Mennyit alszik naponta? A tudósok pontosan belőtték, mennyit kellene
Brit és kínai kutatók több tízezer ember egészségügyi adatait vizsgálták, és rengeteg tesztet is kitöltettek, hogy kiderüljön, mennyit érdemes aludni naponta.
Talán újra kellene gondolniuk az egyetemeknek, hogy érdemes-e kötelező órákat tartaniuk kora reggel – szűrték le a következtetést szingapúri kutatók egy nagyszabású megfigyelésből.
Azt már korábbi vizsgálatok is kimutatták, hogy ha később kezdődnek az órák a középiskolákban, az jó hatással van a fiatalok alvásminőségére, kevésbé álmosak a nap folyamán. Azonban azzal kapcsolatban csak vegyes eredmények voltak, hogy ez pozitív vagy negatív hatással van-e osztályzataikra.
Szingapúri kutatók nemrégiben egy kicsit másképp vizsgálták meg ezt a kérdést, az egyetemisták esetében voltak kíváncsiak a korán kezdődő előadások, azok látogatása és a tanulmányi eredmények kapcsolatára. A Duke-NUS Medical School munkatársai a hallgatók wifi-kapcsolati adatait, az egyetemi digitális tanulásiplatformokba történő bejelentkezéseket és speciális érzékelőórák tevékenységi adatait használták fel.
23 391 diák wifi-kapcsolati naplójából próbálták kideríteni, hogy összefüggésben vannak-e a kora reggeli órák az alacsonyabb óralátogatással. Ezt követően az adatokat összehasonlították egy 181 tanulóból álló részhalmaz hat hétre vonatkozó aktivitási adataival, hogy kiderüljön, alszanak-e inkább a diákok az óralátogatás helyett. Elemezték továbbá közel 40 ezer diák aktivitási adatait a digitális tanulási platformra való bejelentkezés nappali és éjszakai mintázatai alapján, hogy megállapítsák, összefüggésben vannak-e a kora reggeli órák a korábbi ébredéssel és a kevesebb alvással. Végül áttekintették 33 818 diák osztályzatait és délelőtti óráik számát, hogy kiderüljön, befolyásolja-e ez utóbbi az osztályzati átlagukat.
Brit és kínai kutatók több tízezer ember egészségügyi adatait vizsgálták, és rengeteg tesztet is kitöltettek, hogy kiderüljön, mennyit érdemes aludni naponta.
Az adatokból arra a következtetésre jutottak, hogy a korai kezdési időpontok alacsonyabb óralátogatottsággal járnak. Amikor a hallgatók egy reggeli órára mentek, a szokásosnál egy órával kevesebbet aludtak. Ha több kora reggeli órájuk is volt, akkor egyértelműen alacsonyabb volt jegyeik átlaga.
„Ha a formális oktatás célja az, hogy a diákokat sikeressé tegye az osztályteremben és a munkaerőpiacon, miért kényszerítünk sok egyetemi hallgatót arra a rossz döntésre, hogy inkább kihagyja a kora reggeli órát, hogy többet alhasson?” – kérdi a tanulmány vezető szerzője. Véleménye szerint eredményeik egyértelmű üzenete, hogy az egyetemeknek újra kellene gondolniuk a kötelező kora reggeli órákat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.