Megtalálták egy több ezer éves kínai királyság fővárosát

Egy 4200 évvel ezelőtti királyság fővárosának helyét sikerült meghatároznia kínai kutatóknak.

  • MTI MTI
Megtalálták egy több ezer éves kínai királyság fővárosát

A körülbelül 4200 évvel ezelőtti Jao-korszak fővárosának pontos helyét határozták meg szakértők Kínában – erről a Kínai Társadalomtudományi Akadémia régészeti intézetének vezetője számolt be Sanhszi tartományban, egy szakmai konferencián.

Vang Vej bejelentette, hogy az egyes történelmi hivatkozásokban Pingjangként emlegetett Taoszit nevezték meg a szakértők a Jao királyság központjának. A kínai mitológia szerint a Sárga-folyó középső folyásának térségében élők uralkodója, Jao egyike volt a törzsi közösségeket vezető három egymást követő bölcs királynak.

Taoszi feltárása 1978-ban kezdődött, és az elhúzódó kutatások végén a település struktúrájából, a falakból, leletekből, a feltárt több mint 1300 sírból arra a következtetésre jutottak, hogy a körülbelül 2,8 millió négyzetméteres térség a Jao uralom időszakának fővárosa volt.

A Jao kultúráról tartott szakmai tanácskozáson Ho Ni kutató részéről az is elhangzott, hogy mindezek után kijelenthető, a Jao-korszak nem egy legenda része, ahogyan az azt követő Sun és Jü császárok hatalomra kerülése sem az. "Mindez a valós történelem része volt" – tette hozzá.

Jao és népe eredetileg a mai Hopej tartomány területén található Tang megyében élt. Később déli irányú vándorlása során kötött ki Pingjangnál, ahol temploma és mauzóleuma is megtalálható.

Konfuciánus történészek a múltban nagyra értékelték Yao, Sun és Jü uralkodókat, akikre szerintük az erkölcsösség és az emberségesség volt jellemző. A 20 század elején azonban mások még a létezésüket is megkérdőjelezték.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?