J.J. Abrams átadta a stafétát a Halálos iramban-filmek rendezőjének, és pont az történt, amit vártunk: gyors vágások, javarészt gyenge poénok és felületes történet jellemzi a Mindenen túl alcímű harmadik Star Trek-részt. A karaktereket azért még mindig lehet szeretni, és a látvány is lenyűgözően idézi meg a széria hőskorszakát. Kritika.
A film első látványtervei alapján még jobban várjuk a kultfilm hazánkban forgó folytatását.
A húszas listán egyszerre kaptak helyet olyan mainstream alkotások, mint az Eredet, a Mentőexpedíció vagy a Looper és olyan kevésbé ismert filmek, mint a Feltörő színek vagy az Időbűnök.
Biztosan azok az igazi hősök egy galaktikus konfliktusban, akikkel szimpatizálunk? Feltétlenül rossz-e egy diktatórikus rendszer, és biztosan a jót szolgálja-e egy demokrácia? A sci-fik sokkal többet árulnak el korunkról és történelmünkről, mint ahogy azt elsőre gondolnánk, és az már csak hab a tortán, hogy az elmúlt évtizedek nagy klasszikusai, mint Az éhezők viadala vagy a Dűne a korábbiaknál összetettebb problémákat vetnek fel társadalmunkról.
2018 februárja helyett már 2017 októberében a mozikba kerülhet a klasszikus sci-fi folytatása.
Mi is azt gondoltuk, hogy jók vagyunk a sci-fi filmekben, de ezt a kvízt kitöltve rájöttünk, túlzott volt az önbizalmunk. Pedig csak egy képről kell felismerni a filmeket.
A Star Wars-univerzumot az elmúlt 40 évben szinte minden szemszögből megvizsgálták már, egyesek szerint például a saga egy remek tanmese arról, hogyan alakul ki, majd bukik el egy diktatúra. Darth Vader Birodalma római és náci mintákra épül, a Galaktikus Köztársaság pedig nem áll messze az ENSZ vagy az EU működésétől – a science ficton-művek politikai tanulmányozását itthon Tóth Csaba honosította meg, aki az ELTE népszerű kurzusán próbálja meg közelebb hozni a popkultúrára érzékeny fiatalokat a politológiához.
A jövő héten végre bemutatják az év talán legjobban várt filmjét, a legendás Star Wars legújabb folytatását. Mostanra már annyi előzetes gyűlt össze, hogy ezeket végignézve már-már a moziban érezhetjük magunkat.
A menedzsment egyik tagja most beszélt róla, hogy elkészítették a sci-fi sorozat szereplőinek egyenruhájára tűzött kommunikátort, de a telefonos kitűzőt végül nem fejlesztették végleges termékké.
Andy Weir az egyik héten még hivatásos programozó és novellákat posztoló hobbiíró volt, majd néhány nap leforgása alatt bestsellerré vált az első kiadott könyve. Bejelentkezett nála Ridley Scott és Matt Damon, hogy filmet forgatnának belőle. A marsi szerzője azt is elárulta nekünk, mit változtatna a Mentőexpedíció című filmen, és hogy mit gondol arról, hogy regénye hősét egy űr-MacGyverhez hasonlítják. Az interjú mellett sorra vesszük a könyv és a film közti legnagyobb különbségeket is.
A múlt héten bemutatott Mentőexpedíció sikere bizonyítja, hogy a túlpörgetett űrfantáziák és valószínűtlen képregényfilmek mellett a szikárabb, realistább sci-fikre is vevő a közönség. A keményvonalas tudományos-fantasztikus filmek nem a csillagközi társadalmak, lézerkardos csaták és űrkalózok fantáziavilágára fókuszálnak, hanem a természettudományok és a technológia jelenkori eredményeit képzelik tovább. Összeválogattunk néhányat a legjobb hard sci-fikből.
A Marson ragadt űrhajós túléléséről szóló film egy tökéletes könyvadaptáció: a regény minden izgalmát és humorát sikerült megtartani, úgy, hogy ehhez lenyűgöző látvány és kiváló színészi alakítások is társultak. A nagyrészt Budapesten forgatott sci-fiben itt-ott feltűnik a csepeli HÉV és a Petőfi-híd, de szerencsére nincs sok időnk bámészkodni. Matt Damon élete szerepében lubickol, a 77 éves Ridley Scott pedig újra megmutatja, nem csak a feltörekvő fiatalokról szól Hollywood 2015-ben.
Levetítették a Nemzetközi Űrállomáson a Mentőexpedíció című, Marson ragadt űrhajósról készült filmet.
Ridley Scott még a Mentőexpedícióval turnézik, de jövőre elkezdi készíteni a Prometheus folytatását.
Ha valakit még mindig nem győzött meg a Magyarországon forgatott marsi sci-fi, akkor nézze meg ezt a három perces kedvcsinálót.
Meglepődve integető egyszemű, zöld idegenek és az emberek által felhúzott futurisztikus lakóépületek egyaránt megjelentek sokak képzeletében, mióta a NASA bejelentette a Földhöz leginkább hasonló új bolygó felfedezését. Bár a bolygó nagyon messze (sőt még annál is messzebb) van, eljátszottunk a gondolattal, hogy mi lenne, ha. Már csak azért is, mert egy közelebbi bolygón, a Marson letáborozás mellett nemcsak fantasztikus, hanem tudományos érvek is szólnak.
Az év egyik leglátványosabb filmjének ígérkezik Ridley Scott részben Budapesten forgatott filmje, A marsi. Az első előzetesben láthatjuk, hogyan néz ki egy marsi homokvihar, és immár az összes lényeges szereplő, illetve helyszín megmutatja magát – többek közt az űrközpontnak álcázott Bálna is.
