„A táblákon pedig lövésnyomok” – a háború ma is tart, akkor is, ha nem beszélünk róla
Több mint egy éve tart a háború Ukrajnában. Ez alatt az idő alatt több millió menekült érkezett az országba, ma is jelentős számban lépik át a határt nap mint nap, vannak, akik azóta itt élnek, dolgoznak és reménykednek, hogy mihamarabb visszatérhetnek hazájukba. Az idő múlásával azonban egyre kevesebb hír szól a mai napig is tartó pusztításról, a velünk élő menekültekről vagy épp az Oroszországot szankcionáló intézkedésekről.
Éppen elállt a szemerkélő eső február 24-én, amikor gyülekezni kezdtek az emberek Budapesten, a városháza parkolójában. Délután ötkor az alig 10 fokos hidegben, több száz ember indult innen gyalog az orosz nagykövetséghez. Napra pontosan akkor egy éve támadta meg Oroszország Ukrajnát. Ez ellen tiltakoztak.
„Béke akkor lesz, amikor az oroszok kivonulnak Ukrajnából” – ukrán zászlóval a vállán ezzel zárta a beszédét Hartyányi Jaroszlava az orosz követség előtt felállított színpadon. Több mint 40 éve él Magyarországon, ő a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület elnöke. A szervezettel évtizedek óta egyebek mellett azért dolgoznak, hogy továbbadják a hagyományokat és az anyanyelvüket a Magyarországon élő ukrán fiataloknak.
2022 február 24-én azonban minden megváltozott. Először a pályaudvarokon kezdtek el segíteni a háború elől menekülőknek. Fordítottak, élelmiszercsomagokat vittek, szállást találtak azoknak a többségében nőknek és gyerekeknek, akiknek egy pillanat alatt omlott össze az élete az orosz invázió miatt.
Hartyányi Jaroszlava most arról beszélt nekünk, hogy becslése szerint körülbelül 40 000 Ukrajnából érkező menekült lehet az országban jelenleg. Ők körülbelül 5 ezer fővel álltak kapcsolatban, sokan még mindig segítségre szorulnak. Több tucat gyerekkel pedig minden héten foglalkoznak: korrepetálják őket és a magyart gyakorolják velük.
Mégis egyre nagyobb a csend erről az országban. Úgy érzi, hogy sokan elfeledkeztek arról, hogy a magyar határtól alig 200 kilométerre háború van, ami azért furcsa, mert közben több ezer ember az ország minden pontján sokszor három műszakban úgy dolgozik, hogy a fronton harcoló családtagjaiért izgul.
A megemlékezés és tüntetés egyik életrehívója a Momentum volt, az eseményen felszólalt többek között Cseh Katalin is, a párt EP-képviselője. A politikus egyik fő célja azóta is az, hogy kiálljon Ukrajna mellett, és itthon is egyértelmű tegye mind a saját politikai közössége, mind pedig az Európai Unió álláspontját a háborúval kapcsolatban. Az eseményre visszaemlékezve elmondta: „Minden tiszteletem azoké az embereké, akik fáradhatatlanul azon dolgoznak, hogy segíthessenek a kilátástalan helyzetbe került embereken: megható a munkájukat figyelni, ők azok, akik segítenek a bajbajutott embereknek boldogulni, reményt találni a folytatáshoz”.
Ukrajna egy európai ország, európai jövővel. Éppen ezért a csatlakozási kritériumok sikeres teljesítése esetén Ukrajna helye az EU-ban van: ezzel kapcsolatban egyértelmű a Renew Europe és az Európai Parlament szándéka is, ő maga is az ország tagjelölti státusza mellett szavazott. „Ezzel a háborútól sújtott ukrajnai magyarokat is támogatom, akik ugyanúgy megérdemlik, hogy hivatalosan is Európához tartozzanak, mint mi itt, a határ túloldalán” – mondta Cseh Katalin. „Ezek a kárpátaljai magyarok nem értik, hogy a magyar kormány miért gátolja a hatékony fellépést az életüket már egy éve megnyomorító agresszió ellen” – folytatta a képviselő.
Tapasztalatok és találkozások a háborús övezetben
A politikus a háború kitörése óta kétszer is járt Ukrajnában: első alkalommal, ez európai képviselők között is elsőként, közvetlenül az orosz invázió kezdetén utazott oda, hogy személyesen győződjön meg a pusztításról és a kárpátaljai magyarság helyzetéről. „Már akkor is sokkolt, amit láttam. Nemrégiben pedig a Momentum küldöttségével együtt visszatértünk, immár értékes energiafejlesztő adományokkal, melyeket a közösségünk támogatói jóvoltából adhattunk át Beregszászon és Kijevben” – mondta Cseh Katalin. Úgy véli, egy képviselő akkor tud az emberek érdekében felszólalni, döntéseket előkészíteni, határozatokat és jogszabályokat alkotni, szavazni, ha saját maga győződik meg arról, mire van szükség. „Különösen fontos ez akkor, amikor egy ügy ennyire kiélezett, és álhírek cunamija zúdul az emberre” – hangsúlyozta.
