Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nemcsak az elmúlt napokban a Higgs-bozon, az isteni részecske utáni nyomozással foglalkozik. Többek között antianyagot ejtenek csapdába, a felhők képződését kutatják, hogy segítsék az éghajlatváltozás elleni küzdelmet. Az antiprotonokkal kapcsolatban magyar és japán részvétellel születtek például új eredmények.
Nagyobb részecskegyorsítót építenének az ősrobbanás kutatói. Az új szerkezet - a svájci, 27 kilométer kerületű alagútban felépített nagy hadronütköztetővel (LHC) ellentétben - nem egy gigantikus körben, hanem egyenes vonalban gyorsítaná az ütköztetésre szánt részecskéket.
Rekordnak számító 3,5 teraelektronvoltos energiaszinten vezettek körbe pénteken két protonnyalábot a világ legnagyobb részecskegyorsítójában, az Európai Nukleáris Kutatási szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjében (LHC).
A világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Központ (CERN) nagy hadronütköztetőjét (LHC) legkorábban szombat reggel indíthatják újra - jelentették be a CERN illetékesei.
Közel 100 éve érzékeltük először az űrből közel fénysebességgel érkező részecskék, más néven a kozmikus sugárzás jeleit. A tudósok eddig nem tudták, hogy mi gyorsítja fel a kozmikus részecskéket - a megoldást minderre a Veritas űrteleszkópból kinyert adatok szolgáltatják - írja a Science Daily.
Karácsony környékén indul újra a világ legnagyobb részecsegyorsítója, a Large Hadron Collider. A fizikusok jelenleg a komplexum elzárt szelvényeit tesztelik, írja a Guardian.
Az al-Kaida terrorhálózattal fenntartott kapcsolatai miatt letartóztatták Franciaországban a világ legnagyobb részecskegyorsítójának, a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Központ (CERN) nagy hadronütköztetőjének (LHC) egyik fizikusát - közölte pénteken egy igazságügyi tisztségviselő.
Nem csupán a rosszul összeforrasztott illesztékek okozzák a genfi részecskegyorsító, az LHC problémáját. A New York Times értesülései szerint ugyanis a rendszerben több tucat mágnes vesztette el teljesítményét. 15 évnyi ráfordított munka és 9 milliárd dollár befektetés után forrong a tudományos élet.
Meglepő ötlettel rukkolt elő a New Scientist egyik bloggere: Jo Marchant szerint, ha az LHC részecskegyorsítója bármekkora veszélyt is jelentene az emberiségre, egy katódsugárcsővel, egy dobozzal és némi vákuummal mindent megoldhatunk.
Hamburgi fizikusok a világon egyedülálló fényforrást fejlesztettek ki a hamburgi részecskegyorsítóban - közölte a Német Részecskefizikai Kutatóintézet.
