#regeneratív technológia

zCast: Akiknek a méhecskéje a giliszta – miért ne bolygassuk a talajt?

Gyanús fehér foltok a barna szántókon, arasznyi mély porrétegbe vetett magok, vizes felszín alatt száraz talaj – csak néhány aggasztó jelenség azok közül, amik megmutatják, mennyire kizsigereltük a talajainkat. Állapotromlásuk már a termésmennyiségekre is kihat, de visszafordítható. A zCast hallgatóit Berend Ferenc agrármérnök, és Gribek Dániel agrárújságíró segítségével visszük a talajszelvények mélyére, ahol kiderül, mit tud a talajmegújító mezőgazdaság: miért jó, ha nem járja eke a szántót, ha növénymaradványok közé vetik a kukoricát, vagy mit kezd a giliszta a felszínen hagyott szalmaszállal? De hogy lesz a gazdáknak felszabadító élmény a no till?


zCast: Kiszipolyozzuk a talajt, pedig mindennapi betevőnk múlik rajta

Mélyre ás a zCast már az év elején: az élelmet adó talajról szól az idei első adás. Mitől romlanak a talajok? Mi lesz így a mindennapi betevőnkkel? Mit lehet tenni a talajegészségért? Hogyan futott fel a regeneratív talajművelés, mi az a no till, és tényleg ez ment meg minket? Ki más is tudná tisztázni a kérdéseket, mint a talaj-mikroorganizmusok magyar hangja, Víg Vitália talajökológus.


A szántás felhagyására biztatja a gazdákat az állateledeles óriásgyár

Miközben mind több szó esik a mezőgazdaság szén-dioxid-kibocsátásának visszafogásáról, egyre többen ébrednek rá, hogy baj van a rendszeresen szántott termőtalajjal is. Van, aki megoldást is kínál, amivel a talaj is megóvható és szén-dioxid is megköthető. A talajmegújító gyakorlatok azonban még csak lassan vernek gyökeret itthon, pedig a Nyugat-Dunántúlon már támogatói program is létezik a terjesztésére egy élelmiszeripari multinak köszönhetően. Míg az üzemi művelésű szójatáblában sekélyen senyvednek a szójagyökerek, a szántásmentes parcellán tenyésző árpa a gilisztacsatornákon a talaj mélyéből is szívhatja a tápanyagokat, és ennek megannyi házi kedvenc kutya és macska is örülhet világszerte.


A magyar gazdák ódzkodnak a „lusta” talajműveléstől, pedig az a jövő nagy üzlete lehet

Az iparhoz hasonlóan az agrárvilág szereplőit is bevonnák a szén-dioxid-kvóták kereskedésébe, ám ahhoz, hogy egy gazdaság földje szénmentessé, és igazán termővé váljon, 10-12 éven át egy speciális talajművelő módszert kell alkalmazni. A pénzen kívül ösztönző lehet a tudat, hogy ezzel sokban hozzá lehet járulni a klímakatasztrófa elkerüléséhez.