Hét év szünet után újraindítják a kínai agyaghadsereg feltárását
Az új munkálatok helyszíne az az úgynevezett 2. számú gödör, amelyben az első ásatások időszakában, 1994 és 2008 között több különlegesen ritka színes szobor került a felszínre.
Az új munkálatok helyszíne az az úgynevezett 2. számú gödör, amelyben az első ásatások időszakában, 1994 és 2008 között több különlegesen ritka színes szobor került a felszínre.
4600 éves királysírt tártak fel Egyiptomban, a Nílus deltavidékén, Monufia kormányzóságban.
A Ptah isten temploma közelében fekvő sírbolt feltárását a minap fejezték be francia és egyiptomi kutatók. A kultikus tárgyak tárolására használt sírboltból kiástak 38 szobrot és szobrocskát, mészkőből és rézötvözetből készült tárgyakat, amelyek egy részét arannyal borítottak be
Egy magányos holttestet találtak Tolnán egy építkezésen. A holttest mintegy 140 éve kerülhetett oda, és elképzelhető, hogy megölték.
Két hatalmas ókori kőszarkofágot találtak régészek Óbudán a Budapest–Esztergom-vasútvonal felújítása során.
Négy csontvázat fedeztek fel Észak-Indiában, melyek a régészek szerint akár ötezer évesek is lehetnek. Egy indiai és egy dél-koreai régészcsapat három éve kutatja az Indus-völgyi civilizációkat, felfedezéseiket szerdán mutatták be Harijána államban.
Egy 4200 évvel ezelőtti királyság fővárosának helyét sikerült meghatároznia kínai kutatóknak.
Kína északnyugati részén találták meg a kínai Nagy Fal újabb darabját.
Pótolhatatlan kora középkori szakrális régészeti maradványokat romboltak le a szegedi Dóm tér átépítése közben. Az építésügyi hatóság műszaki okokra hivatkozva, a régészek javaslatát negligálva adott engedélyt a bontásra. A közel két és fél milliárdos építési beruházás, amelynek a gazdája a Szeged-Csanádi egyházmegye, épp a város legkorábbi egyházi maradványainak a megsemmisítéséhez járult hozzá. A régészek háborognak, de csak titokban. A történet rávilágít a „beruházóbarát” örökségvédelmi törvény hibáira.
Egy bevásárlóközpont építésekor került elő a lelet, a teve valószínűleg a Bécset ostromló oszmánokkal érkezett Ausztriába.
Több mint 1300 embert temettek el a középkorban a Cambridge-i Egyetem egyik épülete helyén működő temetőben.
Árpád-kori sírt tártak fel a régészek Mátészalkán. A Jósa András múzeum munkatársai a város legmagasabb pontján, az egykori fellegvár romjai után kutatva, a környékbeli házak telkein végzett ásatások során bukkantak az Árpád-kori településrészletre és temetkezési helyre.
Árpád-kori sírokat találtak családi házak kertjeiben és telkeken a nyíregyházi Jósa András Múzeum régészei a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mátészalkán.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) elítélte és "háborús bűntettnek" minősítette pénteken, hogy az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet elkezdte eldózerolni az észak-iraki Nimrúd (az ókori Kalhu) régészeti parkjának asszír romjait. A párizsi székhelyű szervezet jelezte, hogy az ENSZ-hez és a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC) fordult az ügyben.
Asszír romokat kezdtek el eldózerolni egy régészeti parkban Irakban.
A Vatikáni Múzeum egyiptomi gyűjteményében őrzött két múmiáról szakemberek megállapították, hogy későbbi évszázadokban hamisították őket.
A Neander-völgyi ember is készített multifunkcionális csonteszközöket, erről tanúskodik egy franciaországi lelet, amely azt bizonyítja, hogy a Homo neanderthalensis sokkal fejlettebb tudással rendelkezett, mint eddig feltételezték a szakemberek. A Montreali Egyetem kutatói a leletet a Bulletin de la Société préhistorique francaise című tudományos folyóiratban ismertetik.
A világ legnagyobb ősi földalatti városát találhatták meg a törökországi Kappadókiában. A Hürriyet Daily News című török lap beszámolója szerint egy új városnegyed építése közben egy 5000 éves, legalább hét kilométer összjárathosszúságú földalatti városra bukkantak a nevsehiri erőd alatt. Az újság a 2014-es év régészeti felfedezésének minősítette a barlangváros megtalálását.
Akár Jézus is prédikálhatott az Észak-Izraelben, a Galileai-tenger közelében nemrég feltárt első századi zsinagógában - közölte a Háárec című újság honlapja.
Artemisz istennőt ábrázoló aprócska szobor töredékére bukkantak osztrák régészek az epheszoszi Artemisz-templom maradványainak egyik rétegében, a mindössze 3,6 centiméteres alak igazán "nagyszabású lelet" az Osztrák Régészeti Intézet (ÖAI) szerint.