Van-e jövője az Európai Uniónak, és ha igen, van-e szerepük ennek alakításában a fiataloknak? Lesz-e például munkájuk? Mi lesz az emberi jogokkal, a környezettel, miként kell kezelni a menekültkérdést? Szerzőnk mintegy ötszáz európai diáktársával ilyen kérdéseket vitatott meg Strasbourgban, az Európai Parlamentben.
Több irányból támadják az országot.
Az érvénytelen szavazást kezelő mobilalkalmazás miatt kaptak bírságot.
Hat évvel ezelőtt robbant a bomba idehaza a Geréb Ágnes nevével összeforrt otthonszülés körüli botrányos ügyekben. A kérdés ismét aktuális, most a cseheknél tiltották be az otthonszülést. De mi van most az otthonszüléssel Magyarországon? Hogyan teljesít az időközben bevezetett szabályozás? Mi ma a szülészeti ellátás legnagyobb rákfenéje? Schmidt Erikával, a szülési jogokkal foglalkozó Emma Egyesület munkatársával beszélgettünk.
Előállítottak hét embert Franciaországban egy terrorellenes művelet keretében, amivel egy újabb támadást sikerült meghiúsítani - jelentette be hétfőn Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter.
Új felügyeleti mechanizmus létrehozását kezdeményezte keddi plenáris ülésén az Európai Parlament annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok tiszteletben tartsák a demokrácia és a jogállamiság alapelveit.
Kézfeltartással szavaztak az Európai Parlament képviselői az MSZP-s európai parlamenti képviselő mentelmi jogáról kedden délután a testület strasbourgi plenáris ülésén. Ujhelyi István ellen a jobbikos Sneider Tamás tett feljelentést rágalmazás miatt, a mentelmi jog felfüggesztését a Pesti Központi Kerületi Bíróság kezdeményezte tavaly. Ujhelyi István a szavazás után közölte: a véleménye nem változott.
Négy férfi egy nő ellen: ez volt a felállás a 2011-es gyöngyöspatai fenyegetés ügyében. A nőt a saját udvara előtt inzultálták, bekergették a házába. A nyomozást megszüntették az ügyben, emiatt az Emberi Jogok Európai Bírósága jogerősen elmarasztalta a magyar államot.
A támadó állítólag korábban pszichiátriai kezelés alatt állt.
Különös jelenet zajlott le a francia államkincstár egyik strasbourgi hivatalában. Az egyik ügyfél közölte, hogy befizetné a kilencven eurós közlekedési bírságot. A hivatalnok közönyösen bólintott, de aztán elállt a lélegzete.
A Fidesz többek között azért nem ért egyet a strasbourgi emberi jogi bíróság Magyarországot elmarasztaló ítéletével, mert szerintük túl sok pénzt ítéltek meg egy börtönbe zárt iráni meleg menekült férfinak.
Csaknem 11 ezer euró kártérítést és perköltséget kell kifizetnie a magyar államnak, miután két hónapig tartott rács mögött egy iráni menedékkérőt még a menekültváltság kirobbanása előtt egy évvel. A férfi később megkapta a menekültstátust.
Strasbourgból nézve nyilván igazolódni látszanak a magyarra mint jogásznemzetre vonatkozó évszázados sztereotípiák: az Európa Tanács 47 tagállama közül egyetlenegyben sem indítottak a polgárok relatíve olyan sok emberi jogi pert tavaly saját kormányuk ellen, mint Magyarországon – állapítható meg az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) legutolsó ügyforgalmi adataiból.
Egy nap, öt hír, amiről mindenki beszél: véglegesen eldöntötte a kormány, hogy minden iskolát államosít; Kövér László szólásszabadságot sértett, mondta ki Strasbourg; Bill Clinton felidegesítette a magyar külügyet; meghalt Kaján Tibor; van, ahol a Századvég függetlennek mondja magát; visszaszólt a kormány kvótanépszavazási kampányának az internet népe.
Kamerával a fején, biztosítás nélkül mászott fel múlt éjjel egy békeaktivista a strasbourgi katedrális tetejére, kezében egy fehér zászlóval. A torony tetejéről körbenézett, és fölvette a félig sötétségbe merült várost. A férfi magyarázata szerint a fehér zászló ezúttal nem a megadás szimbóluma, hanem a béke melletti kiállásé az egyre fokozódó erőszak közepette.
A tavaly novemberi párizsi merényletek áldozatául esett egyik fiatal férfi szülei beadvánnyal fordulnak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB), és ebben Belgiumot azzal vádolják, hogy az állam gépezetében tapasztalható "súlyos működési zavarok" hozzájárultak a terroristák beszivárgásához Franciaországba – közölte hétfőn a család ügyvédje.
Hét ország, köztük öt EU-tagállam kormányait kereste meg levélben az Európa Tanács emberi jogi biztosa. Az Orbán-kormánynak is elküldött levélben arra sürgette az érintett országokat, tegyenek a romák diszkriminációja ellen. Arra hívta fel a figyelmet, hogy önkényesen zajlik a romák kilakoltatása.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága éppen fordítva látja, mint a magyar Alkotmánybíróság.
2012-es ügyben döntött az Emberi Jogok Európai Bírósága: az Eötvös Károly Intézet két munkatársa kifogásolta, hogy a magyar törvények szerint a TEK bírói engedély nélküli is végezhet titkos megfigyelést. Az Alkotmánybíróság anno elutasította a panaszukat, Strasbourgban 4000 euró kártérítést ítéltek meg nekik. A magyar parlamentnek törvényt kell módosítania.
Zuschlag János ötmillió forintnak megfelelő összeget nyert a rossz börtönviszonyok miatt Strasbourgban. A csalásért elítélt volt MSZP-s saját bevallása szerint arról volt híres a börtönben, hogy mindenért szólt, beadványokat írt. A legnehezebben azt viselte a börtönben, hogy személyiség nélküli gépként kezelték. Szerinte az embernek minden körülmények között ki kell állnia a jogaiért.
