Érzékeny intim szöveti sérülések regenerációját támogató új formulát fejlesztenek ki szoros szakmai együttműködésben a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) szakemberei.
Erling Haaland a 2026-os világbajnokságon hét góllal és egy történelmi negyeddöntővel bizonyította, hogy jelenleg ő a világ egyik legveszélyesebb csatára, és ennek nem sok köze van a véletlenhez. A norvég csatár napjait percre pontosan megtervezett, szinte megszállott rutin uralja, amelyben legalább annyira fontos szerepet kap az étkezés és az alvás, mint maga az edzés. Van benne olyan elem, amitől a csapattársai is földbe gyökerezett lábbal állnak, és olyan is, amit bármelyikünk kipróbálhatna még ma este. Megnéztük, mi rejlik Erling Haaland teljesítménye mögött, és mit érdemes ellesni belőle.
Sokan azt hiszik, 50 felett már a séta és a nyújtás a legtöbb, amit tehetnek a testükért – pedig a súlyzós edzés pont ebben az életszakaszban válik igazán nélkülözhetetlenné. A rendszeres erősítés nemcsak az izmokat védi, hanem közvetlenül befolyásolja, mennyire maradunk stabilak, energikusak és önállóak évtizedekkel később is. Robotka Patrik humánkineziológus és Németh Olga okleveles táplálkozástudományi szakember, dietetikus konkrét, azonnal alkalmazható tanácsokkal segít eligazodni: mennyit, mit és hogyan érdemes mozogni, mit együnk hozzá, és mire figyeljünk a pihenés terén. A recept talán meglepően egyszerű – csak el kell kezdeni.
Több ezer pályázó közül választották be a legjobb 10-be a REAL School Budapestet.
Mesék a keselyűkről Katalóniában, kajakos szemétszedés Koppenhágában, zeneiskola Tanzániában – milyen lehetőségeink vannak, ha utazásunkkal vissza is szeretnénk adni valamit abból, amit felhasználtunk a Föld erőforrásaiból? Egyáltalán, hogy beszélhetünk fenntarthatóságról, miközben elrepülünk egy távoli kontinensre? A zCast friss adásában a regeneratív turizmus nyomába eredünk két szakértő segítségével. Kiderül, mitől különbözik a fenntartható turizmustól, miért érdemes a mákra vagy a kékfestésre figyelni, vagy épp miért miért engedne be egy vadidegent egy kóspallagi a hátsó kertjébe bográcsozni?
Ausztrál kutatók először igazolták, hogy a szív képes a regenerációra, úgy, ahogy azt az állatkísérletek során már megfigyelték.
Gyanús fehér foltok a barna szántókon, arasznyi mély porrétegbe vetett magok, vizes felszín alatt száraz talaj – csak néhány aggasztó jelenség azok közül, amik megmutatják, mennyire kizsigereltük a talajainkat. Állapotromlásuk már a termésmennyiségekre is kihat, de visszafordítható. A zCast hallgatóit Berend Ferenc agrármérnök, és Gribek Dániel agrárújságíró segítségével visszük a talajszelvények mélyére, ahol kiderül, mit tud a talajmegújító mezőgazdaság: miért jó, ha nem járja eke a szántót, ha növénymaradványok közé vetik a kukoricát, vagy mit kezd a giliszta a felszínen hagyott szalmaszállal? De hogy lesz a gazdáknak felszabadító élmény a no till?
Mit jelez, hogy idén talán már nem is kellenek a békamentők a Hajta-mocsár melletti főútra? Miért bontják az árvízvédelmi gátakat Észak-Rajna-Vesztfáliában? A Kárpát-medence kiszárításáról, ennek katasztrófális hatásairól és a lehetséges megoldásokról esik szó a zCast friss, vizes adásában. A vizes élőhelyek regenerációjának kérdéseit Csala Dániellel, a Nem víznek való vidék YouTube-csatorna szerzőjével és Réder Ferenc biológus-mérnökkel, a Patakrevitalizáció oldal gazdájával járjuk körbe. Szó lesz a „borzasztóan, kegyetlenül rossz”, és évről évre romló helyzetről, a víz pótlásának lehetőségeiről, hódokról és az őket utánzó vízőrzőkről. De vajon mi dolguk van a vízi rágcsálóknak a New York-iak ivóvízével?
