Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke felfújható kajakjával már többször tartott rendhagyó „idegenvezetést” a magyarországi vizeken, például a 2023-as decemberi árvíz idején megjárta az elöntött budapesti rakpartokat és a Rákos-patak egy részét. Ám akkor még nem mert végigevezni a Rákosrendező alatti alagúton.
„A Rákos-patak 2023-as nagy áradásakor az életösztön nem engedett átevezni Rákosrendező alatt, inkább átcipeltem a kajakot felül a gyaloghídon. Az interneten semmit sem találtam a 300 méteres alagút szerkezetéről, és hát felülről haladva elég egy torlasz vagy mederküszöb a bajhoz” – írta. Ám most az aszály miatt elnyelte a föld az esőzést, így nekiláthatott az alagút felderítésének.
„Biztos, ami biztos, sodrással szemben kezdtem felfelé, és csak azután fordultam.” A videó a visszaútról készült.
A Rákos-patak 2023-as nagy áradásakor az életösztön nem engedett átevezni Rákosrendező alatt, inkább átcipeltem a kajakot felül a gyaloghídon. Az interneten semmit sem találtam a 300 méteres alagút szerkezetéről, és hát felülről haladva elég egy torlasz, vagy mederküszöb a bajhoz. Most az aszály miatt elnyelte a föld az esőzest, így nem volt elég magas a víz az élvezhető zuglói evezéshez, viszont pont jó volt az alagút felderítéséhez. Biztos ami biztos, sodrással szemben kezdtem felfelé, és csak azután fordultam. A videó a visszaútról készült.A patak vize amúgy nem para. Komoly, és Szendőfi Balázsnak köszönhetően jól dokumentált az aktuális vízi élővilága, védett halak sokaságával. Én a rövid videóban csak néhány felszíni patkánnyal és egy vadkacsával találkoztam. Az alagútnál neccesebb volt az előkészület. Rákosrendezőn szerintem 2-300 ember élhet a dzsungel romos részein, középkori körülmények között, akikről remélem majd tudnak valahogyan gondoskodni a közeledő telekrendezés idején. Nyilvan gyanús voltam nekik az előzetes bejáráson, és egy 5 fős társaság fel is kérdezett, hogy miben sántikálok arra. A kajakozós duma nem józanul is elég gyanús volt nekik a bozótban és sínek közt sétálva, de így, végül a kajak látványa nélkül is elhitték. 10 perc múlva, a pumpálásnál is azonnal lettek társaim, de alapvetően mindenki békés volt, csak közepesen feszengtem. :D Nem egy északnyugati átjáró felfedezés, de összességében jó kis urbex kaland volt.Ha érdekelnek az ilyesmik, többet is találsz a korábbi posztok között. Az árvizes zuglói evezést 2023 augusztusnál, de a Stravára is sokat felteszek: Kürti Gábor Kükü userként.Egyéb fura kalandtúráim itt:#kukukalandok
Posted by Kürti Gábor Dezső on Wednesday, May 20, 2026
A patak vize amúgy nem para. Komoly, és Szendőfi Balázsnak köszönhetően jól dokumentált az aktuális vízi élővilága, védett halak sokaságával. Én a rövid videóban csak néhány felszíni patkánnyal és egy vadkacsával találkoztam
– írja. Hozzáteszi, akkor már „izgalmasabb” volt Rákosrendezőn nekiállni a kajakozásnak, hiszen a helyieknek gyanús volt, hogy mit csinál ott. „Rákosrendezőn szerintem 2-300 ember élhet a dzsungel romos részein, középkori körülmények között, akikről, remélem, majd tudnak valahogyan gondoskodni a közeledő telekrendezés idején” – írja.
Hogy éreznénk magunkat, ha lefuttatnának velünk egy maratont, és a célban víz alá nyomnának? – húzós párhuzammal világít rá halszemszögból a sporthorgászat árnyoldalára Szendőfi Balázs természetfilmes, halkutató, aki könyvet írt az itthon legtöbbek által űzött szabadidős tevékenységről. A természetvédelemben konfrontatív stílusáról ismert filmesnek határozott véleménye van nem csak a horgászatról, hanem a védett erdőkben zajló erdőgazdálkodásról és a vadgazdálkodásról is. De hogy jön ide a félelemből épített táj?
Szendőfi Balázsnak épp most adta ki a HVG Könyvek a felkavaró riportkönyvét a horgászat és a halgazdálkodás környezeti hatásairól Az egymillió horgász országa címen.
