Egzisztenciális tény, hogy kapcsolatokba születünk, és abban tudunk létezni, fejlődni, önmagunkká válni. Ez a fejlődés akkor valósulhat meg, ha a kapcsolat igazságos, azaz az abban élők kölcsönösen figyelembe veszik a saját és a másik érdekeit, lehetőségeit, és felelősséget vállalnak azok megvalósulásáért.
A gyerekkorban megkapott szeretet és törődés, vagy éppen annak hiánya a testi, lelki és agyi fejlődést is befolyásolja. Emiatt óriási szerepe van annak a nagynéninek, tanárnak vagy családi barátnak, aki szeretetteljes odafigyelésével, elfogadásával hozzá tud tenni a gyermeket ért hatásokhoz.
Azt jelenti, ha nyílt szívvel élünk, hogy vállaljuk önmagunkat, megéljük és megmutatjuk az érzelmeinket, az esendőségünket és a hibáinkat is, annak ellenére, hogy esetleg mások nem értenek meg, vagy talán nem kérnek belőlünk. Mégis, csak így élhetünk igazi életet.
Korai tapasztalataink mindannyiunkra hatással vannak. Sokunk esetében a gyermekkori traumák tönkreteszik a felnőttet, akivé válunk: megakadályozzák, hogy megéljük a valódi érzéseinket, vagy hogy hosszan tartó, egészséges kapcsolatokat alakítsunk ki. Alex Howard terapeuta szerint a gyermekkori trauma egész életünkben fogva tarthat, ha nem nézünk szembe vele. Bár a múlt eseményeit nem változtathatjuk meg, azt azonban igen, hogyan befolyásolják tapasztalatainkat és döntéseinket a jelenlegi életünkben. A Nem a te hibád segít megérteni a minket ért trauma hatásait, biztonságos határokat húzni, és kapcsolódni az érzéseinkhez, hogy teljes életet élhessünk. A HVG Könyvek gondozásában megjelent kiadványból több részt is közlünk a következőkben.
Miképp befolyásolja életünket a titkolózás? Michael Slepian pszichológus A titkok titkos élete című könyvében elmondja, hogyan lehet felmérni, melyek a súlyos és ártalmas titkok, amelyeknek hosszú távú őrzése különböző betegségeket okozhat.
Korai tapasztalataink mindannyiunkra hatással vannak. Sokunk esetében a gyermekkori traumák tönkreteszik a felnőttet, akivé válunk: megakadályozzák, hogy megéljük a valódi érzéseinket, vagy hogy hosszan tartó, egészséges kapcsolatokat alakítsunk ki. Alex Howard terapeuta szerint a gyermekkori trauma egész életünkben fogva tarthat, ha nem nézünk szembe vele. Bár a múlt eseményeit nem változtathatjuk meg, azt azonban igen, hogyan befolyásolják tapasztalatainkat és döntéseinket a jelenlegi életünkben. A Nem a te hibád segít megérteni a minket ért trauma hatásait, biztonságos határokat húzni, és kapcsolódni az érzéseinkhez, hogy teljes életet élhessünk. A HVG Könyvek gondozásában megjelent kiadványból több részt is közlünk a következőkben.
A nap minden szakában elérhető, és lényegesen olcsóbb, mint egy valódi terapeuta. De képes-e egy chatbot pótolni egy hús-vér szakember segítségét?
Egyensúlyban lehetek-e minden körülmények között? Elképzelhető, hogy ez is egy szokás? Vagy az élet olyan, mint egy tánc, jobbra-balra dőlünk, miközben megtartjuk egymást? Feldmár András író, pszichoterapeuta és Tóth László, a Feldmár Intézet vezetőjének beszélgetése ezúttal az egyensúly iránti vágyunkról szól.
A legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban szakértő szerzőinkkel a tudatosság, az egészséges gondolkodás alapjainak elsajátítását tűztük ki célul. Ez lehetővé teszi, hogy pozitív jövőképpel felelősséget tudjunk vállalni testi-lelki egészségünkért, a kapcsolatainkat és a karrierünket érintő fejlődésért. Egyszóval: egyensúlyban legyünk életünk minden területén.
A boldogsággal kapcsolatban mindenkinek a tarsolyában van egy jó tanács, mint a „majd úgyis minden jóra fordul” vagy „csak a jó dolgokra gondolj, és akkor bevonzod azokat”. A legtöbb ilyen kéretlen tanácsban az a közös, hogy görcsös követésük jó eséllyel boldogtalanabbá tesz minket, mint ahonnan elindultunk. Valójában nem nagyon nehéz elérni a vágyott boldogság állapotát, bár univerzális megoldások nem léteznek.
A klisék nélküli beszéd friss hangnak számít – mondta a pszichológus, nyelvész a HVG-nek adott interjúban. Egy kollégáival végzett új kutatása viszont rámutat arra, hogy Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc beszédeit nem hatalmi pozícióban is jellemzi a gőgszindróma.
Csoportban létezünk, csoportban dolgozunk.
A munkafüggőséget gyakran kizárólag a személy jellemzőjének tartják, ugyanakkor nem alakulna ki, ha nem lenne hozzá támogató környezet. Végeredményben a személy és a munkahely kölcsönhatása határozza meg, hogy megjelenik-e a munkafüggőség – mutat rá Szabó Renáta tanácsadó szakpszichológus a Karrier és önismeret című könyvben. Részlet.
A gyerekek a legtöbb esetben ösztönösen cselekednek. Vajon a tudatosságra születni kell, vagy tanulás útján érhető el? De a legfontosabb kérdés, hogy egy tudatos gyermeknek jobb élete lesz-e, mint az inkább ösztönösen működőnek?
Meglepő, de diákelmére idősebb korban is szert tehet, nem is akárhogyan.
„Mindent lehet, csak mértékkel” – ez a mondat sok témánál elhangzik, de leggyakrabban talán az étrenddel kapcsolatban. Célja a nyugalom és a szabadság érzésének átadása, mégis elindít szorongató gondolatokat is: Tényleg mindent lehet? De mi mindent? Ez gyanús! És hol a mérték? Ki szabja meg? Nos, ahogy a tányérunk tartalmát, a gondolkodásunkat az étkezésről is érdemes egyensúlyban tartani.
Sok belátásra van szükség, mert a rendszeretet vagy rendetlenség felnőttkorban alig változtatható.
A családok életében a hagyományok nem csupán a család képződményének fontosak, egyéni egészségvédelmét – szülők és gyermekek számára egyaránt – érdemes megbecsülnünk.
