szerző:
Lichter Péter
Tetszett a cikk?

A múlt héten bemutatott Mentőexpedíció sikere bizonyítja, hogy a túlpörgetett űrfantáziák és valószínűtlen képregényfilmek mellett a szikárabb, realistább sci-fikre is vevő a közönség. A keményvonalas tudományos-fantasztikus filmek nem a csillagközi társadalmak, lézerkardos csaták és űrkalózok fantáziavilágára fókuszálnak, hanem a természettudományok és a technológia jelenkori eredményeit képzelik tovább. Összeválogattunk néhányat a legjobb hard sci-fikből.

2001: Űrodüsszeia

Nincs még egy olyan film, amit annyiszor, annyiféleképpen elemeztek volna, mint a 2001: Űrodüsszeiát; Stanley Kubrick 1968-ban bemutatott alkotása a tudományos fantasztikus műfaj, azon belül is a hard sci-fi megkerülhetetlen mérföldkövének számít. A sokféle értelmezést a film cselekményének laza, titokzatos felépítése is erősíti: az öt nagyobb fejezetet a misztikus monolit fogja össze, ám Kubrick a túlmagyarázás helyett a legtöbb kérdést nyitva hagyja. (Ezeket a narratív réseket sajnos a film pocsék folytatása, a 2010: A kapcsolat éve próbálta betömködni.)

A kényszeres maximalizmusáról híres rendező a legapróbb részletekig kidolgozta a film trükkjeit: még arra is ügyelt, hogy az űrhajók belső terei ne legyenek makulátlanul tiszták. A 2001-et négy éven keresztül forgatta egy viszonylag kicsi stábbal, az idő nagy részét az aprólékos munkával kivitelezett űrhajók és űrállomások mozgatásával töltötték – a minden munkafázist felügyelő Kubrick egyetlen Oscar-díját erre a filmre kapta, mégpedig a vizuális effektusokért.

2001: Űrodüsszeia
©

Kubrick több műfajban otthonosan mozgott, akár horrort, akár kosztümös történelmi filmet forgatott, mindig az adott zsáner tökéletes mintapéldányát akarta elkészíteni – erre törekedett a 2001 esetében is. A filmet Arhur C. Clarke-kal közösen írták, érdekes módon a film és a regény szinte egy időben jelent meg. Kubrick nem pusztán egy látványos fantazmagóriát akart forgatni, hanem ténylegesen a jövőbe repítette filmjének nézőit: ezért nyúltak a jelenetei olyan hosszúra. A perceken keresztül az űrállomás körül forgó kamera, az asztronautákat követő hosszú beállítások mind a valószerűséget fokozzák: úgy érezzük, mi is jelen vagyunk a díszletekben, mi is az árnyékbokszoló űrhajóssal futunk körbe-körbe az űrhajó terében.

A 2001: Űrodüsszeia kulcsjelenete a film végére komponált hosszú, majdnem tízperces absztrakt szekvencia, amikor a főhőssé váló asztronauta átrepül egy pontosan nem meghatározható dimenziókapun. A csodálatosan színpompás absztrakt képeket az a Douglas Trumbull készítette, aki a Szárnyas fejvadász vizuális effektjeiért volt később a felelős, illetve Az élet fája hasonlóan absztrakt képeit is ő alkotta. Trumbull a képsor elkészítéséhez több kortárs avantgárd filmes tanácsát is kikérte, például John Whitney és Jordan Belson is adott javaslatokat a jelenethez. A 2001 utolsó tíz perce a filmtörténet legkísértetiesebb és egyben legszebb zárlata.

Kapcsolat

Robert Zemeckis 1997-es, Carl Sagan azonos című regényéből készült filmje az idegen civilizációkkal való kapcsolatfelvétel lehetőségéről fantáziál – ez egyébként nem meglepő módon az egyik legelterjedtebb téma a tudományos fantasztikus zsánerben. A Kapcsolat egy szigorú hard sci-fihez mérten az űrlényekkel való találkozást egészen sokáig, a film utolsó jelenetéig tartja vissza – az idegenek egyébként egy kódolt rádióüzenet révén veszik fel velünk a kapcsolatot.

Kapcsolat
©

A film hőse, a Jodie Foster által alakított dr. Eleanor Arroway szinte mániákusan hisz a kapcsolatfelvétel lehetőségében: gyerekkora óta kémleli nem lankadó lelkesedéssel a csillagokat. Az idegenek üzenete, amit Arroway egy gigantikus rádióteleszkóppal fogott be, nem más, mint egy régi televíziós adás átkódolt verziója: egy csillagközi kapu tervrajzát tartalmazza. Az üzenet dekódolása persze egy csomó vitát és konfliktust generál.

Zemeckis filmje ügyesen lavírozik a valósszerűség és a fantázia között húzódó vékony, homályos vonalon: a végső nagy találkozást is sikerül neki meglehetősen kétértelműen bemutatnia. A Kapcsolat minden érzelmessége ellenére végig fenn tudja tartani az izgalmat, ráadásul egy csomó csodálatosan megkomponált jelenetet is felvonultat, mint például a felejthetetlen első beállítást, amiben a Földtől távolodva száguldunk végig a galaxisunkon.

Napfény

Danny Boyle a műfajok kalandora: rendezett már zombifilmet, vígjátékot, bűnügyi kamaradrámát  és túlélős kalandfilmet. A Napfénnyel úgy tudott a sc-fi zsáneréhez nyúlni, hogy a rá jellemző formai vagányságot megtartva európai érzékenységet fecskendezett az amerikai mozi által dominált műfajba.

