Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke, bár semmilyen információt nem talált a Rákos-patak 300 méteres alagútjának szerkezetéről, így nem tudhatta, mi vár rá, mégis megkockáztatta, hogy átkajakozzon a szakaszon.
Hogy éreznénk magunkat, ha lefuttatnának velünk egy maratont, és a célban víz alá nyomnának? – húzós párhuzammal világít rá halszemszögból a sporthorgászat árnyoldalára Szendőfi Balázs természetfilmes, halkutató, aki könyvet írt az itthon legtöbbek által űzött szabadidős tevékenységről. A természetvédelemben konfrontatív stílusáról ismert filmesnek határozott véleménye van nem csak a horgászatról, hanem a védett erdőkben zajló erdőgazdálkodásról és a vadgazdálkodásról is. De hogy jön ide a félelemből épített táj?
Egy feljelentés után kezdtek el nyomozni a halkutató ellen, aki a halakat ráadásul visszaengedte a patakba.
Európa egyik legnagyobb vizes-mocsaras élőhelyét sikerült elődjeinknek gyakorlatilag teljesen eltüntetni, amikor a Körösöket folyószabályozás címén megfosztották kanyarulataiktól, ártereiktől. Ma már az egykori, vadregényes Sárrét helyén csak körömnyi méretű területek jelentenek menedéket a madarak, halak, vadak számára, de ha az egyre súlyosabb aszályok ellen nem tudunk hatékonyan fellépni, ezek is kiszáradhatnak. Szendőfi Balázs Volt egyszer egy vadvízország című természetfilmje nem más, mint egyre fogyó vizeink segélykiáltása.
