A magyarok öt százaléka számol csupán azzal, hogy jövedelme növekedni fog a következő három hónapban, 26 százalék viszont egyenesen az a helyzet, hogy jövedelmük csökkenni fog – derült ki az Egyensúly Intézet pénteken publikált, a magyarországi szegénységet vizsgáló kutatásából. A felmérést az intézet novemberben készítette.

A magyarok 63 százaléka azonban a kutatás szerint úgy véli, jövedelmében nem lesz változás a következő negyedévben.

Bár a lakosság közel kétharmada nem számol bevételcsökkenéssel, ez korántsem jelenti azt, hogy a magyar lakosság ne érezné a már bőven 22 százalék felett járó inflációt. A kutatás szerint ez főképp a fogyasztási szokások átrendeződésében látszik meg: szinte minden fontosabb áruból és szolgáltatásból a magyarok mintegy fele kisebb mennyiséget tervez vásárolni.

Az inflációs hatás kiemelkedően meglátszik azon, hogy

• a magyarok 57 százaléka a korábbinál kevesebbszer tervez étterembe járni, vagy külföldre utazni,
• 55 százaléka kevesebbet tervez ruhákat vagy cipőket vásárolni,
• 54 százaléka pedig visszafogja a lakásfelújítással, bútorral vagy barkácsáruval kapcsolatos fogyasztásait.

Azonban van, amin nem, vagy csak alig hajlandó spórolni a magyar: ilyenek például a függőségek, vagyis a dohány és az alkohol, de a mindennapi megélhetéshez szükséges fogyasztási cikkek visszaesését is csak mérsékelten várják a kutatók a felmérés alapján. Ugyancsak kisebb fogyasztáscsökkenés várható a rezsiben, a közlekedésben – így a benzinfogyasztásban és az autózásban is –, de az élelmiszer-vásárlásoknál is.

A kutatás szerint a lakosság nagyjából felének nem okoz gondot a fűtésszámla kifizetése. Viszont a magyarok 12 százalékának annyi bevétele sincs, hogy kifűtse a lakását, hat százaléknak pedig arra sem jut, hogy legalább kétnaponta vegyen magának húst, esetleg halat. 39 százaléknak időről időre okoz problémát a fűtésszámla fizetése.

Gond van a megtakarításoknál is: a kutatás szerint egy 100 ezer forintos váratlan kiadást a magyarok mindössze egyötöde tudna különösebb gond nélkül finanszírozni. 48 százaléknak már gondot okozna, de meg tudná oldani saját erőből, míg a lakosság közel egyharmadának nincs 100 ezer forintja megtakarításként, amiből egy váratlan kiadást fedezni tudna.

A kutatás szerint a tipikus magyar háztartásnak nettó 270 ezer forintra van szüksége a szűkös, 400 ezer forintra az átlagos, 600 ezer forintra a gondtalan megélhetéshez havonta. Ehhez képest a magyarok 11 százaléka havonta nettó 110 ezer forintot keres csupán személyenként.