Több százezer forintos kiadással kell számolniuk azoknak, akik el kívánnak jutni középszintre angolból, németből vagy egy másik nyelvből. Megnéztük, mennyibe kerülnek a nyelviskolai kurzusok, mennyit kérnek a magántanárok, és milyen kedvezményes vagy ingyenes lehetőségeket érdemes kihasználni.
Az egyetemi-főiskolai felvételihez nem feltétlenül kell nyelvvizsga, a diplomához viszont legalább egy bőrkötéses bizonyítványra van szükség. Hány pontot ér a nyelvtudás, és milyen vizsgát érdemes tenni, ha valaki külföldön szeretne továbbtanulni? Összeszedtük a legfontosabb szabályokat.
Elvileg mindenben ugyanaz a mutatójuk a portugálokkal. A válasz meglepő, de jogos: a fair play igenis sokat számít a fociban.
Idén is komoly a verseny az államilag finanszírozott hallgatói helyekért, az egyetemek és főiskolák ugyanis jóval kevesebb elsőévest vehetnek fel bölcsészettudományi, jogi és gazdasági szakokra, mint 2010-ben. A pontszámítás szabályai is változtak: rosszul járnak azok a diákok, akik emelt szintű érettségi helyett nyelvvizsgával szereztek pluszpontokat.
A felsőoktatási felvételin 2010-ben is a 2008-ban bevezetett 400+80-as pontozási rendszer érvényesül: 400 pont a tanulmányi és az érettségi pontok összegének vagy a megduplázott érettségi pontok maximuma, ezen kívül 80 többletpont is szerezhető. A témával foglalkozó cikk a HVG Diploma 2010-es különszámában olvasható.
