Egy állami iskolában azt kérdezték állásinterjún a pályázó tanártól, hogy sztrájkolt-e korábban
„Sztrájkolt? Azért kérdezem, lázadó típus-e” – hangzott a kérdés, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint ez jogellenes.
„Sztrájkolt? Azért kérdezem, lázadó típus-e” – hangzott a kérdés, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint ez jogellenes.
Az előre jelzett 22 ezer fő közül mindössze 5,4 ezren vesznek részt az 2024-es előmeneteli minősítési eljárásban. A gyakornokoknak kötelező előrelépni, másoknak a hosszú és bürokratikus folyamat lehet, hogy nem ér meg 11 ezer forint béremelést.
A PDSZ szerint ez diszkrimináció, mivel a törvény nem tiltja a tanárok visszatérést.
A PDSZ szerint egyértelmű, hogy a tanárhiányt próbálja meg így kezelni a kormány, de azt is elmondták, hogy miért rossz szakmai szempontból a változás.
A papírok fontosak lennének a munkakeresés és az álláskeresési járadék miatt is, de a tankerület az Államkincstárra mutogat, míg az utóbbi meg hallgatásba burkolózott.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Ez egy rendhagyó írás, az év összefoglalója, amihez Karafiáth Orsolyának ebből a készletből kellett ihletet merítenie: sikertornyok, illibri, végítélet, kávétó, pöröly.
Nehéz döntés előtt álltak idén a szülők és a tanárok is: a státusztörvény miatt fenyegető felmondási hullámra kellett valamilyen megoldást találni. Bár a távozó tanárok pontos számában nem tud kiegyezni a Belügyminisztérium és a szakszervezetek, az biztos, hogy a tanárhiány óriási gondot okoz az iskolákban, még az elit helyek igazgatóinak is fájhat a feje. Van, aki már a szülők szemébe sem mer nézni. A kényszerhelyettesítések sokasága elsősorban a diákoknak rossz, hiszen így nem kapják meg a szükséges tudást. Vagy igen, de ahhoz a szülőnek mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Cikkünkben felelevenítjük az iskolaválasztáshoz adott tippjeinket, a felmondott tanárok portréit és azt, mit meséltek az igazgatók a keserves tanárvadászatról.
Alig van jelentkező a megüresedett tanári állásokra, aki pedig jelentkezik, annak gyakran vagy végzettsége nincsen, vagy egyéb okból alkalmatlan a tanításra. Iskolaigazgatókat kérdeztünk arról, hogyan zajlik a „tanárvadászat” a státusztörvény árnyékában. Riportalanyaink csak név nélkül vállalhatták, hogy beszéljenek a hvg360-nak.
Csak az állami szektorból állhattak fel ennyien július közepétől augusztus végéig, az egyházi és egyéb fenntartású intézményekről nem tudunk.
Az ott dolgozók szerint nincsenek szakszerűen vezetve a helyettesítések.
Csak szeptemberben 103 pedagógus hagyta ott a munkahelyét a Közép-Pesti Tankerületben, a budapesti iskolákból pedig év eleje óta összesen több mint 600 dolgozó ment el.
Kulturális podcastunkban színház, film és színészet után három színioktatóval jártunk utána, milyen állapotban van a független szakma utánpótlása. Megkeresésünkre Vidnyánszky Attila nem válaszolt, az SZFE új rektora, Sepsi Enikő pedig "nem akarta felhánytorgatni a múltat".
A fizika szakos tanár elsősorban a vasalódeszkásként elhíresült Vezsenyi Lászlót ért támadások miatt állt fel.
A válaszadók 56 százaléka szerint az iskolákban az elmúlt években rosszabb lett a helyzet – derült ki a Publicus Intézet felméréséből. Stagnálásról 37 százalék számolt be, míg javulást mindössze 4 százalék tapasztalt.
A részmunkaidőben foglalkoztatott tanárok elég rosszul jártak a státusztörvénnyel. Felhívásunkra egy tanár részletesen beszámolt arról, hogyan változott a helyzete.
A Klebelsberg-ösztöndíjat kapó tanárhallgatók évekkel ezelőtt aláírták, hogy közalkalmazotti jogviszonyban fognak tanítani diplomázásuk után. Közben azonban bejött a státusztörvény, és így már nem mindenki akar tanár lenni. Az érintettek szerint ha az állam alapjaiban változtatja meg a dolgokat, akkor a szerződésük is érvénytelen, a Klebelsberg Központ viszont visszaköveteli a milliókat a felmondóktól. Még így is van, aki inkább fizetett, és elment egy nagyáruházba eladónak.
Flashmobot tartottak civilek csütörtökön késő délután a Miniszterelnöki Kabinetiroda előtt, amivel a pedagógus társadalom, a diákság, vagyis az oktatás kivéreztetése ellen kívántak demonstrálni, valamint a státusztörvény azonnali eltörlését és a sztrájkjog visszaállítását követelik. Minden magyar állampolgárra számítanak október 23-án az őszi tüntetéssorozat második tömegtüntetésén.
Gulyás Gergely korábban 700 távozóról tudott, de a Belügyminisztérium államtitkára ennek több mint a másfélszereséről beszél már.
Rétvári Bence azt nyilatkozta nincs szó semmiféle hiányról.