Mi vár a világra, ha Tajvanon leáll a félvezetők gyártása? Ukrajna és Tajvan sorsa összefonódott. A Nyugat egysége és a francia elnök balfogásai. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Az Egyesült Államokkal szemben békülékeny hangot ütött meg pénteki, Kossuth rádiós interjújában Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint a magyar-amerikai kapcsolatok jók, és ki kell bírniuk, hogy a két ország a háborúról másképpen gondolkodik. Azt azonban elismerte, hogy könnyebb egy republikánus kormányzattal együttműködniük, mint egy demokratával.
Az erről szóló törvényt még nem fogadták el, ugyanakkor ezúttal – ellentétben a 2014-es kitiltási botránnyal – nyilvános lenne az érintettek neve.
24 óra sem telt el az után, hogy az amerikai nagykövet bejelentette a bank és vezetői elleni szankciókat.
Csaknem egy teljes nap eltelt, mire hivatalos kormányzati reakció érkezett a kabinet egy tagjától az amerikai nagykövet szankciókat tartalmazó bejelentésére, de mire megérkezett Szijjártó Péter harcias nyilatkozata, közben a kormány a hírek szerint nagyon is visszavonulót fújt.
Még mindig aktív Moszkvában az osztrák Raiffeisen Bank International. Hatalmas, de Oroszországból ki nem vihető profitjával most keresi a kivonulás aránylag kifizetődő módját. Ebben segíthet a kényes ügyek intézésének nagymestere, a Vörös Willi becenéven emlegetett bankár, Willi Hemetsberger.
Nem lesz több magyar delegált a Világgazdaság értesülése szerint.
2022 februárja előtt sem álltak túl jól az Egyesült Államok és Magyarország közti diplomáciai kapcsolatok, ám a háború óta csak még nagyobb lett a szakadék a két ország vezetése között – és nem mellesleg Magyarország és az Európai Unió között is, írja Cathrin Kahlweit, aki a legnagyobb német politikai lapot tudósítja a magyar fejleményekről.
Elemi érdeke az amerikai szankciók alá vett Nemzetközi Beruházási Banknak, hogy egy pillanatig se legyen hivatalosan orosz többségű, ahhoz pedig, hogy ezt meg lehessen oldani, magyar segítségre is szükség van. Kérdés, a magyar kormánynak meddig éri meg pénzelni az összeomlás elől menekülő bankot.
A magyarországi orosz külképviselet sajátos reakcióját David Pressman amerikai nagykövet szerdai beszéde váltotta ki.
A kormányközeli nyilvánosságban az Amerika-ellenes hangokat egyelőre nem csavarták lejjebb, de maga a kormány még nem szólalt meg azok után, hogy az Egyesült Államok szankciós listára vett egy részben magyar állami tulajdonú orosz bankot és a vezetőit.
Nem ez volt Boros Imre közgazdász egyetlen meglepő kiszólása, még azt is bejelentette, hogy a kémbank első számú részvényese Magyarország.
A magyar kormány homokot szór a nyugati együttműködés gépezetébe, közben pedig nem sok érdeklődést mutat afelé, hogy javítsa viszonyát az Egyesült Államokkal. A helyzet viszont a Washington Post szerint egy csapásra változhat – ha 2024-ben a republikánusok átveszik a hatalmat.
Laszlóczki Imre rossz társaságba keveredett: az Egyesült Államok szankciós listáján rajta van többek között Vlagyimir Putyin orosz és Bassár el-Aszad szíriai elnök is. De mivel jár rajta lenni egy ilyen listán?
Laszlóczki Imre vérbeli karrierdiplomata, aki 1987 óta az összes kormány alatt a külügyben dolgozott. Egészen 2019-ig, amikor átigazolt a most vele együtt amerikai szankciók alá vont orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankhoz.
Erősebb és talán célzottabb “támadásra” számított az amerikai nagykövettől a kormány és a Fidesz – erre utaltak a még nem is ismert bejelentésnek megágyazó előzetes reakciók. Ehhez képest “csak” az orosz “kémbank” néhány vezetője – köztük egy magyar állampolgár – került szankciós listára.
Laszlóczki Imre, a budapesti székhelyű orosz „kémbank” most amerikai szankciós listára került magyar alelnöke 2019-ben adott interjút a hvg.hu-nak. Akkor mesélt arról, miért Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozója után jelentették be a bank Budapestre költözését, illetve mit szólnak a kezdettől fogva őket ért vádakhoz.
A budapesti székhelyű orosz bank amerikai szankciós listára került, összeszedtük a legfontosabb információkat róla.
Hiába állítja Vlagyimir Putyin – és az orosz államfő sok külföldi barátja – hogy az ukrajnai invázió miatt elrendelt nemzetközi szankciók nem ártanak komolyan az orosz gazdaságnak, egyre több iparág, most például az autó- vagy a gyógyszergyártás problémái is mutatják, hogy a büntetőintézkedések nagyon is hatnak. Az is figyelemreméltó, hogyan igyekszik Oroszország ott tartani az „barátságtalan Nyugat” vállalatait. Közben Dmitrij Medvegyev volt államfő már Sztálin-idézetekkel próbálja motiválni a munkásokat.
Az Oroszország elleni szankciók miatt januárban a Kreml-barát francia tévé számláit befagyasztották. Akkor Moszkva megtorlást ígért, de végül nem tett semmit és hagyta, hogy száz embert kirúgjanak, most pedig elindult a cég felszámolása is.