Az az embertelen pusztítás, ahol soklakásos házakat bombáznak szét, ahol a romok alá szorulnak családok, akik évtizedek óta ott éltek, ahol szülők halnak meg a gyerekeik mellett, az az Európai Unió összes értékével szembe megy. A lebombázott, vagy épp tankokkal szétlőtt területek, ahová ellátogattak, korábban alig különböztek Magyarországtól. Borogyenka egykor olyan volt, mint itthon Budaörs, a lebombázott általános iskolai romjai között ott voltak az interaktív táblák, projektorok, Európa térképe a falon. A táblákon pedig lövésnyomok, mert azt a gyerekek golyóálló barikádként használták. „Mert gyerekre is lőttek. Egy olyan településen, ahol semmilyen katonai létesítmény nem volt, csak civilek. Ezt egy helyi tanárnő, Svitlana mesélte, aki a mai napig tanít: igaz, az iskola és a lakása helyett a kertjében, mert a házát is szétlőtték. Kötött nekem egy kék-sárga kesztyűt – kis meleget a melegért cserébe, hiszen egy aggregátort vittünk nekik. Ezt, és azt a kézigránát biztosítókart, amit ott a földön találtam, elvittem magammal Brüsszelbe, megmutattam, és részletesen elmeséltem mindazt, amit láttam” – emlékezett vissza a képviselő.
Együttműködés az EU és Ukrajna között
Az Európai Parlament a tavalyi és az idei évben számos határozatot szavazott meg Ukrajna védelmében: ez nemcsak az egész európai közösség, de Magyarország érdeke is. Oroszországot terrorista állammá minősítette a folytatólagos agresszori fellépése miatt, Ukrajnát pedig a háború kezdete óra támogatja, legyen szó különböző erőforrásokról vagy anyagi segítségről annak érdekében, hogy enyhítsék a veszteséget és elősegítség a mindennapi élethez való visszatérés feltételeit.
„Egyes uniós tagállamok, szomszédos országok egészen odáig mentek, hogy finanszírozzák a lebombázott területek újjáépítését. Jártam olyan konténerházakból álló táborban is, amelyet egy az egyben szomszédos országok adományoztak Ukrajnának” – mondta Cseh Katalin.
A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen: erről a tényről egyszerre reagál ellentmondásosan és képmutatóan a magyar kormány. „Amíg a miniszterelnökséget vezető miniszter Magyarországon az újságíróknak – és a sajtón keresztül így az egész országnak – azt állítja, hogy >>Magyarországon Putyint nem tartóztatnák le<<, addig az Európai Parlamentben fideszes kollégám, Gál Kinga felszólalásában már azt mondja, hogy >>háborús bűncselekmény nem maradhat kivizsgálatlanul és büntetlenül. Az igazságnak ki kell derülnie<<” – mutatott rá a képviselő a kormány kettős kommunikációjára.
További intézkedések: különleges törtvényszék és felelősségre vonás
A Renew Europe frakciója a háború kitörése óta szorgalmazza, hogy mielőbb álljon fel egy különleges törvényszék: a háborús bűnök kivizsgálásával nem lehet évtizedeket várni, a bizonyítékokat addig kell dokumentálni, amíg frissek a nyomok. „A Parlament Emberi Jogi Albizottságában a frakcióm koordinátora vagyok. Ezt azt jelenti, hogy én fogom össze a tématerülettel kapcsolatos munkát, ahol az egyik legfontosabb célom a háborús bűnösök jogi felelősségre vonása” – hangsúlyozta Cseh Katalin.
A képviselő az egyik kezdeményezője és előterjesztője volt annak a határozatnak, amely először mondta ki 2022 májusában azt, hogy egy önálló eseti nemzetközi büntetőbíróság létrehozására van szükség, a jogi elszámoltatás folyamatát pedig az EU-nak aktívan, pénzügyi és technikai segítséggel is támogatnia kell. A határozat konkrét követeléseket fogalmazott meg az Európai Bizottság felé, amelyek közül számos teljesült is azóta. „Mind tudjuk, hogy a jogi felelősségre vonás folyamata nem megy egyik napról a másikra. De abban, amiben az EU azonnal lépni tud – mint például a helyi nyomozóhatóságok segítése a terepen, a bizonyítékok összegyűjtése, pontok dokumentációja és tárolása –, abban most kell segíteni. Ezzel minden háborús bűnösnek azt üzenjük: lehet, hogy nem ma vagy holnap, de el fog jönni a számonkérés napja” – mondta Cseh Katalin.
A borítókép Malatinszky Dávid fotója.
A tartalom a Renew Europe Group megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
