Egy 3500 éves, Egyiptomból származó kőtömbön lévő felirat lehet a világ egyik legrégebbi időjárás-jelentése – állapították meg a szakemberek, akik szerint a negyvensoros szöveg átrendezheti az ókori Közel-Kelet eseményeinek kronológiáját.
Felnőtt csontváza a Tázlár-Templomhegyen, ahol egy Árpád-kori templom, a körülötte lévő temető és egy késő középkori telep maradványait tárják fel a Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet munkatársai. A templom mérete és a feltárt sírok száma a maga korában jelentős lakott területre utal. Az Árpád-kori település a tatárjárás idején elpusztult, majd a 13. század második felében telepedtek meg itt a kunok. Hozzájuk köthető a templom kibővítése is.
Többen is tudtak róla, hogy a Polgárdiban lakó, érmegyűjtéssel is foglalkozó Sümegh József bizonyos kincseket talált, bár azt, hogy ennyire értékes leletekről van szó, nem sejtették, és volt, aki közülük smirglivel esett neki az egyik római kori edénynek – derül ki a Seuso-kincsekről 1997-ben forgatott dokumentumfilmből. Sümegh 1980-ban váratlanul meghalt, de csak tíz év után kezdett nyomozni a rendőrség, és akkor már arra jutottak, hogy megölhették.
Az amerikai kontinensen talált legfontosabb régészeti kincs lehet egy Panamában feltárt prekolumbiánus síregyüttes, amelynek gazdagsága szakértők szerint Sipán urának 1987-ben Peru északi részén talált pompás sírjáéhoz mérhető, de lehet, hogy még annál is nagyobb.
A világ eddigi legrégebbi áttétes rákos esetére bukkantak brit kutatók: egy szudáni sírból előkerült emberi csontváz őrzi a betegség nyomait háromezer évvel ezelőttről. A férfi 25-35 évesen hunyhatott el.
Egy olyan fáraó sírját fedezték fel amerikai régészek a dél-egyiptomi Abüdoszban, akinek eddig a létezése sem volt ismert. A régészeti szenzációt szerdán Kairóban jelentette be Pennsylvaniai Egyetem Josef Wegener vezette kutatócsoportja.
Mexikói régészek történelmi források és régészeti leletek alapján valószínűsítik, hogy megtalálták az aztékok által szentként tisztelt Coatepec-hegyet, ahol fő istenük, Vicilopocstli született.
A Nyugati Han-dinasztia, vagyis az i.e. 202 és i.sz. 9 közötti korból származó bambusztekercsekre bukkantak metróépítési munkálatok közben Szecsuan tartomány fővárosában, Csengtuban.
Több mint ötezer éve él a házimacska az ember mellett - állapította meg egy kutatás. Az ősmacskát gabonafélékkel, főként kölessel édesgethették magukhoz az emberek.
Egy előkelő szarmata nő sírját tártak fel Fedémes és Eger között a gázszállító vezeték nyomvonalában a Dobó István Vármúzeum régészei - közölte a heol.hu Heves megyei híroldal.
Különleges leletet, egy magzatpózban fekvő emberi csontvázat találtak csatornaépítés közben Gyöngyösön - közölte a gyongyos.hu városi portál.
A Meroving-korból származó eddig ismert egyik legnagyobb településre bukkantak régészek Bonnban.
Víz alatti feltárásba kezdtek búvárok és búvárrégészek Izraelben, hogy megtalálják a keresztes lovagok titokzatos kikötőjét Herzlia városnál.
Háromtonnás kődarab esett ki egy egyiptomi fáraósír falából, a kairói régiségügyi minisztérium közlése szerint a történelmi emlékben nem keletkezett kár.
Hatalmas vaskori fa oszlopsorokat tártak fel Ó-Uppsala vaskori temetkezési helye mellett - jelentették be svéd régészek.
Több mint kétezer évig éltek együtt a Közép-Európában őshonos vadászó-gyűjtögető közösségek a más területekről bevándorolt földművelő csoportokkal, mielőtt végleg kihaltak vagy áttértek a letelepedett földművelő és állattenyésztő életmódra - olvasható az amerikai Science folyóirat által csütörtökön közzétett tanulmányban.
A legfrissebb nyelvészeti kutatások szerint rekonstruálták, hogyan hangozhatott a hatezer éve beszélt indoeurópai alapnyelv, sok mai nyelv közös őse.
Földradaros vizsgálatokkal sikerült pontosan meghatározni a Szolnokon mintegy 500 éve épült, és az elmúlt évszázadok során a földfelszínig lepusztult török dzsámi pontos helyét - mondta el Kertész Róbert, a városi Damjanich múzeum régésze hétfőn az MTI-nek.
A 6-8. századi balatonudvari temetőből előkerült korabeli játékkockák is, amelyek juh sarokcsontjából készültek.
Több kilométer hosszú folyosórendszer húzódott Hadrianus császár villája alatt a Róma közeli Tivoliban, az ókori Tiburban. A régészek szerint a földalatti folyosókon keresztül érkeztek az áruk és rabszolgák a császári palotába.
