A szocialista politikus tagadta az Országgyűlés mentelmi bizottságának ülésén, hogy bűncselekményt követett volna el, a mentelmi jogának felfüggesztéséről – amit amúgy a testület javasol – a parlament dönt.
Az ukrán háború okairól és következményeiről, valamint a “balfék” Európáról is beszélt Kövér László egy budafoki lakossági fórumon, ahol majdnem elénekelt egy Európa Kiadó-számot, de mégsem. Az 1-es számú Fidesz-párttagkönyv tulajdonosa elárulta, miért kedveli Horn Gyulát, és miért nem a “simogatós” telefonokat, valamint előkerült egy régi történet Áder Jánosról és Szájer Józsefről is.
A miniszterelnök bejelentette, kormányhatározat erősíti meg, amit a kormány régóta hangoztat: Magyarország nem engedi át a területén Ukrajnába fegyvereket. A határozat szerint azonban mégis, ha az kerülőúton, egy másik NATO-tagállam érintésével jut csak el Ukrajnába.
A törvényszék a férfit hat hónap börtönre ítélte, de nem kell letöltenie.
Emmanuel Macron közölte: bár ragaszkodik ahhoz, hogy a polgári lakosság távozhasson a harcok helyszíneiről, de azt nem kérte Putyin elnöktől, hogy ezeket az embereket Oroszországba vigyék.
Hat szakértő bevonásával panelbeszelgetést szervezett nemrég a washingtoni Brookings Institute. A Brookings egy nagy multú nonprofit közpolitikai szervezet, ami több mint 300 vezető kormányzati és tudományos szakértőt tömörít a világ minden tájáról. A panel megvizsgálta Putyin orosz elnök szándékait, értékelte az Egyesült Államok és a szövetségesek válaszlépéseit, valamint a kibontakozó válság tágabb értelemben vett geopolitikai következményeit. A szakértők legfontosabb észrevételeit foglaltuk össze.
Washington olyan titkosított kommunikációs eszközöket adott az ukrán elnöknek, amelyek segítségével biztonságosan tud beszélgetni Joe Bidennel.
„Magyarországon ma nincs demokrácia és nem lesz szabad választás. Ha az lenne, nyolcvan százalékkal váltanánk le Magyarország ezeréves történelmének legkorruptabb bűnözőit” – mondta a vasárnap este a közmédia székháza előtt tartott tüntetésen Márki-Zay Péter. Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje és a többi felszólaló mind azt követelte, hogy az MTVA és a KESMA fejezze be az orosz propagandát, és engedje be az ellenzéki politikusokat. A választás tétje szerintük az, a kelethez és Vlagyimir Putyinhoz tartozunk-e, vagy Európához.
Fideszes aktivisták felkészítő anyagai landoltak a DK elnökénél. Gyurcsány Ferenc szerint a gyurcsányozás 12 év után eléggé szánalmas, ráadásul bántó az aktivistákra és a Fidesz-szavazókra nézve is.
Az orosz elnök erről egy Aeroflot-stewardessekkel közös találkozón beszélt, ahol azt is bejelentette, hogy nem vezet be sem hadiállapotot, sem más speciális veszélyhelyzetet Oroszországban. Aztán még viccelődni is tudott a nőtársaságban.
Orbán Viktor személyiségét, viselkedésének gyökereit, az őt befolyásoló legjelentősebb hatásokat és fordulópontokat kutatja és rendszerezi új filmsorozatunk. A harmadik rész igazi hullámvasút: éles jobb kanyar, fényes győzelem, majd újra bukás. Valóban ráhagyta Antall József az országot? Hogy és miért lavírozott a kereszténység felé Orbán, és milyen volt mint a legfiatalabb magyar miniszterelnök?
Az egyik ügyben a Labrisz Leszbikus Egyesület azt sérelmezte, hogy a kormányhivatal nem a mesekönyv egészét értékelte egy határozatában, a másik perben pedig azért nyújtottak be keresetet, mert a rendőrség nem oszlatott fel egy álláspontjuk szerint félelemkeltő homofób tüntetést.
Az ukránokkal vívott információháború új szintjére lépett az orosz törvényhozás.
A Kossuth Rádiónak adott interjúban kimondta, hogy háború van, de az éppen zajló eseményeket nem kommentálta.
Orbán Viktor pávatánca csak a szavazóknak szól, a magyarok sem az EU-ban, sem a NATO-ban nem fognak ficánkolni, különben ráfáznak, de egy instabil kormány most senkinek sem érdeke, a nyugati egység a legfontosabb – röviden így lehetne összefoglalni, mi a véleménye azoknak a nyugat-európai diplomatáknak és a magyar külügyekre rálátó forrásoknak, akikkel az elmúlt napokban beszélgettünk a magyar kormány megítéléséről.
Az Ukrajnából érkező menekültek átmeneti védelméről szóló javaslat ügyében azért változott Magyarország álláspontja, mert az eredeti szöveghez képest egy új, támogatható változatról döntöttek – reagált a hvg.hu kérdésére a Kormányzati Tájékoztatási Központ.
Vlagyimir Putyin 1985-től 1990-ig - Kelet-Németországban tartózkodva - tanúja volt egy diktatúra bukásának, amely hamarosan a Szovjetuniót is magával rántotta. Nehéz lenne elhinni, hogy ezek az évek ne formálták volna a fiatal hírszerzőtiszt pszichéjét. Körülbelül tíz év elteltével a fiatal KGB-ügynökből Oroszország második elnöke lett. Kelet-Németországban szerzett tapasztalatait felidézve megérthetjük, mire gondolt, amikor már elnökként egyszer ezt mondta: „Azoknak, akik nem bánják a Szovjetunió felbomlását, nincs szívük – azoknak, akik eredeti formájában akarják feltámasztani, nincs eszük.” Részlet a Diktatúra 2.0 című könyvből.
Menekültügyi eljárás nélkül, azonnali, átmeneti védelmet kapnak az ukrajnai háború elől menekülők. A döntés egyhangúlag született, pedig délelőtt még Gulyás Gergely miniszter azt mondta, ezt a javaslatot Magyarország nem támogatja.
Németh Zsolt is csatlakozott az orosz álhírek elleni európai kampányhoz, de nem nevesítette például a magyar közmédiát, ami az ellenzék szerint az orosz propagandát erősíti, és aminek Gulyás Gergely miniszter sem örül.
