szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin Gödöllőn tanácskozik, s döntést hozhat a bajba jutott Portugália megsegítéséről. Ez lehet az első látványos lépés, amelyet az EU közös gazdasági kormányzása felé a magyar kormány által ignorált Stabilitási Paktum alapján tesznek meg. De hogyan függ össze a mentőöv a közös kormányzás igényével?

A közös uniós gazdasági kormányzás a pénzügyi világválság hatására lett sürgős. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a közös monetáris politika keveset tehet, ha közben a tagállamok kezében hagyott fiskális döntések nem támasztják alá az Európai Központi Bank erőfeszítéseit, sőt, az egyes tagállamok gyakran egymással ellentétes irányba kormányozták nemzetgazdaságaikat. A közös fiskális politika pusztító hiánya a válság körülményei között egyértelművé vált. Már nemcsak a belső vitákban jelent meg az igény, hogy valamit tenni kellene, hanem az olyan befolyásos befektetők is egyértelmű figyelmeztetéseket adtak a helyzet tarthatatlanságáról, mint Soros György.

Az Európai Központi Bank épülete Frankfurtban. Fiskális együttműködés is kell
©

Az unió óriási hajójának tehetetlensége azonban még hosszú hónapokon át tartó sodródást eredményezett, mígnem az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács 2010 közepén létrehozott egy miniszteri szintű ad hoc munkacsoportot (Task Force) a gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó javaslatok kidolgozására. Az unió állandó elnöke, Herman Van Rompuy által vezetett csoport jelentésében foglaltak az Európai Tanács 2010. decemberi ülésének döntéseiben már megjelentek.

Ezek szerint kezdeményezték a költségvetési fegyelem növelését, a gazdasági felügyelet kiterjesztését, az együttműködés elmélyítését, egy állandó válságkezelési alap létrehozását és az intézmények megerősítését. A Task Force és a Bizottság javaslatai a következőkben foglalhatók össze.

Először is bevezetik az átfogó makrogazdasági felügyeletet a túlzott egyensúlytalansági eljárásra jelenleg alkalmazott túlzott hiány eljárás mellett. Az új eljárás két fő lépése a makrogazdasági egyensúlytalanságok éves értékelése, illetve az intézkedések kikényszerítése (kiigazító szakasz).

A költségvetési fegyelem megerősítését is el kívánják érni egy erősebb Stabilitási és Növekedési Egyezmény segítségével. Ez azt jelenti, hogy az egyezményhez kapcsolódó eljárás során a jövőben nem csak a költségvetési hiányt, hanem az államadósság mértékét is figyeli majd az Európai Bizottság, a határértékeket túllépők esetében pedig a szankciók majdnem automatikusan lépnek majd életbe.

Mélyebb és szélesebb körű koordinációt vezetnek be. A szorosabb koordináció érdekében új gazdasági és költségvetési menetrend, az úgynevezett európai félév (szemeszter) kezdődik el 2011-től. Ennek keretében a tagállamok egy időben nyújtják be a stabilitási és konvergenciaprogramjaikat, illetve a nemzeti reformprogramjaikat. A Bizottság ezek alapján országokra lebontott ajánlásokat ad ki, amelyeket a tagállamok a nemzeti költségvetés tervezésekor figyelembe vesznek.

Állandó válságkezelő rendszert hoznak létre az euróövezet megfelelő működése érdekében, amely képes a pénzügyi nehézségek kezelésére és a fertőzések megelőzésére. Az állandó, előzetes válságkezelési keretrendszer csak az eurózónára terjedne ki.

[[ Oldaltörés (2. oldal: Mi van a stabilitási paktumban, és mi nem tetszett Orbánnak?) ]]

Végül a Task Force erősebb intézményrendszer létrehozását szorgalmazta nemzeti szinten, amelyek független elemzéseket, értékeléseket és előrejelzéseket készítenek a tagállam gazdaságpolitikájával kapcsolatban. Az Európai Bizottság javaslata tartalmazza továbbá a nemzeti költségvetési keretek megerősítését és az új gazdasági kormányzás szabályaival való összehangolását. A megerősítést szolgálná a következetes elszámolási elvek érvényre juttatása, illetve hosszú távon a többéves költségvetési tervezésre való áttérés. Ez biztosítaná, hogy a tagállamok költségvetése összhangban legyen az Unió többéves pénzügyi keretével.

