Az ország egyik legismertebb szivárványcsaládja új taggal bővült. De nem volt egyszerű, amíg Hannát örökbe tudták fogadni, hiába akartak a törvényes lehetőségeikkel élni.
Különleges művészeti projekt keretében 15 nő a saját testére festve viselte két hétig L. Ritók Nórának, az Igazgyöngy Alapítvány vezetőjének, a Nyomor széle blog gazdájának a képeit. A résztvevők ilyen módon hívták fel a figyelmet a társadalmi különbségekre, a leszakadó rétegekre és az egymással való törődésre. A Magunkra vesszük projektről művészi fotók is készültek, a képekre kattintva megismerheti viselőjét.
Kőkemény üzletember, exhibicionista zseni, vagy az emberiség megmentője? Elon Musk, a startup techvállalkozóból lett kereskedelmi űrkutatási vállalat alapítóból lett Tesla-vezér és újabban Twitter-tulajdonos ma nemcsak a világ leggazdagabb, hanem legellentmondásosabb embere is. Nem biztos, hogy ebben a cikkben sikerül megfejteni, mi lesz most a világ legnépszerűbb közösségi oldalának sorsa, de a Musk-jelenségnek utána járunk.
Azt tudjuk, hogy a felnőttkori lelki problémák sok szálon kötődnek a gyerekkorhoz – de vajon hogyan jelennek meg a „fiússág” frusztrációi a felnőtt férfiak mentális helyzetében? Katonadolog című sorozatunkban a férfi mentális egészség mítoszait igyekszünk eloszlatni, a második részben Polányi Viktória tanácsadó szakpszichológussal beszélgettünk arról, hogyan kell tudatosan (fiú)gyermeket nevelni, hogy belőlük beilleszkedni tudó, mégis önazonos, egészséges felnőttek legyenek.
A kamaszok elégedettségi szintjére leginkább abból következtethetünk, hogy a szüleik mennyire elégedettek a saját helyzetükkel, valamint abból, hogy milyen a serdülők véleménye az anyjuk, apjuk szülői teljesítményéről.
Ferenc pápa szerint az a társadalom, amely nem ad a nőknek nagyobb szerepet, nem képes előbbre jutni. Szerinte a Vatikánnak is jót tettek a mostanában kinevezett női vezetők.
A kormánymédia hírei és a kormányzati szereplők megszólalásai alapján Nyugat-Európában nemsokára az utolsó lekapcsolja a villanyt, miközben fürdetlen, büdös emberek fagynak lassan halálra, hacsak nem halnak előbb éhen. Megkérdeztük az ott élő magyarokat, hogy a nyilvánvaló hülyeségeken túl mennyivel lett nehezebb a megélhetés tőlünk nyugatra. Röviden: Magyarország nem rezsi-Kánaán.
A Bibliát, a koronavírus elleni vakcinákat és a világirodalom nagy részét is ki lehetne dobni, ha Orbán Viktor utasításait fogadnánk meg – magyarázta Yuval Noah Harari.
Katonadolog című cikksorozatunk novemberben a férfi mentális egészség égető – és égetően fontos – kérdéseit boncolgatja. Az első részben Balázs Judit gyermek-, serdülő-és felnőttpszichiáter szakorvossal beszélgettünk arról, milyen mítoszok veszik körül a férfi depressziót, miért végeznek magukkal jóval nagyobb arányban a férfiak, és arról, miért kellene megértenie a társadalomnak, hogy „ha a lelkünk fáj, azt pont ugyanúgy kell kezelni, mint amikor a fogunk fáj”.
Mindent finanszírozó külföldi ösztöndíj. Szakmai lehetőségek az ország fejlesztésében, a XXI. századi innovációban. Trendi tudományos események, laza és inspiráló közszereplők. A felsorolás nem egy nyugati demokrácia ajánlata a fiataloknak, hanem a magyar kormány trójai falova, amellyel a vele kritikus értelmiséget igyekszik becserkészni. Cserébe nem kér mást, csak egy kis konformitást. Megnéztük, hogyan működik a kormányzati soft power a gyakorlatban.
Önkényes művész vagy önzetlen aktivista? Rendszerellenes vagy ellenzéki? Idealista vagy optimista? Életútjáról, a NER lebontásáról (vagy nem lebontásáról?), a tanártüntetésekről és a saját közéleti szerepéről kérdeztük a noÁr mozgalom alapítóját videós podcastunkban.
A nők karrier- és nyugdíjkilátásait vetette vissza a 2020-as év az Európai Unióban, a fiatal nők nagyobb arányban szembesültek munkanélküliséggel, és kevesebb nő vett részt az oktatásban is, mint férfi. A nemek közötti egyenlőség előmozdításában Magyarország a rangsor harmadik helyén áll. Hátulról.
A tanár-diák tüntetés egy középosztálybeli sztori, és ha nincsenek erős szereplők a civil életben, akik össze tudják hangolni sérelmeiket a rendszer más áldozataiéval, az is marad – véli Gerő Márton szociológus, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója, aki a társadalmi mozgalmakkal és a civil társadalommal foglalkozik. Szerinte unikum, hogy a tanárok, a diákok és a szülők együtt és aktívan lépnek fel, de a megmozdulások alapvetően a városi iskolák köré szerveződnek, és kérdés, elérik-e a sztrájk mellett kitartó kritikus tömeget, amely jelentősen megakaszthatja a hétköznapi élet menetét.
Különórák, játékok, utazás – jónéhány gyerek számára mindez álom marad, ha a lehetőségeket csak a szülői ház tudja alakítani. De hogyan lehet úgy felkészíteni a gyerekeket az iskolára, hogy mindegyikük hasonló eséllyel tudjon elindulni – függetlenül attól, hogy szegény vagy tehetős a családja? Erre a kérdésre keresi a választ egy németországi kísérleti program. A Deutsche Welle riportja.