Napfény
©

Az Alex Garland által írt filmben a haldokló Nap felé utazik egy mentőmisszió, hogy egy Texas méretű atombombával életet leheljen belé, különben az emberiségnek a kihalással kell szembenéznie. A válogatott tudósokból és űrhajósokból álló csapat persze egy csomó nehézségbe ütközik, a belső feszültségek és meghibásodások révén veszélybe kerül a küldetés.

A Napfény Danny Boyle egyik érdemtelenül elfeledett filmje, simán helye van a legjobb munkái között. A látványos akciójelenetek végig hitelesek tudnak maradni, a színészek, főleg a főszereplő Cillian Murphy átélhetővé teszik az amúgy nem kimondottan összetett történetet. A Boyle munkáira jellemző ütős soundtrack is nagyon sokat dob a filmen, a végefőcímben felharsanó Underworld-szám igazi punk-érdességet csempész a filmbe.

Az ember gyermeke

A mexikói Alfonsó Cuarón a hosszú beállítások mestere: legutóbbi filmje, a Gravitáció tulajdonképpen nem más, mint egyetlenegy hosszú akciójelenet, néhány véget nem érő beállításban elmesélve. Cuarón a 2006-os filmjében is hasonlóan nyakatekert akciójeleneteket komponált: Az ember gyermekében van olyan háborús jelenet, amiben közel tíz percig nincsen vágás – ezeket a bonyolult koreográfiájú jeleneteket két hétig próbálják.

Az ember gyermeke
©

A P. D. James regényéből készült sci-fi egy nagyon is valószerű disztópiát vázol fel: a Földön évek óta nem születnek gyerekek, a világ legfiatalabb tagja is közel húszéves. Az emberiség a kihalással néz szembe, a társadalmakban eluralkodott a káosz, a legtöbb ország vezetése teljesen összeomlott. Nagy-Britannia, mint az egyetlen stabil rendszer egy kőkemény rendőrállamot épített ki a káosz és a háborúk elől menekülő emigránsok megállítására. A fiatalon aktivistaként működő, ma már teljesen kiégett bürokrataként dolgozó Theót megbízzák azzal, hogy egy terhes bevándorló lánynak legális papírokat szerezzen.

Az ember gyermekében az az izgalmas, hogy semmi sci-fis nincs benne: a 2027-ben játszódó történet annyira valóságosnak hat, mint egy dokumentumfilm. Ez nem kis részben a már említett hosszú beállításoknak és Cuarón rendezői tehetségének köszönhető.

Harmadik típusú találkozások

Steven Spielberg már tizenhat évesen elkészítette ennek a filmjének az első verzióját, az 1964-ben forgatott Firelightnak rendes mozibemutatót is szervezett.

Spielberg a Cápa hihetetlen sikere után zöld utat kapott a stúdióktól, bármit, bármekkora költségvetésből leforgathatott. Az idegen civilizációkkal való kapcsolatfelvétel és az ufójelenségek foglalkoztatták a tinédzser Spielberget a legjobban: ezért a Harmadik típusú találkozásokra mint a legszemélyesebb filmjére emlékszik vissza. Rá nem jellemző módon a film forgatókönyvét is ő írta: a Harmadik típusú találkozások azt meséli el, hogyan válik egy átlagos családapa egy meghatározó találkozás után az űrlények megszállottjává.

Harmadik típusú találkozások
©

A spielbergi mércével nézve meglehetősen szikárul megrendezett történet – a Kapcsolathoz hasonlóan – az idegenekkel való kapcsolatfelvételről fantáziál, ennek a lehetőségét járja körbe a lehető legvalószerűbben. A repülő csészealjakat Spielberg játékos szentjánosbogarakként cikázó barátságos lényeknek ábrázolja, ez a későbbi sikere, az E.T., a kedves űrlény megelőlegezése. A filmet Oscart érdemlő tehetséggel fényképező Zsigmond Vilmos képes volt az űrhajók fényét egyszerre barátságosnak és fenyegetőnek ábrázolni, a végső nagyjelenetben pedig vakító ellenfénnyel rejtette el a marslakókat.

A Harmadik típusú találkozásokon nem nagyon fogott az idő: ez elsősorban annak köszönhető, hogy Spielberg a gyorsan avuló technikai tűzijátékok helyett az emberi intimitásra koncentrált. A francia tudóst alakító Francois Truffaut szerepeltetése is bizonyítja ezt: erre a szerepre Spielberg nem feltétlenül egy neves színészt, hanem inkább egy szerethető karaktert keresett, a francia rendezőlegenda pedig tökéletes volt Lacombe szerepére. A forgatáson aztán többször előfordult, hogy a Spielbergnél tizenöt évvel idősebb Truffaut rendezői jótanácsokkal bombázta, sőt időnként versenyeztek egy-egy képsor megkomponálásával.

A szerző a Prizma munkatársa.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Silvio Berlusconit kiengedték a kórházból

Silvio Berlusconit kiengedték a kórházból

Intézkedni kellett Buchenwaldban, miután sokan a tömegsíroknál szánkóztak

Intézkedni kellett Buchenwaldban, miután sokan a tömegsíroknál szánkóztak

Ha nem is a helyszínen, de online élvezhetjük a Lázár tesók lemezbemutatóját

Ha nem is a helyszínen, de online élvezhetjük a Lázár tesók lemezbemutatóját