Sok szülő azért íratja zenére a gyerekét, hogy megtanuljon hangszeren játszani, legyen kitartóbb, vagy egyszerűen találjon örömöt valamiben. A zenetanulás hatása azonban nem áll meg a kottánál és az ujjak mozgásánál: kutatások szerint a zenei nevelés több olyan képességet is megmozgathat, amelynek a gyerek később az iskolában, a kapcsolataiban és az érzelmei kezelésében is hasznát veheti.
Rosszabb tanulmányi eredményekhez vezethet a mesterséges intelligencia használata, de nem minden esetben.
Jobb eredményeket érnek el a magasabbra nőtt tanulók bizonyos teszteken, derül ki egy amerikai kutatásból. A hatás mértéke elég nagy.
Azok az országok, ahol már a pandémia előtt is széles körűen használták a digitális eszközöket az oktatásban, sokkal kevésbé estek vissza a PISA-teszteken. Ugyanakkor, ahol a diákok órákig csetelnek és játszanak az iskolában is, 49 ponttal kevesebb pontot értek el matematikából. Érdekes viszont, hogy ahol egyszerűen tiltják a mobilt a suliban, a diákok éjszaka sem kapcsolják ki az értesítéseket, nem tanulják meg ugyanis a felelős eszközhasználatot. A tiltás tehát önmagában nem megoldás.
Talán újra kellene gondolniuk az egyetemeknek, hogy érdemes-e kötelező órákat tartaniuk kora reggel – szűrték le a következtetést szingapúri kutatók egy nagyszabású megfigyelésből.
Az iskolai végzettség szintjével összefüggésben álló csaknem 1300 génvariációt azonosított egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport az eddig készített egyik legnagyobb humán genetikai tanulmány keretében.
Egy frissen publikált tanulmány szerint azokban az amerikai iskolákban, ahol bevezették a négy napos iskolát, jelentősen javultak a gyerekek tanulmányi eredményei. Ezen belül a diákok első sorban a matematika terén teljesítettek jobban, de olvasási kompetenciáik is egyértelműen jobbnak mutatkoztak.
Egy évtizededen át vizsgálták a nemzetközi középiskolai eredményeket, amely igazolta az eredeti elképzelést: a lányok okosabbak.
