Jeges és elektromos önkínzás – így fokozhatjuk a teljesítményünket a profi sportolók extrém módszereivel

Furcsa hóbortnak, néha már önkínzásnak hatnak az élsportban ma már bevett extrém regenerációs módszerek, pedig a valóság az, hogy közel olyan fontos szerepet töltenek be egy sportoló ember életében, mint a táplálkozás vagy a pihenés. Zátrok Zsolt orvossal és orvostechnológiai tanácsadóval olyan technikákról beszélgettünk, amelyek nemcsak az élsportolóknak, de az hobbiatlétáknak is hasznosak lehetnek.

„Az a probléma, hogy Magyarországon a legtöbben azt gondolják, nem kell semmi mást csinálni, csak sokat edzeni. Ettől várják a jobb eredményt, de ez csak részben működik” – jelenti ki Zátrok Zsolt orvostechnológiai tanácsadó, akivel az úgynevezett biohacking, azaz teljesítményfokozó módszerekről beszélgettünk. Mint mondja, az edzés alatt „rombolunk”, a pihenőidőben pedig regenerálódunk és „építünk”.

A sportolók az évek során rájöttek, nem lehet naphosszat edzeni, helyette intenzív és gyors munkára van szükség, a legfontosabb pedig a hatékony regeneráció. A szakember úgy véli, a regeneráció hatékonyabbá tételével nyerhet ma igazán sokat egy sportoló a riválisaihoz képest. Minél gyorsabban tud regenerálódni valaki, annál hatékonyabban edzhet és annál eredményesebb lehet.

Negatív példaként a Gálvölgyi János-féle „gyúrunk vazze” mentalitást említi, amit manapság is számos sportoló és edző követ. „Ma már nem gyúrni kell, hanem intelligensen edzeni”.

https://youtu.be/D_1TVl3jEiI

„Nagyon súlyos tájékozatlanságot látok a sportolói oldalon. A '60-as, '70-es, '80-as években az »eddzél irgalmatlan sokat« elvet követték a sportolók, akkor ezzel lehetett eredményeket elérni, de ma már egyre több országban integrálják a tudományt a sportba, és már nemcsak az edzéselmélet, hanem a regeneráció elméleti háttere is erősödött” – fogalmaz a szakértő, aki szerint ebben a tekintetben el is húzott a magyaroktól a nemzetközi piac. „Sokat edzeni mindenki tud. Teljesen egyértelmű, hogy valami gond van Magyarországon.

Olyan országok mentek el mellettünk, amelyek sehol nem voltak, amíg csak az edzésről szólt a sport – Amerika, Kína, Japán, Németország, Finnország, Svédország, Franciaország, Anglia –, ahol a technológia magas szintű. Mi pedig visszasorolódtunk a technikailag alacsonyan képzett országok közé.”

Zátrok a saját bőrén tapasztalta meg ezt a folyamatot, utánpótlás szinten válogatottságig jutott atlétaként a nyolcvanas években. „Már akkor elképedtünk egy NDK elleni válogatott viadalon, milyen szintű támogatást kapnak a németek, és miben részesülünk mi. Az egyik versenyen éppen a játékoskijáróban sétáltunk a válogatottól kapott melegítőben – még a gerelyt is magunk vittük –, majd jöttek a németek, akiket már ott várt a csapatorvos, felcsapta a diplomatatáskáját, és kivette belőle a névre szóló vitaminkomplex-injekciókat. Mi csak pislogtunk, hogy még egy C-vitamint se kaptunk.”

Zátrok Zsolt úgy látja, itthon sok helyen félvállról veszik a regeneráció fontosságát, pedig manapság már megannyi eszköz rendelkezésre áll. A szakember szerint nagyon nehéz megmondani, hogy egyénileg melyik lesz a leghatékonyabb, ezért

a tapasztalatai alapján érdemes egyszerre több módszert alkalmazni. Ezek egyenként pár százalékot vagy pár tizedszázalékot adnak hozzá a teljesítményhez, de minél több ilyet használunk, annál hatékonyabb lesz a regeneráció.

Ehhez alapvető fontosságú a megfelelő táplálkozás és a pihenés, amire már nemcsak a hivatásos sportolók, de az átlagember is nagyobb figyelmet fordít, a fejlődést azonban Zátrok szerint a különböző fizikoterápiás eszközök használatával lehet maximalizálni.

Pályaelhagyó orvos
Dr. Zátrok Zsolt a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi karán végzett, a nagyatádi kórházban lett gyakorló orvos. Munkája során meggyőződött arról, hogy pusztán gyógyszerekkel a betegek többségén nem lehet segíteni, mert a krónikus betegségek jelentős része az életmódból ered. Tapasztalatai szerint a táplálkozás, a fizikai aktivitás hiánya, a munkahelyi, szociális és családi környezet, a stressz mind-mind hozzájárul valamilyen mértékben a betegségek kialakulásához. Részben a hagyományos kórházi orvoslásba vetett hit elvesztése miatt hagyta el az orvosi pályát. Ma már nem rendel, nem végez kivizsgálást, nem javasol gyógyszereket, műtéteket. Fő tevékenysége az ismeretterjesztés. Az Élethosszig Egészségesen blog szerzője, egészségmegőrzéssel foglalkozó tanácsadó. Írásaiban egyebek mellett azt mutatja be, milyen segítő módszerekkel, eszközökkel lehet fellépni a különféle egészségügyi panaszok ellen.

Fiatalabb korában számos sportot űzött, de tehetségét leginkább az atlétikában tudta kamatoztatni, azon belül is a dobószámokban. 1981-ben egy nemzetközi négypróbaversenyen felállította a kislabdahajítás máig érvényes magyar és európai rekordját: 106.10 métert. A rendszeres testmozgással a mai napig nem szakított, hetente legalább 3–4 alkalommal edz és kerékpározik.

A legtöbb ilyen módszert eredetileg betegségek kezelésére találták ki, majd az idők során rájöttek, hogy a sportban is hasznos segítséget nyújthatnak, mivel a légzésen, a vérkeringésen, az izmok működésén, az izmok pihenésén és a metabolizmus befolyásolásán keresztül képesek teljesítménynövekedést elérni.

Mostani cikkünkben a jégszauna, -fürdő és kriokezelés, valamint az izomstimuláció módszertanát járjuk körbe a szakértő segítségével. Cikkünk későbbi, második részében pedig az edzőmaszkról, az intermittáló pneumatikus kompresszióról és a hőterheléses edzésről fejtjük majd ki, hogy kinek ajánlott, és mire jó.

Hozzászólások