Az Euro plusz stabilitási paktumot aláíró tagországok a következőkről állapodtak meg:
• Megszüntetik az inflációkövető béremelések rendszerét
• Kölcsönösen elismerik a diplomákat és a szakképesítéseket
• Egységesítik a nyugdíjkorhatárt
• Az adósságkorlátot az alkotmányban rögzítik
• Nemzeti válságkezelési rendszereket vezetnek be a bankokra
• Harmonizálják a társasági adó alapját

A 27-ből 23 EU-tagállam végül március 25-én aláírta az „Euro plusz” versenyképességi paktumot. Ehhez Magyarország nem csatlakozott (ahogy Nagy-Britannia, Csehország és Svédország sem). Orbán Viktor szerint ugyanis a hatpontos paktum hatodik pontját, a társasági adóalap harmonizációját elutasította a kormány, mert az "élesen szemben áll Magyarország nemzeti érdekeivel. Magyarországon azért csökkentettük az adókat, hogy ezzel beindítsuk a gazdaságot, munkahelyet teremtsünk, versenyképessé tegyük a gazdaságot. Eszünk ágában sincs adókat növelni" – közölte a kormányfő.

A döntésnek akár súlyos következményei is lehetnek, mert emiatt csúszhat az eurócsatlakozásunk, kívül maradhatunk döntéshozatali fórumokon, és a közös mentőcsomagot sem vehetjük igénybe, ha úgy hozná a szükség. Rövid távon azonban lehetnek előnyei a kimaradásnak.

Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst and Young adószakértője a minap arról beszélt az M1 tévécsatorna reggeli műsorban, hogy az adó az állami szuverenitás kifejezője, hiszen az adók beszedése feltétele a kormányprogram megvalósításának. Eddig már lemondtunk az áfa, a vám és jövedéki adó önálló alakításáról az EU miatt. Most a társasági adóval is ezt kellene tennünk, csakhogy a 10 százalékos magyar kulcs valóban versenyképesség-javító tényező. Vámosi-Nagy szerint nem kétséges, hogy az adóalapok egységesítése után előbb-utóbb a kulcsokat is egységesíteni kéne. A szakértő szerint azonban egyszer – általa konkrétan meg nem nevezett magasabb érdekek (vélhetően az eurócsatlakozás) miatt – fel kell adni az ellenállást.

[[ Oldaltörés (3. Hol dőlnek el a nagy dolgok?) ]]

A stabilitási paktumot német-francia egyezségként is aposztrofálják, s joggal. A két legnagyobb uniós gazdaság ugyanis megállapodott: elkerülik, hogy Németország amolyan pénzügyi megmentőként fizesse a versenyképtelen tagállamok válságszámláit. A válság folyamán azonban a németek megértették, hogy szorosabb együttműködés nélkül az eurózóna összeomlik, s felmérték, hogy a bajba jutott eurózóna-tagok megmentésére 725 milliárdos krízisalap létrehozására volna szükség. Az alap létrehozása pedig feltételezte a széleskörű részvétellel működésbe álló stabilitási paktumot.

Schäuble német és Lagarde francia pénzügyminiszter az Ecofin gödöllői ülésén. Döntő befolyás
©

Végül is március közepén Herman Van Rompuy, az EU állam- és kormányfői tanácsának elnöke bejelentette, a stabilitási mechanizmus keretét úgy állapítják meg, hogy a ténylegesen hozzáférhető hitelösszeg elérje a 440 milliárd eurót. Ez a jelenlegi névleges keret, amelyből a mostani hitelminősítési helyzetben azonban csak mintegy 250 milliárd használható fel. Nicolas Sarkozy francia elnök beszámolója szerint döntöttek arról is, hogy az ideiglenes mechanizmust 2013-ban felváltó állandó euróstabilitási rendszerben igénybe vehető maximális összeg 500 milliárd euró lesz.

