Az évtized végére kiirthatja az emberiséget az AI – vélik egy vezető AI-cég kutatói
Az életünkkel játszanak az AI-cégek – állítja az Anthropic egyik távozó szakembere, kinek véleményét jórészt osztja a cég egy másik vezető alkalmazottja is.
A mesterséges intelligencia hasznos tud lenni az egyes feladatok elvégzésében, de nem biztos, hogy jó ötlet kizárólag az AI-ra támaszkodni mondjuk a tanulás során.
Az OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérésének (PISA) eredményei szerint ugyanis azok a diákok, akik az AI-t is használják tanuláshoz, általában rosszabb tanulmányi eredményeket érnek el, szemben azon társaikkal, akik nem használnak ilyen eszközöket.
Ez ugyanakkor nem jelenti egyenesen azt, hogy a mesterséges intelligencia használata mindenképp rosszabb eredményekhez vezet – derül ki a The Verge összegzéséből. Bizonyos mértékű AI-használat ugyanis mérsékelt előnyt jelent, főleg azok esetében, akiket arra tanítottak, hogy viszonyuljanak kritikusan az AI-eszközökhöz.
Az idei – 2025-ben gyűjtött adatokon alapuló – PISA-teszt volt az első, amelyet az AI széles körű elterjedése óta készítettek. A vizsgálatba bevont 15 éves diákok tudását természettudományos, matematika és olvasási feladatokkal mérték fel – 91 ország több mint 760 000 tanulója vett részt a PISA-teszten.
Miután figyelembe vették a társadalmi-gazdasági státuszt, az eredmények rámutattak: azok a diákok, akik sosem használtak AI-t, általában jobb eredményeket mutattak fel a természettudomány terén, mint azok, akik igen.
Lesújtó PISA-eredmények: Matekból és szövegértésből minden idők legrosszabb eredményét érték el a 15 éves tanulók
„Az oktatás globális válságban van, és ebbe Magyarország is szépen belesimul” – foglalta össze Lannert Judit a legfrissebb PISA-mérés adatainak tanulságait. Az oktatási miniszter szerint másfél év múlva lehet új nemzeti alaptanterv, a kisiskolák problémájának megoldása pedig egy nagy társadalmi feladvány lesz.
A különbség mértéke ugyanakkor változó: azok a tanulók, akik a mesterséges intelligenciát konkrét feladatok elvégzésére használták, mondjuk egy szöveget foglaltak össze, vagy vázlatot készíttettek az AI-jal, kismértékben rosszabbul teljesítettek. Azoknál viszont, akik főleg előzetes kutatási célokra, vagy tanulási segédként használták az AI-t, kevésbé volt megfigyelhető teljesítményromlás.
A használat gyakorisága is számít a legrosszabb eredményeket azok érték el, akik csak nagyon ritkán – évi 1–2 alkalommal –, valamint napi rendszerességgel fordultak az AI-hoz. A legjobb eredményeket a havi vagy havi rendszerességű AI-használat hozta.
Azok a tanulók, akik elmondásuk szerint heti rendszerességgel használták az AI-t általános tanulási segédként, jobb eredményeket értek el, mint azok, akik abszolút nem fordultak ilyen eszközökhöz – igaz, a különbség nem volt túl jelentős.
A vizsgálat szerzői hangsúlyozzák: a mérsékelt és célzott AI-használat az iskolai feladatok elvégzésében, valamint a tanuláshoz pozitív hatásokkal járhat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
