Október elsején megalakult Magyarország egyik legnagyobb médiavállalata Mediaworks Hungary Zrt. néven. A cég tulajdonosa az osztrák Vienna Capital Partners (VCP), amely a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyása után megvásárolta a magyarországi Ringier és Axel Springer érdekeltségek jelentős részét. Övék a többek között a Népszabadság és a Nemzeti Sport is.
Bár a reklámadó körüli bizonytalanságokat részben eloszlatták a hatósági állásfoglalások, a törvény alkalmazása okozhat még kellemetlen meglepetéseket. Olyan cégeknél is adókötelezettség keletkezhet, amelyekről nem is gondolnák, hogy a reklámadó alanyaivá válhatnak. A beszállítóikkal vagy bérlőikkel kötött speciális megállapodásaik miatt ezzel szembesülhetnek például a nagykereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások, bevásárlóközpontok és áruházláncok is.
Terjedelmes cikkben foglalkozik a Financial Times feltörekvő piacokat figyelő blogja a magyarországi reklámadóval. A blog ismerteti a törvény elfogadásának körülményeit, az Origo.hu főszerkesztőjének és más munkatársainak távozását is, illetve a szerző arról is ír, hogy felerősödtek azok az aggodalmak, melyek szerint a nemrég újraválasztott Orbán Viktor "lecsapni" készül a médiára.
A reklámadó törvényjavaslata egy egészen meglepő, megszokottnak semmiképpen sem nevezhető adóztatható "forrást" is talált. A médiacégeknek saját maguk reklámozása után is fizetniük kellene adót. A már így is igencsak vitatott elképzelésben ez egy olyan elem, mely egyes cégeknél a reklámadóból igen nagy szeletet hasíthat ki. Ráadásul azt is eredményezheti, hogy a kereskedelmi tévék megritkítják ajánlóikat, a lapcsaládok pedig nem futtatnak majd hirdetéseket laptársaikról.
A Times első női főszerkesztőjének helyét az első afroamerikai főszerkesztő veszi át. Úgy tudni, Jill Abramson kevesellte a fizetését, ezért küldték el.
Az Independent brit balliberális napilap megjelentetése Alekszander Lebegyevnek egymilliószor annyiba kerül havonta, mint amennyiért vette. Ezt megunta a tulajdonos, és megszabadulna a pénznyelő vállalkozástól.
Jóváhagyta szerdán a Privy Council, vagyis II. Erzsébet királynő tanácsadó testülete a brit kormány által beterjesztett, parlamenti konszenzussal elfogadott, a szakma által azonban súlyosan kifogásolt sajtószabályozási tervet.
Kína idén - Indiát megelőzve - a világ legnagyobb nyomtatottlappiacává vált. A napilapok összesített napi példányszáma 114,5 millió, az olvasószám alapján a legtöbben 2,5 milliónyian az első számú központi napilapot, a Zsenmin Zsipaót olvassák.
A semmítőszék augusztus elsején adócsalásért egy évre ítélte a volt olasz kormányfőt. PdL-beli párttársai azóta lelkesen adják az interjúkat, ám ennek most Berlusconi véget vetett.
A kormánytól távol állónak semmiképpen sem nevezhető Századvég Gazdaságkutató Zrt. megvásárolta a Napi Gazdaság című üzleti és pénzügyi hírlapot az újságot eddig kiadó CEMP-től. A lap új főszerkesztője Barcza György, a Századvég vezető gazdasági elemzője lesz. Az új tulajdonos új online felületet tervez, de a CEMP keretei között maradó napi.hu is tovább üzemel.
Tilos enni, inni, a földre ülni és a karzaton tüntetni – egyebek mellett ezeket a szabályokat tartalmazza Kövér László új házirendje. A házelnök adós maradt viszont a hivatalos dress code-dal, így csak találgatni lehet, milyen öltözet méltatlan az Országgyűlés tekintélyéhez. Mint összeállításunkból kiderül, sok ország parlamentjében sokkal lazább a szabályozás, bár a „kövéri szigorra” is van példa Európában.
Az új reklámadó részleteiről számol be több napilap is keddi számában a birtokukba került tervezet alapján. A Világgazdaság szerint a tervezet igyekszik bezárni azt a jogi kiskaput, amire az RTL Klubot működtető cég már utalt, hogy külföldről fogják folytatni a szolgáltatást, kikerülve az adófizetést.
Az orosz parlament alsóháza elfogadta azt a törvénymódosítást, amely 50 százalékról 20 százalékra szorította le a külföldi tulajdonrészt plafonját az orosz nyomtatott és elektronikus sajtótermékekben, így a rádiókban és televíziókban is.
Kiszáll a lapból a svájci tulajdonos, ezért a Népszava most befektetőket, illetve támogatókat keres. 10 ezer új előfizetőre vagy havi 10-15 millió forint támogatásra lenne szükségük, ha nem jön össze, még két hónapig tudnak működni. A támogatások szerintük részrehajló elosztása miatt feljelentést tesznek.
Egész oldalas hirdetés a keddi Népszava címlapja. A felhívás hangneméből ítélve veszélybe került a lap működése, és próbálják az olvasótábort aktivizálni, illetve támogatókat toborozni maguknak – de ez csak spekuláció. 10 órakor tartanak nemzetközi sajtótájékoztatót, ahol kiderül, miről is van szó.
Az újság tudósítói ennek ellenére elmennek a Millenárisra.
Politikai hirdetést csak az a sajtótermék tehet közzé az országgyűlési választást megelőző - február 15-én kezdődő - kampányidőszakban, amely előzőleg megküldte a hirdetési árjegyzékét az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ). A kiadóknak erre - a választási eljárási törvény szerint - a választás kitűzését követően 5 munkanapjuk van.
Továbbra is a Der Spiegel a legtöbbet idézett sajtóorgánum Németországban, a tekintélyes közéleti magazint azonban kis híján leszorította az élről a Bild című bulvárlap.
A 125 éves lap ezentúl International New York Times néven jelenik meg, jelezve, hogy nyomtatott és internetes változata is a New York-i lap kibővített változata.
Úgy fest, már a szexi csajok sem jelentenek garanciát a sikerre, nagyon komoly nehézségekkel küzd ugyanis az egyik legmenőbb férfi felnőtt kiadvány, a Penthouse. A magazin önerőből nem tudja tovább menedzselni adósságait, s csődvédelmet kért.
