Azt már korábbi vizsgálatok is kimutatták, hogy ha később kezdődnek az órák a középiskolákban, az jó hatással van a fiatalok alvásminőségére, kevésbé álmosak a nap folyamán. Azonban azzal kapcsolatban csak vegyes eredmények voltak, hogy ez pozitív vagy negatív hatással van-e osztályzataikra.

Szingapúri kutatók nemrégiben egy kicsit másképp vizsgálták meg ezt a kérdést, az egyetemisták esetében voltak kíváncsiak a korán kezdődő előadások, azok látogatása és a tanulmányi eredmények kapcsolatára. A Duke-NUS Medical School munkatársai a hallgatók wifi-kapcsolati adatait, az egyetemi digitális tanulásiplatformokba történő bejelentkezéseket és speciális érzékelőórák tevékenységi adatait használták fel.

23 391 diák wifi-kapcsolati naplójából próbálták kideríteni, hogy összefüggésben vannak-e a kora reggeli órák az alacsonyabb óralátogatással. Ezt követően az adatokat összehasonlították egy 181 tanulóból álló részhalmaz hat hétre vonatkozó aktivitási adataival, hogy kiderüljön, alszanak-e inkább a diákok az óralátogatás helyett. Elemezték továbbá közel 40 ezer diák aktivitási adatait a digitális tanulási platformra való bejelentkezés nappali és éjszakai mintázatai alapján, hogy megállapítsák, összefüggésben vannak-e a kora reggeli órák a korábbi ébredéssel és a kevesebb alvással. Végül áttekintették 33 818 diák osztályzatait és délelőtti óráik számát, hogy kiderüljön, befolyásolja-e ez utóbbi az osztályzati átlagukat.

Mennyit alszik naponta? A tudósok pontosan belőtték, mennyit kellene

A brit és kínai kutatók több tízezer ember egészségügyi adatait vizsgálták, és rengeteg tesztet is kitöltettek, hogy kiderüljön, mennyit érdemes aludni naponta.

Az adatokból arra a következtetésre jutottak, hogy a korai kezdési időpontok alacsonyabb óralátogatottsággal járnak. Amikor a hallgatók egy reggeli órára mentek, a szokásosnál egy órával kevesebbet aludtak. Ha több kora reggeli órájuk is volt, akkor egyértelműen alacsonyabb volt jegyeik átlaga.

„Ha a formális oktatás célja az, hogy a diákokat sikeressé tegye az osztályteremben és a munkaerőpiacon, miért kényszerítünk sok egyetemi hallgatót arra a rossz döntésre, hogy inkább kihagyja a kora reggeli órát, hogy többet alhasson?” – kérdi a tanulmány vezető szerzője. Véleménye szerint eredményeik egyértelmű üzenete, hogy az egyetemeknek újra kellene gondolniuk a kötelező kora reggeli órákat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.