Hogy jut el egy elméleti matematikus a komplett gráfoktól a számítógépes hálózatokon át az ökológiai gazdálkodásig? Miféle párhuzam van a geocentrikus világkép és a humanizmus között, és mit dolga van ennek a természeti környezettel? Miért nem működik a fenntarthatóság egy recsegő-ropogó rendszerben? A fenti kérdésekre is választ ad Tkacsik Márta, a Patikakert alapítója, akivel a regeneráció kérdését járjuk körül a zCast eheti adásában. De mi is az a regeneráció, miért jobbak a bogyós gyümölcsök a spenótnál, és mire kéne lecserélni az irodai fikuszt?
Készülődés a világvégére vagy cselekvés annak reményében, hogy még helyreállíthatunk valamit a polikrízis sújtotta világból, legyen az erdő, lebetonozott egykori zöldterület, helyi közösség vagy épp csak saját mentális tartalékaink – ezekről a kérdésekről is beszél Litkai Gergely humorista a zCast 2026 tavaszi évadnyitó adásában. A podcast immár kilencedik évadnak fókuszába a regenerációt húzta Zsolnay-Fait Federika házigazda, akinek arról is vall a humorista, hogy pontosan mi indította el a fenntarthatóbb életmód irányába, hogyan próbál regenerálni a Mátrában egy kis területet, és miért csináljuk/csináltuk rosszul a fenntarthatóságot. Hogy jönnek ide a kivipálinkával kapcsolatos kihívások és a GDP-adatot magyarázó Nagy Márton?
Furcsa hóbortnak, néha már önkínzásnak hatnak az élsportban ma már bevett extrém regenerációs módszerek, pedig a valóság az, hogy közel olyan fontos szerepet töltenek be egy sportoló ember életében, mint a táplálkozás vagy a pihenés. Zátrok Zsolt orvossal és orvostechnológiai tanácsadóval olyan technikákról beszélgettünk, amelyek nemcsak az élsportolóknak, de az hobbiatlétáknak is hasznosak lehetnek.
Egyelőre az amerikai Cornell Egyetem kutatói sem értik, milyen folyamat húzódhat meg az eset mögött, melyben egy három hónapos francia bulldog alsó állkapcsának jelentős része látszólag spontán regenerálódott.
Az ember mája nagyon gyorsan meghálálja, ha nem fogyaszt több alkoholt, sőt a szervezet más szempontból is hálás lesz érte.
Ahogyan létezik gyógyszeripar, autóipar és bankszektor, politikaipar is létezik. Talán ez az egyik legpusztítóbb iparág a világon, amely a viszályt szítja, abból él, és kizárólag önmagát szolgálja. Részlet a Regeneráció című könyvből.
Azok a nagyvárosok, amelyek mindenki számára megközelíthetővé teszik az erőforrásokat, például a piacokat, üzleteket, iskolákat, fenntarthatóbbá válnak; közösségeik pedig összetartóbbak lesznek. Részlet a Regeneráció című könyvből.
Téves elgondolás az, ha azért nem figyelünk oda a környezetvédelemre, mert úgy sincs ráhatásunk a folyamatokra. A Regeneráció című könyv segítségével néztük meg, mit tehetünk.
Képesek vagyunk esőt csinálni, lehűteni a bolygót, helyreállítani a kiszáradt föld vízellátását, és zöld oázissá varázsolni a sivatagokat. Csak fantázia kérdése. Meg a mikrobáké. Nem a talajban, hanem az égben találhatóké - mutatnak rá a Regeneráció című könyv szerzői. Részlet.
A természeti világ képes a megújulásra. A tönkretett termőföldek helyreállításának első lépése ezért az, hogy felszámoljuk a természetes regeneráció útjában álló akadályokat - mutatnak rá a Regeneráció című könyv szerzői. Részlet.
Bár a fa hasznos alapanyag, a felelőtlen erdőirtás rövidlátó és kártékony gyakorlat. Az erdők ugyanis nélkülözhetetlen szerepet játszanak az éghajlat szabályozásában - mutatnak rá a Regeneráció című könyv szerzői. Részlet.
A globális felmelegedés és a környezetszennyezés elleni küzdelem csak teljes szemléletváltással lehet hatékony - vallja Paul Hawken , a Drawdown projekt vezetője. Ehhez többek között arra is szükség van, hogy mindenki tisztában legyen az alapfogalmakkal. Az alábbiakban a Visszafordítható című könyvből közlünk egy rövid, képbehelyező részt.
