél:
KH Levél 0724 by HVG on Scribd
Ahogy a levélben írják: „az épület felújítása és az elnökségi feladatok ellátására való felkészítés során kiemelt hangsúly kerül a belsőépítészeti elemek hazai jellegének bemutatására, különösen zenei programok lebonyolítására szolgáló reprezentatív részben, a kamarazene teremben”, ahol „a faltükröket a magyar zenekultúra legnagyobb hatású zeneműveinek ritmusképletével díszítjük”.
A leírás szerint az épületben létrehozzák „a magyar innováció termét, ahol lehetőség van bemutatni és felvonultatni különböző szakmai vívmányainkat, releváns magyar találmányokat kiállítani”. Ezen a ponton érkezünk meg a zongorához, mert a leírás szerint „ennek apropóján került betervezésre, kicsit talán az innováció és a zene határterületén mozogva, a Bogányi Prestige B-262 zongora is.”
Bogányi Gergely zongoraművész játszik a saját nevét viselő zongorán
Túry Gergely
Miért éppen egy Bogányi? Mint írják, „egy pusztán funkciójában egyenértékű eszköz erre a célra nem alkalmas”. Amúgy a külügy „előzetesen megvizsgálta a magyar és európai uniós zongora piacot, de az egyedileg gyártott, innovatív és a magyar elnökség során kellő reprezentációs értékkel bíró gyártók termékei között
kizárólag a magyar gyártású „Bogányi-zongora” volt az, amely mind technikailag, mind hangzásvilágában és esztétikailag is ki tudja elégíteni a támasztott követelményeket.”
Erre figyelemmel a kormány határozatban döntött arról, hogy a soros magyar uniós elnökség kezdetére, a Rue de la Loi 9. cím alatti ingatlanban történő elhelyezés céljából a külügyi tárca szerezzen be egy Bogányi-zongorát – derül ki a dokumentációból. Az iratok elégedetten rögzítik, hogy ez a Bogányi-féle
hangszer „alkalmas lehet a Magyarország imázsának emelésére, az elnökség ideje alatt az ingatlanban lebonyolított rendezvényeken részt vevő vendégek méltó fogadására”.
A külügyi tárca egyszereplős közbeszerzésének tenderfelhívása rögzíti, hogy nemcsak a Bogányi-féle Prestige B-262 típusú zongora árát fizetik, hanem az ár tartalmazza „az ajánlattevő beszerzéshez kapcsolódó feladatait (a hangszer leszállítása, helyszíni beállítása, hangolása, intonálása) max. 3 fő kiutazása, 1 nap utazással és max. 2 nap (1 éjszaka) kint tartózkodással számolva”.
Mivel a speciális tenderhez előzetesen be kell kérni a kiszemelt nyertestől egy indikatív árajánlatot is, ezt meg is tette a külügyi tárca. A zongoragyártó Zengafons Kft. ügyvezető-résztulajdonosa, Bogányi Gergely zongoraművész pedig megadta egyedi árajánlatát 64 millió forint + áfától, vagyis bruttó 81,3 millióról, ami már tartalmazza a szállítás, kiutazás, beüzemelés költségét is.
Bogányi Gergely egyedi árajánlata 64 millió plusz áfáról
hvg.hu
A Bogányi-zongorák magyar és külföldi közintézményekben történő elhelyezéséről és 10 zongora megvásárlásáról még 2015-ben döntött a kormány. Az állami tulajdonban lévő Bogányi-zongorák hét magyarországi, valamint három külföldi – a Deutsches Museum mellett a Helsinki Sibelius Akadémiára és a Moszkvai Állami Csajkovszkij Konzervatórium épületébe – helyszínre kerültek.
Eddig összesen 22 darab Bogányi-zongorát gyártottak, és a Brüsszelbe szánt hangszer már alighanem az újfajta, kompozit anyagból készül. Az új konstrukciót népszerűsítendő éppen június végén járt Brüsszelben Bogányi Gergely, aki a közmédia híre szerint az EU intézményeinek is bemutatta „a zongoragyártás magyar innovációját, a kompozit anyagból készülő Bogányi-zongora projektjét.”
A hvg.hu nemrég írt róla, hogy Novák Katalin államfő hivatala „állami protokollfeladatok ellátására" a Bogányi-zongorával azonos árfekvésben, nettó 66 millióért vásárolt egy Steinway & Sons zongorát a Sándor-palotába. Az alábbi videón pedig a Fidesz leendő EP-listavezetője, a hegedülni is tudó Varga Judit távozó igazságügyi miniszter játssza zongorán a „Piros volt a paradicsom”-ot:
