#rezsicsökkentés




Kovách Imre: A politikában nem lesz kevésbé izgalmas 2023, mint 2022 volt, és ez változások forrása is lehet

Lehet, hogy nőtt az elégedetlenkedők aránya, de nagy társadalmi változás nem történt, az emberek nem is pisszennek például az üzemanyag ársapkájának eltörlése miatt. Miért van ez így, mi okozhat repedéseket a NER-ben? Túlzás azt állítani, hogy hazugságban élünk? Erről beszélgettünk Kovách Imre szociológussal, a Társadalomtudományi Kutatóközpont osztályvezető professzorával, az MTA levelező tagjával.





Zsákutcába jutott a kormány az árstopokkal, mégis az utolsó pillanatig ragaszkodik hozzájuk

Négyből két árstop már elesett, szóval nem igaz, hogy „működnek”. Nem igaz, hogy a kormány a termékhiányhoz köti az árstopok kivezetését, hiszen termékhiányok vannak. Nem igaz, hogy az árstopok mérséklik az inflációt, ellenkezőleg, növelik azt. Nem igaz, hogy a kormány mindent megtesz az árstopok fenntarthatóságáért – hiszen az árstopok önmegsemmisítő intézkedések.






Már akkora az energiaválság, hogy rövidebb programokkal, alacsonyabb hőfokon mosunk

A tapasztalható energiaár-emelkedések miatt minden ötödik ember rövidebbre vette rendszeresen használt mosási programját, a megkérdezettek majdnem fele ruhatípustól függően teszi ezt meg – derül ki a Candy Hoover Hungary legfrissebb online kutatásából. A többség hetente kettő-négy alkalommal szokott mosni, mosószert havonta egyszer-kétszer vásárol, amelyre jellemzően 5-10 ezer forint közötti összeget költ.



Végül a lakosság veszíthet a rendszerhasználati díjak befagyasztásán

A rendszerhasználati díjak emelkedése a lakosságot eddig sem érintette, a végfogyasztói ár ugyanis fix, „rezsicsökkentett” – de most már csak az alsó díjsávban. Ha tovább emelkedtek volna a rendszerhasználati díjak, az áram árát csökkenteni kellett volna, növelve az állami MVM veszteségét. A rendszerüzemeltető cégek összesen 180 milliárd forint állami térítést kapnak a befagyasztás miatt. Egyelőre nem tudni, ez elég lesz-e, és hogy ilyen helyzetben megcsinálják-e a szükséges fejlesztéseket.


„Már a gyerekek egészségéért aggódnak” – jó ötlet volt letekerni a fűtést?

Szeptember elseje óta legfeljebb 19 fok lehet Németországban a munkahelyeken. Az elmúlt hetek napközbeni fagypontközeli hőmérsékletei miatt egyre többen kritizálják döntést, és vannak munkáltatók, melyek inkább magasabb hőfokra állítják a fűtést, nehogy a dolgozóik megbetegedjenek. Németországban élő magyarokat is kérdeztünk, mivel védekeznek az irodai didergés ellen. A Deutsche Welle riportja.