Sírva távozó tanárok, menekített diákok – az oktatás egyik legkeményebb éve volt 2023-ban
7 perc
2023.12.28. 06:30
Nehéz döntés előtt álltak idén a szülők és a tanárok is: a státusztörvény miatt fenyegető felmondási hullámra kellett valamilyen megoldást találni. Bár a távozó tanárok pontos számában nem tud kiegyezni a Belügyminisztérium és a szakszervezetek, az biztos, hogy a tanárhiány óriási gondot okoz az iskolákban, még az elit helyek igazgatóinak is fájhat a feje. Van, aki már a szülők szemébe sem mer nézni. A kényszerhelyettesítések sokasága elsősorban a diákoknak rossz, hiszen így nem kapják meg a szükséges tudást. Vagy igen, de ahhoz a szülőnek mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Cikkünkben felelevenítjük az iskolaválasztáshoz adott tippjeinket, a felmondott tanárok portréit és azt, mit meséltek az igazgatók a keserves tanárvadászatról.
November végén megjelent a HVG Középiskola rangsora, melyben bemutattuk a 100 legjobb magyar gimnáziumot. Ugyanaz a három fővárosi gimnázium került a dobogóra, mint tavaly, de ezúttal a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium átvette a vezetést az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnáziumtól, míg az Eötvös József Gimnázium továbbra is stabilan őrzi a második helyét.
Íme, az ország legjobb középiskolái - mutatjuk a HVG teljes Top 100-as listáját
Újra a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium vette át a vezetést, de nagy változás nincs az élbolyban, viszont néhány iskola látványosan előretört a rangsorban, és van több új belépő is.
A legjobb egyházi iskola Deák Téri Evangélikus Gimnázium lett, amely az országos lista hatodik helyére került fel, sokat javítva ezzel a tavalyi pozícióján.
Van, amiben országos szinten is elsők: a 10.-es országos kompetenciamérésben itt születtek a legjobb eredmények szövegértésből, de nagyon jók a 10.-esek matekból is. A magyar érettségin is kiemelkedően szerepeltek. Az egyháziak között van az az iskola is, amelynek diákjai a történelemérettségin érték el országosan a legjobb eredményt.
Íme a 10 legjobb egyházi gimnázium, az evangélikusok vezetik a listát
A diákok csaknem harmada egyházi középiskolába jár, az érdeklődés egyre nő. Két gimnázium is van, amelyik bizonyos szempontból veri az ország legjobb középiskoláját, a Fazekast.
Az alapítványi/magániskolák rangsorát hagyományosan az Alternatív Közgazdasági Gimnázium vezeti, amely az országos listán is javított. A legjobbak közé szabályosan berobbant a Thomas Mann Budapesti Német Általános Iskola és Gimnázium.
Javított az AKG, berobbant egy német gimnázium - mutatjuk a legjobb alapítványi és magániskolákat
Annyira jól tanítják a matekot a Thomas Mann Budapesti Német Általános Iskola és Gimnáziumban, hogy az intézmény egyből az ország 53. legjobb gimnáziumává vált a HVG középiskolai rangsora szerint.
Arra is adtunk tippet, hogyan lehet bekerülni az ország legjobb középiskolájába, a Fazekasba.
Hova menjen a gyerek, ha az állami nem jó? És főleg, mennyiért?
Ez egy nehéz kérdés, amivel valószínűleg egyre több szülő szembesül. A számok azt mutatják, hogy egyre több gyerek tanul egyházi fenntartású iskolában, miközben a magán/alapítványi iskolát választók száma stabilan 10 százalék körüli.
A tanévkezdés előtt megjelent cikksorozatunkban azt vettük végig, milyen szempontok szerint érdemes iskolát választani egy gyereknek, például fontos, hogy ne menekítés legyen a fő szempont, hiszen az zsákutcába visz.
Szűkülő kiskapuk, trükkök és tippek - így lehet kikerülni az állami oktatást
Néhány éve pánikszerűen menekítette gyerekét sok szülő az állami oktatásból, és kérdés, mi lesz most, amikor a státusztörvény miatt jócskán várhatók tanárfelmondások az állami iskolákban. Mozgások még tanév elején is lehetnek, feltéve, ha az új iskola be tudja fogadni a tanulót. Cikksorozatunkban megnézzük, milyen alternatívák vannak az állami rendszeren kívül, és mindez mennyibe kerül.
Szülők is meséltek arról, miért döntöttek alapítványi vagy magániskola mellett, és összeszedtük, hol mennyibe kerül egy-egy tanév.
„Fontos volt, hogy kimentsük az állami iskolából a gyereket, nem olcsójánoskodtunk"
Minimum egymillió forint körüli éves tandíjjal kell számolnia annak a szülőnek, aki egy alapítványi vagy magániskolába vinné a gyerekét. Az általános iskolára viszonylag kevesen áldoznak ennyit, ennek ellenére több iskolával is beszéltünk, ahol komoly túljelentkezés van.
Beszéltünk olyanokkal is, akik állami iskolába járatták gyereküket, de közben súlyos tízezreket fizettek azért, hogy később a vágyott helyre jusson be.
Egyre többe kerül a szülőnek, hogy állami iskolába jár a gyereke
Noha az egyik tanárszakszervezet elnöke szerint nyugdíjasok tartják életben az oktatást, egy igazgató szerint nehéz olyat találni, aki idős korban is lendületes. A tanárhiány egyre jobban érezhető, a megkérdezett igazgatók szerint le kell adniuk feladataikból. A gyerekek egyre kevesebbet kapnak, a szülők viszont - már akik megtehetik - egyre többet fizetnek magánórákért, mert a magántanárok árait felviszi, hogy az iskolák nem tudnak eleget tenni kötelességüknek.
