A koronavírus-járvány miatt Brüsszel felfüggesztette a stabilitási paktumot, amely a költségvetés hiányát és az államadósságot szabályozza az eurozónában, de várhatóan 2023 januárjában újraindul a rendszer. Franciaország lesz az unió soros elnöke január elsejétől, Emmanuel Macron elnök pedig választási év előtt áll.
Megválaszolta az Alkotmánybíróság a kormány februárban hozzá intézett kérdését: az Országgyűlés az Európai Unió stabilitási paktumát csak kétharmados többséggel ratifikálhatja. A határozat ugyanakkor azt is kimondta, hogy az elmúlt 22 évben megszületett precedensértékű határozatok az új alkotmány életbe lépése után is érvényesek, így azok is, amelyek a konkrét jogi szövegtől elrugaszkodva keletkeztek Sólyom László elnöksége idején.
A német kancellár az új francia elnök, Francois Hollande megválasztását követően is határozottan elutasítja az európai pénzügyi stabilitási paktum újratárgyalását.
Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin Gödöllőn tanácskozik, s döntést hozhat a bajba jutott Portugália megsegítéséről. Ez lehet az első látványos lépés, amelyet az EU közös gazdasági kormányzása felé a magyar kormány által ignorált Stabilitási Paktum alapján tesznek meg. De hogyan függ össze a mentőöv a közös kormányzás igényével?
A Fidesz-kormány nemet mondott Németországnak, így hazánk nem csatlakozik az Európai Unió Stabilitási Paktumához. A Véleményvezér blog szerint helyesen tették.
