#személyazonosítás






„A biztonságos személyazonosítás stabilitást és növekedést hoz”

A fejlett világban ritkán jut eszünkbe, hogy hivatalos irataink milyen szerepet játszanak az életünkben. Az új technológiák megjelenésével új veszélyekkel és lehetőségekkel is számolni kell. A HVG Extra Business Sanjay Dharwadkerrel, a digitális személyazonosítás vezető nemzetközi szakértőjével beszélgetett a témáról.



Pintér megvalósítaná a helyszínelős sorozatok egyik trükkjét

Új törvényben szabályozná a kormány a biometrikus arcképes azonosítást. A fényképekből képzett adatsorok között a nyomozó hatóságok is keresgélhetnének, a keresett személy adatait pedig először egy szoftver segítségével hasonlítanák össze az adatbázisban szereplő profilokkal, majd az eredményeket antropológusi ismeretekkel is rendelkező elemzők értékelhetnék ki.


Jön a nemzeti protézisregiszter: minden beteg beazonosítható lesz

A regiszterből látni lehet, hogy egy-egy implantátum mennyi ideig bírja, melyik típus mondja fel előbb a szolgálatot, egy-egy orvos milyen hatékonysággal műt, de az eszközök gyártási száma alapján akár azonosíthatnak is minket. A protézisregiszter a nyilvántartott adatokat a betegre vonatkozó utolsó adattovábbítástól számított 50 évig kezelheti személyazonosításra alkalmas módon.




Kié a koponya, kié a holttest?

Genetikai kódból mondja meg, hogy nézett ki valakinek az arca – ezt a ma még lehetetlen dolgot kérték egyszer Magyar Lóránttól, a Semmelweis Egyetem Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézetének munkatársától, aki a személyazonosítással foglalkozik. Az ismeretlen holttestek vagy bűncselekmények áldozatainak azonosítása mellett legutóbb Janus Pannonius arcának „felderítésében” kértek segítséget tőle.