Feltehetően egy eddig ismeretlen, Gustav Klimt által készített domborművet találtak Budapesten egy nagykörúti lakásban. 

A Magyar Belsőépítész Egyesület keddi közgyűlésén mutatta be a műtárgyat, amely az Ehrbar osztrák zongorakészítő magyarországi képviseletének dísztáblája volt, és amelyet Selmeczi György belsőépítész, látványtervező fedezett fel másfél évvel ezelőtt egy nagykörúti lakásban, amely korábban zongoraszalonként működött.

A kép száz éve ugyanazon a falon lógott

- mondta Selmeczi György, aki a domborművön olvasható cím alapján indította el kutatását.

MTI / Máthé Zoltán

Mint elmondta, az arannyal, szabadkézzel festett gipsz dombormű keletkezési éve 1890 és 1892 közé tehető, vizsgálódása alapján pedig az alkotás tervezője, a domborművön látható Apolló-relief alkotója és megrajzolója Gustav Klimt (1862-1918) volt. A plasztikát Gustav Klimt fiatalabb testvére, Georg, esetleg másik öccse, az 1892-ben elhunyt Ernst készíthette el, feltehetően Gustav közreműködésével.

Feltételezése szerint a dombormű a 19. századi osztrák Ehrbar zongoragyár magyarországi képviseletének megrendelésére készült az 1896-os millenniumi ünnepségekre. Mint elmondta, a sík, dísztelen felületek és a tipográfia jellegzetességei tanúskodnak arról, hogy korai szecessziós műről van szó.

MTI / Máthé Zoltán

Felhívta a figyelmet arra, hogy a rendkívül magas művészi értéket hordozó relief is gipszből készült, mint Klimt egy későbbi alkotása, a Beethoven-fríz, valamint az Ehrbar-relief elkészítésénél is aranyat használt, amely meghatározta Klimt későbbi alkotói korszakát.

Kifejtette, hogy a kompozíciós hasonlóságokon túl sikerült rátalálni néhány díszítő motívumra is Gustav Klimt munkásságában, amelyeket jellemzően ő használt és a reliefen is szerepelnek: ilyenek többek között a hullámvonal, a babérfüzér és a domborművön látható líra. Hangsúlyozta, hogy a relief előkerülése és kutatása árnyalja a Gustav Klimtről alkotott képet, a mű új kutatási irányokat nyithat meg az előkerült adatok alapján.

MTI / Máthé Zoltán