Magyarország a nyugati értékközösség tagja, és ebből kötelezettségek fakadnak - idézték Szijjártó Pétert abban a külügyi közleményben, amely arról szólt, a minisztérium vezetésével összeült az a kormányzati munkacsoport, amely a magyar katonák IÁ elleni harcban való részvételét készíti elő. A döntéshez kétharmados parlamenti döntés szükséges.
Szijjártó Péter parlamenti bizottságokkal egyeztet az Iszlám Állammal szembeni magyar szerepvállalásról.
Rendkívüli értekezletre hívta haza a Magyarországot képviselő nagyköveteket Orbán Viktor. A miniszterelnök ismét a nemzeti érdekeken alapuló diplomácia mellett kardoskodott, ezt követeli meg a magyar diplomatáktól is.
A keleti partnerség és az Európai Unió bővítésének felgyorsításáért kampányolt Szijjártó Péter az EU külügyminisztereinek informális találkozóján szombaton Rigában. A külügyminiszter Magyarországnak az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcban való részvételéről is tárgyalt, a misszió akár már májusban indulhat. Ehhez állítólag összejöhet a kétharmados támogatás, az Együtt ugyanis nyitott a katonai szerepvállalásra. A külügyminiszter erről kedden egyeztetne a parlamenti pártokkal, az Együtt viszont ide nem megy el.
Rendkívüli értekezletet tart Orbán Viktor miniszterelnök Magyarország nagyköveteinek hétfő reggel - tájékoztatta Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-t.
Szijjártó Péter az Iszlám Állam elleni harcban való részvételről szóló amerikai felkérésről tájékoztatta európai kollégáit Rigában, ezután pedig a német és az olasz külügyminiszterrel tárgyal majd erről.
Csütörtökön megérkezett az Egyesült Államok hivatalos felkérése, hogy Magyarország növelje az Iszlám Állam elleni nemzetközi fellépésben való részvételét – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter péntek reggel a TV2 Mokka című műsorában.
Szijjártó Péter előterjesztésben javasolta Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy július elsejével induljon el a déli nyitás stratégiája, amelynek fókuszában Afrika és Latin-Amerika áll.
Pénteken tárgyal egymással Szijjártó Péter és svéd kollégája Wilhelm Fruzsina ügyében, akit Svédországban kiutasítás fenyeget, mert bár nagynénjénél maradna, de értelmi fogyatékosként nem tudja ellátni magát, és nem kaphat tartózkodási engedélyt.
Méltányosságot kér Svédországtól Szijjártó Péter az értelmi sérült, kiutasítással fenyegetett magyar lány ügyében, a külgazdasági és külügyminiszter szerint ugyanis az lenne a legemberibb megoldás, ha a lány családi körben élhetne.
A Fidesz frakcióvezetője szerint az ellenzéki pártok nem támogatják az IÁ elleni küzdelemben való magyar részvételt, és mivel a Fidesznek nincs meg a döntéshez szükséges kétharmados többsége, a tárgyalások megrekedtek. Korábban egy háttérbeszélgetésen Orbán Viktor azt mondta, a Fidesz-frakción belül sem lelt valami nagy támogatásra az ötlet a magyar szerepvállalásról. Az Együtt azt írta, ők igenis támogatják a kezdeményezést, de Rogán velük nem egyeztetett, mert nincs frakciójuk, az MSZP pedig inkább a bizottságokban egyeztetne.
Mivel nem hivatalos ENSZ- vagy NATO-felhatalmazás alapján zajló műveletről van szó, a parlament kétharmados döntésére van szükség ahhoz, hogy Magyarország is növelje hozzájárulását az Iszlám Állam elleni harchoz.
A magyar miniszter a Nemzetközi Büntetőbírósághoz fordult, hogy vizsgálja ki az Iszlám Állam által a keresztény közösség ellen elkövetett brutális cselekedeteket, és szigorúan vonja felelősségre az elkövetőket.
Második napja Budapesten van Philip Hammond brit külügyminiszter. A magyar külügyminiszterrel a bevándorlók kérdéséről, az ukrán válságról és az Iszlám Állam elleni harcról is beszéltek, majd közösen szólítottak fel "minden felet" a minszki megállapodás betartására.
A külgazdasági és külügyminiszter nem tud arról, hogy napirenden lenne a kormány átalakítása. Szijjártó Péter pénteken reggel az ATV Start című műsorában arra a kérdésre, hogy marad-e a tárca élén, úgy válaszolt: "ezt egy ember döntheti el, a miniszterelnök, én ismerem az ő véleményét, úgyhogy nyugodt vagyok".
Kőkeményen verjen vissza minden híresztelést, amely arról szól, hogy hamarosan ismét lesz külön külügyi és külgazdasági tárca – erre utasította a hvg.hu értesülései szerint a szerdai kormányülésen Orbán Viktor Szijjártó Pétert. Az utóbbi napokban ugyanis sokan már tényként beszéltek erről a forgatókönyvről, igaz, a területet, illetve Orbán erről vallott elméletét ismerők szerint ez egyelőre nem más, mint a „régi külügyesek” vágyálma.
Az Opel-gyárral kapcsolatos beruházást jelentenek be holnap, a résztvevők alapján nagyobb dobás valószínű.
Hamarosan arról fog egyeztetni a parlamenti pártokkal a külügyminiszter, hogy Magyarország növelje-e szerepvállalását az Iszlám Állam elleni harcban.
Nem lenne logikus lépés szétválasztani a Külgazdasági és Külügyminisztériumot (KKM), mert akkor nem sikerülne a nemzetgazdasági érdekek megfelelő érvényesítése – mondta Szijjártó Péter tárcavezető a Duna Tv Közbeszéd című keddi műsorában.
Bár a sajtó az elmozdításáról ír, Magyarország pedig a legfontosabb partnerek viszonyában elszigeteltebbnek tűnik, mint valaha, Szijjártó nem érzi úgy, hogy bármi probléma lenne. De vélhetőleg a minisztérium átalakítása az ő munkájának is erős kritikája lenne.