Nő azoknak a gyerekeknek is a száma, akik eleve Ausztriában kezdik az iskolát. Ez sem egy könnyű menet, cikkünkben részletesen bemutattuk a nehézségeket is:
"Úgyis Ausztriában fog dolgozni a gyerek, miért ne járjon oda iskolába"
Több mint 10 ezer magyar gyereket taníttatnak szüleik az osztrák közoktatásban. A cél nem egyszerűen a kimenekítés a magyar állami oktatásból, inkább a gyerek jövőjének biztosítása: egy pár évvel ezelőtti kutatásban az ingázó gyerekek azt mondták, később Ausztriában akarnak élni és dolgozni. A szülők pedig úgy vélték, gyerekeik csak így vihetik annyira vagy többre, mint ők.
Megtudtuk azt is, más környező országok egyelőre nem vonzóak.
Sírva/csalódottan távozó tanárok
A státusztörvény bevezetése miatt nehéz éve volt a tanároknak. A felmondottak pontos számáról számháború folyik a szakszervezetek és a Belügyminisztérium között, mindenesetre a kormány által elismert szám is 1200 felett van.
Többekkel beszéltünk, akik az új törvény miatt hagyták el a pályát.
Ennyi volt, tovább nem bírják - a státusztörvény miatt távozó tanárok sírva mesélik el történetüket
Elhivatott és tehetséges tanárok pályáját törte ketté a státusztörvény. László, Mónika és Éva könnyeikkel küzdve mesélték el, milyen nehéz volt meghozniuk azt a döntést, hogy ebben az oktatási rendszerben nem tanítanak tovább. Most mindhárman azon vannak, hogy feldolgozzák hivatásuk elvesztését, és új munkát találjanak maguknak.
Felmondott a vasalódeszkás tanár: Inkább lennék ausztriai mosogatófiú, mint idehaza lehajtott fejű tanár
A vasalódeszkás videója utáni meghurcolása után végül minden fórumon neki adtak igazat, és nem hagyta abba a tanítást az ország akkor legismertebb testnevelőtanára, de a "politikai boszorkányüldözést" a kirúgott tankerület-vezető utódja is folytatta ellene. Vezsenyi László 32 évig volt pedagógus, most, 56 évesen, a státusztörvény bevezetése és a pedagógustársadalom közönye miatt végleg otthagyja szeretett hivatását.
Az új státuszhoz új szerződés is járt, de a kormányzati szólamokkal ellentétben sokan egészen megalázó fizetésekkel szembesültek. Van, aki felmondott, más maradt, de erősen készül a B tervre.
Felmondott a pedagógus, akinek bruttó 21 forinttal emelték a bérét
A cikkben mutatjuk, hogy néz ki a státusztörvényben előírt jogviszonyváltozást elutasító nyilatkozat.
Gyűlnek a negatív rekorderek: Egy tanárnak egyáltalán nem nő a bére, másnak még csökken is
Tudunk olyan igazgatóról, aki a tankerülethez fordult, miután több kollégája méltatlan ajánlatot kapott.
Kívánom, hogy én legyek a negatív rekorder - írta a tanár, akinek 35 ezerrel csökkent a fizetése
A részmunkaidőben foglalkoztatott tanárok elég rosszul jártak a státusztörvénnyel. Felhívásunkra egy tanár részletesen beszámolt arról, hogyan változott a helyzete.
A maradóknak sem könnyű, hiszen sok esetben felmondott kollégáikat kell helyettesíteniük. Igazgatók meséltek arról, hogyan zajlik a "tanárvadászat":
„Nehezen tudok a szülők szemébe nézni, mert nem ezt ígértem" - a tanárhiánnyal küzdő igazgatók meséltek
Alig van jelentkező a megüresedett tanári állásokra, aki pedig jelentkezik, annak gyakran vagy végzettsége nincsen, vagy egyéb okból alkalmatlan a tanításra. Iskolaigazgatókat kérdeztünk arról, hogyan zajlik a „tanárvadászat" a státusztörvény árnyékában. Riportalanyaink csak név nélkül vállalhatták, hogy beszéljenek a hvg360-nak.
Most csönd van, a kormány pedig az uniós pénzekre hivatkozva béremelést ígér.
Rossz adatok, magoló érettségizők
Nem teheti ki az ablakba a kormány azokat az eredményeket, amelyek a kompetenciamérésen és a PISA-teszten születtek, mind nagyon rossz képet fest az oktatásról. Az érettségin is meglepő eredmények születhetnek, miután a diákok 2024 nyarán egészen más elvárások alapján vizsgáznak magyarból és történelemből.
Konkrétan adatokat magolnak, ami szakértők szerint jelentős visszalépés.
„Az ország lebutítása az iskolákban kezdődik" - Az új érettségihez biflázni kell tudni, nem gondolkodni
Megváltozik a magyar- és a történelemérettségi. A tanárok és a diákok csak egy-egy mintafeladatsort láttak, ennek alapján próbálják elképzelni, milyen elvárásnak kell majd megfelelni.
Az okatásról írt további cikkeinket ide kattinva találják.
Kapcsolt képünk illusztráció, Asszonyi Eszter készítette.
A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét szeretteiddel is, és ajándékozz hvg360-előfizetést!