Félvilági nők, pompás színek, kabaré és a mindennapi élet művészete
A Nemzeti Galéria plakátkiállítása öt tematikában ad lehetőséget az elmerülésre a szecesszióban.
A Nemzeti Galéria plakátkiállítása öt tematikában ad lehetőséget az elmerülésre a szecesszióban.
A mély vallásosságáról és a műveiben megjelenő keresztény szimbolikáról ismert spanyol művészt már régóta „Isten építészének” nevezik. Vannak, akik még imádkoznak is hozzá.
A 3,5 milliárd forintos projekt során az eredeti Zsolnay-tetőcserepek is visszakerülnek.
Két Klimt-szakértő is úgy nyilatkozott, hogy nem tartják valószínűnek, hogy Gustav Klimt munkája a nagykörúti lakásban talált relief.
A kép száz éve ugyanazon a falon lógott Budapesten.
Idén ünnepli 110 éves születésnapját a gyönyörű, Zsolnay-pirogránittal díszített szecessziós épület, melyben a híres Metró Klub is működött.
Pedig a Millennium idején is sok akadályt kellett leküzdeni ahhoz, hogy álljon Lechner Ödön remeke. Ferenc Józsefnek például nagyon nem tetszett.
Városbújócska sorozatunkban a főváros építészeti szépségeit mutatjuk be – ebben a részben a leglátványosabb pesti mozaikok kerülnek sorra. A századfordulós házakon az építtetők gyakran feltüntettek mesterségükre utaló jeleket, vannak azonban egészen egyedülálló homlokzatok, melyeken archaikus képekkel állítottak emléket az épületben űzött foglalkozásnak. Most ezeket mutatjuk meg közelebbről.
Egyre többen tudják, mennyi apró építészeti értéket rejt Budapest, azonban méltatlanul kevés figyelem összpontosul egy-két szecessziós lépcsőházra és a bennük megbújó festett üvegablakokra. Ráadásul ezek a híres üvegművész, Róth Miksa műhelyében készültek. Négyet látogattunk meg közülük, talán a legszebbeket.
Amikor még a Népstadionból adtak meccseket, a közvetítés rendszeresen a Földtani Intézet földgömbjének a szuperközelijével indult, így az is találkozhatott Budapest egyik legimpozánsabb épületével, aki a szecessziót valamilyen csicsás tapétamintának hitte. A héten bejárás volt a Földtaniban, amely a leginkább eredeti állapotában megőrzött Lechner Ödön-alkotás Budapesten.
A Kárpát-medence területén található magyar szecessziós építészeti örökséget mutatja be az Európai Parlament épületében nyílt kiállítás. Mutatunk néhány képet a tárlatból.
Közel negyedszázada, hogy az Építészek Világszövetsége október 6-át az Építészek Világnapjává nyilvánította, hogy ezzel is felhívja a figyelmet a környezetünket meghatározó módon befolyásoló alkotók munkájára. Ebből az alkalomból egy olyan cégtől kaptunk kis bepillantást, amelyik szinte kivétel nélkül különleges helyekre szokta beköltöztetni üzleteit.
Restaurálják a nagyváradi Saspalotát. A ház átjáróját az önkormányzat újítja fel európai uniós forrásokból, az épület negyedét kitevő Fekete Sas Szállót pedig egy magánvállalkozó restauráltatja.
A franciák és az angolok már négy évszázada piknikeznek, a magyarok a rendszerváltás idején kaptak rá az ízére. A Páneurópai Piknik révén a szabadtéri társas lakomára utaló elnevezés nálunk egy kellemes bukéval is párosul. Megkérdeztük Nagy Lászlót az 1989-es esemény krónikását és Saly Noémi művészettörténészt a magyaros piknikezési szokásokról.