Többen is tudtak róla, hogy a Polgárdiban lakó, érmegyűjtéssel is foglalkozó Sümegh József bizonyos kincseket talált, bár azt, hogy ennyire értékes leletekről van szó, nem sejtették, és volt, aki közülük smirglivel esett neki az egyik római kori edénynek – derül ki a Seuso-kincsekről 1997-ben forgatott dokumentumfilmből. Sümegh 1980-ban váratlanul meghalt, de csak tíz év után kezdett nyomozni a rendőrség, és akkor már arra jutottak, hogy megölhették.
Igazi krimibe illő története volt a Magyarországra nagyjából több mint harminc év után visszakerült Seuso-kincseknek, legalábbis ez derül ki abból az 1997-ben készült dokumentumfilmből, amelyet Dézsy Zoltán forgatott le, és amely teljes terjedelmében megtekinthető az Indavideo videomegosztó oldalon. A kincsek története azért rejtélyes, mert a hazai szakemberek meggyőzdése szerint Magyarországról származnak, mégis külföldön bukkantak fel és a magyar állam sosem rendelkezett fölöttük, bár sokáig megpróbálta peres úton bebizonyítani, hogy őt illeti a kincs, hiába. A kincsek közül nyolc tárgy került most haza, az állam 15 millió eurót fizetett értük egy külföldi eladónak. A visszaszerzés körülményeiről itt olvashat.
A római kori leleteket rendszerint a helységnévről nevezik el, a Seuso-kincseket azonban nem tudták egyetlen településhez kötni, ezért az egyik ezüsttálon szereplő személynév alapján nevezték el az angol szakértők – mondta el a dokumentumfilmben a Magyar Nemzeti Múzeum régésze, Nagy Mihály. Seuso – teszi hozzá a régész – neve alapján germán származású volt. Nem lehetett akárki, mivel az ezüstvödrök füle olyan szimbólumokat, császári diadémokat mintáz, amelyet csak nagyon befolyásos személyek használhattak.
A Seuso-kincsek tizenöt tárgyból álló együttese ismert, de a régész szerint tudható, hogy ennél sokkal több került nyugatra. A tárgyak egyike egy nagyméretű rézüst, amely a tárgyak egy részének elrejtésére szolgált, de része a leletnek több hatalmas ezüstkancsó, tálak, ezüst amfora, illatszeres szelence, rajtuk sok domborított-vésett mitológiai jelenet látható, vélhetően az egykori tulajdonos mítikus pályáját örökítették meg – mondja a régész. A rézüst most hét másik tárggyal együtt került vissza Magyarországra.
1990-ben írta meg a magyar sajtó, hogy az angol Lord Northampton egy késő római kori leletegyüttest szeretne aukción értékesíteni, egyiken a Pelso névvel, ami a Balaton latin elnevezése. Rendőrségi ügy csak ezután lett a dologból, mégpedig látszólag véletlenül – ez Tonhauser László rendőr ezredesnek a dokumentumfilmben elhangzott mondataiból derült ki: a rendőrség sorkatonai szolgálatukat töltő fiatalemberek halálát kezdte visszamenőleg vizsgálni a szülők kezdeményezésére, és rábukkantak egy 1980-ban történt öngyilkosságára, ekkor találták meg a polgárdi Sümegh Józsefet kőszárhegyi pincéjében felakasztva. A dunántúli Kőszárhegy amúgy egy régi római út mentén van, közelében már az ókorban is kőbánya volt. A riportfilmben fényképeket is mutatnak a felakasztott fiatalemberről, akit amúgy már négy napja keresett a honvédség, mire megtalálták.
Sümegh nővére a riportban azt mondja, gyanús volt nekik, hogy a fiatalember trikója véres volt, holott felakasztotta magát, de akkor ezt nem követte vizsgálat. Amikor 1990-ben a rendőrség elkezdett nyomozni az ügyben, tanúkat kutattak fel és keresték az okot, hogy leszerelés előtt négy nappal miért követett el öngyilkosságot a férfi, aki egyébként civilben fúrós kisegítő munkás volt a kőbányánál és nagy tervei voltak az életben. Hobbija volt amúgy a római kori fémpénzek gyűjtése, de nővérének sem mesélte el, hogy honnan vannak a pénzek. A rendőrség azt gyanította, hogy mivel a kiskatona leszerelése után építkezést tervezett, azt feltehetően valamilyen, birtokába került régészeti kincsből akarja finanszírozni, de ezt feltehetően valahogyan elvették vagy kizsarolták tőle. Ezen a szálon vizsgálódva került a rendőrség látókörébe a ma Seuso-kincsként ismert leletegyüttes, vélhetően ennek darabjait találta meg és rejtegette Sümegh a hetvenes években.
A filmben Sümegh egykori szomszédja-kollégája, Strasszer István elmondta, hogy látta egyszer a kincseket, amiket Sümegh mutatott meg neki a polgárdi házában 1977 körül, de ő a külsejük alapján nem találtak vonzónak a tárgyakat. Másik ismerőse, Harmath József arról beszélt, hogy nekik is mutatta a tárgyakat, de ő nem gondolta ezüstnek, azt hitte, ócska ón tárgyakról van szó. Strasszer amúgy a tárgyakra lerakodótt porból arra következtetett, hogy a bányából származnak, és azt is bevallotta, hogy ő meg is smirglizte kicsit a kincsek egyikét, hogy jobban látszódjon, milyen felirat van rajta. Azt is tudni vélték, hogy Sümegh, mielőtt bevonult katonának, a kincseket elrejtette a pincéjénél.
A tanúk egyike arról beszélt, hogy egy Kolonics György nevű művezetővel áshatták ki a kincset, de Kolonics egyszer csak egy átmulatott éjszaka után meghalt, a helyiek szerint megmérgezték. Tonhauser szerint viszont nem lehet összefüggésbe hozni Sümegh halálával a másik halálesetet, erre legalábbis nem volt a rendőrségnek bizonyítéka.
Sümegh nővére arról beszélt a dokumentumfilmben, hogy leszerelése előtt testvére bezárkózóbb, szomorú lett, nem írt levelet, és utólag arra következtettek, hogy tudta már akkor, hogy valakik az életére törnek a kincsek miatt. Tonhauser azt mondta, nem sikerült kétséget kizáróan megállapítani, hogy Sümeghet megölték, de erre mutatnak a jelek, ámbár az elkövetőt nem találták meg.
A kincsek ezután ismeretlen úton egy libanoni kereskedőhöz Bécsbe, majd Londonba és Kaliforniába kerültek, a Paul Getty múzeumnak próbálták eladni, de feltehetően annak hamis, libanoni eredetigazolása miatt állt el a múzeum a vételtől. Később pedig már csak az 1990-ben meghirdetett aukció alkalmával értesült az ekkor már Seuso-kincsnek nevezett leletek létezéséről a hazai régész szakma. A kincsekért folytatott diplomáciai küzdelem fejleményei kiderülnek a videóból.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
