Hogyan állítsuk át a gondolkodásmódunkat, hogy könnyebb legyen megküzdeni a rossz döntések elé állító kísértésekkel? Miként alakíthatjuk át a környezetünket és a szokásainkat? Mire jó a pozitív gondolkodás? Susan David amerikai pszichológus gondolatai és tanácsai.
Néha nem a kitartás a bátor dolog, hanem a döntés a váltás, változtatás mellett. De honnan tudjuk, hogy tényleg itt az idő erre, és nem csak megfutamodunk? Az állhatatosság és a kilépés közti döntésben segít a libikókaelv. Milyen kérdéseket kell feltennünk magunknak, mielőtt a továbblépést választjuk? Susan David amerikai pszichológus gondolatai és tanácsai.
Miért fontos a gyerekek életében az autonómia? Mivel segítheti elő ennek kifejlődését a szülő? Miért nem segítenek a „Mert azt mondtam!” jellegű mondatok? Mikor kell önállóságot adni a gyereknek, és mikor kell mégis közbeavatkozni a szülőnek? Susan David amerikai pszichológus gondolatai és tanácsai.
Hogyan élhetünk teljes életet tettetés és megjátszás nélkül? Hogyan függ ez össze az érzelmi rugalmassággal? Mik a legfontosabb összefoglaló tanácsok ezen az úton? Susan David amerikai pszichológus gondolatai és tanácsai.
Mindenki álomállásra vágyik, de szinte senkinek sem adatik ez meg. Mit tehetünk, hogy előnyünkre fordítsuk nem ideális munkahelyi körülményeinket? Hogyan váltsunk nézőpontot és találjunk értelmet a munkánkban? Mi volt az értelme a világ egyik legunalmasabb munkájának? Miben segít az érzelmi rugalmasság egy ilyen helyzetben? Susan David amerikai pszichológus gondolatai és tanácsai.
Mitől lesz tisztelettudó a gyerek a környezetével? Mit tanul abból, ha gyakran kiabálunk vele? Hogyan nevelhetjük arra, hogy tisztelettudó legyen a szüleivel (is)? Miért tűrik a szülők, hogy velük másként bánjanak a gyerekeik, mint egyébként a felnőttekkel? Erica Reischer pszichológus és nevelési tanácsadó stratégiája és tippjei a boldog és sikeres gyerekek neveléséhez.
Mi a célja a fegyelmezésnek? Mi a különbség a tanítás és a megszégyenítés között? Miért nem célszerű mások előtt fegyelmezni, főként, ha bármelyikünk éhes? Mit mondjunk, ha azt szeretnénk, hogy figyeljen ránk? Erica Reischer pszichológus és nevelési tanácsadó stratégiája és tippjei a boldog és sikeres gyerekek neveléséhez.
Az internetfüggő serdülők nagyobb eséllyel válnak további függőségek áldozatává – derül ki egy új brit kutatásból. A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy az internetfüggőség világszerte egyre nagyobb gondot jelent.
Minden nő tudja, akinek több partnere is volt: a férfiondó íze különböző. De mitől is függ ez? És miért készítenek belőle ételt, sőt bőrápoló szereket?
De mi történik, ha úgy érzem, nem elég kívánatosak a vágyaim? Tudom-e egyáltalán, mit akarok? Vonzónak találom-e annyira önmagam, hogy elhiggyem, mások is vonzódhatnak hozzám? Az Útmutató tévelygőknek kötet párbeszédeit követve ezúttal vágyról, élvezetről és persze szexről folyik a társalgás.
Szitkozódásainkba élvezettel szőjük bele a szexuális jellegű szavakat, nincsenek ezzel máshogy más nációk tagjai sem. A különbség főleg a testrészek és a rokonság tagjainak kiválasztasában mutatkozik: nagyon vigyázzunk, hogy éppen melyiket használjuk, ha már mindenképpen csúnyán akarunk beszélni.
Mindenki retteg tőle, pedig bármikor beüthet. A közös vakációtól a terápiáig szerencsére sok minden segíthet. És jó tudni: bár esetleg „leblokkolódott” a szexuális vágy, azért még ott van.
Milyen lehet a Magyarországon egyedüli, rejtélyes Intimitásközpont, ahol a pszicho- és szexterápiák mellett érzéki masszázsokat, női és férfirituálékat hirdetnek? Ezoterikus szexcentrum, netán előkelő bordélyház? Kíváncsiak voltunk, szerzőink pedig hagyták magukat kényeztetni.
Az érintések a magzatkortól a halálunkig elkísérnek minket. A testi kontaktus leginkább kitüntetett periódusa a csecsemőkor mellett a szerelem időszaka, de az érintés a tartós párkapcsolatban fennálló viszony kiváló jelzőrendszere is. Minősége, hiánya, illetve túlzásba vitele csalhatatlanul a résztvevőkről szól.
Nemi kapcsolatok bonyolult hálózata szövi át a társadalmat. A nemi vágy nem bűn. A nemi ösztön meghatározza a viselkedést, alakítja a civilizációt. Ezek sokáig nem voltak maguktól értetődő állítások, sőt eretnekségnek számítottak.
Néhány millió év alatt a túlélés feltételei és lehetőségei gyökeresen átalakultak, a vonzalom, a párválasztás törvényei viszont szinte alig változtak – állítják a szexualitást evolúciós szempontból vizsgáló pszichológusok és biológusok. Páncélok vagy bankkártyák, egyre megy, a lényeg a „génharc”, a minél több túlélő utódért folytatott ádáz küzdelem.
Sok kisgyerek felfedezi, hogy nemi szerveinek ritmikus dörzsölése, simogatása különleges izgalmat okoz. Rólunk, felnőttekről és a szexualitáshoz való viszonyunkról szól, miképp reagálunk e természetes és fontos élményre.
Nem világos, hogy a szerelemnek van-e illata. Annyi azért bizonyos, hogy a párválasztásban szerepet játszanak a kémiai üzenetek, és nemcsak a hatékony szaporodás, hanem a viharos vagy éppen a tartós együttlét esélye felől is olyan csatornán kapunk tájékoztatást, amiről sokáig egyáltalán nem is tudtunk.
Mennyi szexuális hatás érheti a gyermeket? Mennyire természetes a belőle áradó szexualitás? A gyermekkori egészséges tapasztalatoknak meghatározó szerepük van.
Megzabolázhatatlan, állati az ösztönvilágunk, amely időnként előbújik belőlünk? Kordában kell tartani, ketrecbe zárni, mert egyébként pusztító, romboló erő? S vajon hogyan hat ösztönvilágunkra, szexualitásunkra a ketrec, a megfelelés a társadalmi elvárásoknak, a kultúra által szabályozott, kognitív korlát, a jólneveltség?