Ezek az intézkedések azonban nem oldják meg azt a problémát, amely lassan szétfeszíti az eurózónát. Ez pedig a német kereskedelmi többlet tartós fennmaradása és a német versenyképesség erősödése a többi EU-országgal szemben (kivéve Ausztriát, Hollandiát és Belgiumot). A német versenyképesség javulása többek között abból fakad, hogy az egységnyi kibocsátásra jutó munkaerőköltség (azaz az ország GDP-jének előállításához felhasznált munkaerő kompenzációs költsége) 6 százalékkal emelkedett 2000 óta, miközben más eurózóna-országokban átlagosan 30 százalékos volt az emelkedés. A német gazdaság így 2000 óta mintegy 1400 milliárd eurós összesített külkereskedelmi többletet hozott össze, szemben a mediterrán országokkal (beleértve Franciaországot is), amely ugyanekkora kereskedelmi deficitet halmoztak fel. De az államháztartások is egyre nagyobb adóssághegyeket toltak össze, amelyek mérete néhány állam (Görögország, Portugália és kevésbé Spanyolország) esetében kritikussá vált.

A legutóbbi napok fejleménye, hogy Portugália már nem képes magától a felszínen maradni, és az Unió segítségét kérte. Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin gödöllői tanácskozásán dönthetnek róla, hogy a stabilitási paktum alapján miféle segítséget adnak a bajba jutott luzitánoknak. Sajátos, hogy a paktum alapján hozott első jelentős operatív döntés egy olyan tagországban születik meg, amely nem csatlakozott a stabilitási paktumhoz, s amely eközben az EU soros elnökének mondhatja magát.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Gazdaság

Londoni elemzők: a kelet-európai jegybankok nem feltétlenül követik az EKB-t

Nem feltétlenül követik "reflexszerűen" a kelet-európai jegybankok az euróövezeti központi bank (EKB) várható áprilisi kamatemelését – jósolták csütörtöki előrejelzésükben londoni felzárkózó piaci elemzők, akik szerint a magyarországi gazdasági alapmutatók önmagukban inkább pénzügypolitikai enyhítést indokolnának.

hvg.hu Gazdaság

Matolcsy víziója a harmonizált európai bankadóról

Európai szinten harmonizált bankadó bevezetése mellett tört lándzsát az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi szakbizottsága előtt a magyar nemzetgazdasági miniszter, aki szerint ugyanakkor a pénzügyi szektort terhelő további adókról, így a pénzügyi tranzakciókra kirótt adóról csak nagyon alapos elemzés után szabad dönteni.

MTI Gazdaság

Kármán András: a bűvös hatossal válságokat előzhet meg az unió

Csökkentheti a jövőbeni pénzügyi válságok előfordulási valószínűségét és különösen a súlyosságát az a hat új EU-jogszabály, amelyeket magyar elnökségi prioritásként várhatóan még e félévben elfogadnak az Európai Unió intézményei, azaz a tagországok kormányait képviselő Tanács és az Európai Parlament – közölte Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyi szabályozásért felelős államtitkára, a témával foglalkozó EU-tanácsi munkacsoport elnöke.

MTI Gazdaság

Az euró megszilárdításáról tárgyalnak a pénzügyminiszterek

Az euró megszilárdításáról - az úgynevezett stabilitási paktum előírásainak megszigorításáról, a közös pénz tartós védelmét szolgáló stabilitási mechanizmus kialakításáról - kezdtek tárgyalást kedden Brüsszelben az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei.

MTI Gazdaság

Még bizonytalan az egységes uniós adóalap bevezetése

Az Európai Bizottság közelmúltban megjelent javaslata bevezetné az Európai Unió területén működő vállalkozások adóalapjának egységes kiszámítási módját, azaz a közös konszolidált társasági adóalapot. Habár a javaslat több olyan problémára is megoldást jelentene, amelyekkel a külföldön terjeszkedni kívánó hazai cégeknek szembe kell nézniük, az egységes adóalap tényleges bevezetését számos részletkérdés teszi bizonytalanná.

30 százalékos béremelést ígért a kormány, a szakszervezetek szerint jó, ha 20 százalékot kaptak

30 százalékos béremelést ígért a kormány, a szakszervezetek szerint jó, ha 20 százalékot kaptak

Sikolt a Sikoly: tönkreteszi Munch festményét a múzeumi látogatók lélegzése

Sikolt a Sikoly: tönkreteszi Munch festményét a múzeumi látogatók lélegzése

Hat másodpercenként irtottak ki egy focipályányi őserdőt tavaly

Hat másodpercenként irtottak ki egy focipályányi őserdőt tavaly