Felkavaró képeken a csurig töltött régi öntözőcsatorna halálos csapdája
Kétéltű vagy emlős? Egyik sem szabadul a vízzel teli meredek falú árokból.
#Szendőfi Balázs
Videó: sikeresen átkajakoztak a Rákosrendező alatti 300 méteres alagúton
Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke, bár semmilyen információt nem talált a Rákos-patak 300 méteres alagútjának szerkezetéről, így nem tudhatta, mi vár rá, mégis megkockáztatta, hogy átkajakozzon a szakaszon.
Hogy nőhetnek fákon halak? – Szendőfi Balázs horgászatról, erdőkről, vadakról a zCastban
Hogy éreznénk magunkat, ha lefuttatnának velünk egy maratont, és a célban víz alá nyomnának? – húzós párhuzammal világít rá halszemszögból a sporthorgászat árnyoldalára Szendőfi Balázs természetfilmes, halkutató, aki könyvet írt az itthon legtöbbek által űzött szabadidős tevékenységről. A természetvédelemben konfrontatív stílusáról ismert filmesnek határozott véleménye van nem csak a horgászatról, hanem a védett erdőkben zajló erdőgazdálkodásról és a vadgazdálkodásról is. De hogy jön ide a félelemből épített táj?
„Zsolti bácsi nagyon feszengett otthon a fotelban” – orvhalászatért büntették meg a kutatót, aki halbemutatót tartott a Rákos-pataknál
Egy feljelentés után kezdtek el nyomozni a halkutató ellen, aki a halakat ráadásul visszaengedte a patakba.
Kínlódó folyóink nem tudnak kiabálni, ez a film kiált hát helyettük
Európa egyik legnagyobb vizes-mocsaras élőhelyét sikerült elődjeinknek gyakorlatilag teljesen eltüntetni, amikor a Körösöket folyószabályozás címén megfosztották kanyarulataiktól, ártereiktől. Ma már az egykori, vadregényes Sárrét helyén csak körömnyi méretű területek jelentenek menedéket a madarak, halak, vadak számára, de ha az egyre súlyosabb aszályok ellen nem tudunk hatékonyan fellépni, ezek is kiszáradhatnak. Szendőfi Balázs Volt egyszer egy vadvízország című természetfilmje nem más, mint egyre fogyó vizeink segélykiáltása.
