#társadalom

Az egészségesebb társadalom ára: újra kell írni a nyugdíj és a munka szabályait

A longevityt könnyű futurisztikus génterápiákkal és százötven éves élettel azonosítani, pedig a gyakorlatban már az is alapjaiban változtatná meg az életünket, ha tíz-húsz évvel tovább maradnánk jó fizikai és szellemi állapotban. Adam Gries, a Vitalism egyik alapítója szerint ennek hatása messze túlmutatna az egészségügyön: újra kellene gondolnunk a munkát, a nyugdíjat, a családot és azt is, mit tekintünk idős kornak.




Dordzsceren Csingisz: Az anyámmal és az apámmal semmilyen kapcsolatom nincs, ami az én döntésem volt

„Az influenszerek nagy része nem áll oda semmilyen társadalmilag fontos ügy mellé. Abból áll az életük, hogy drága utazásokon vesznek részt és luxustárgyakat gyűjtenek” – bírálja influenszertársait a 700 ezer követőt magáénak tudó Dordzsceren Csingisz. Bántalmazó dinamikákkal működő családban nevelkedett, és már kisgyerekként megtapasztalt mindent, ami ezzel jár. Egy veszprémi lakótelepen felnőve gyakran céltáblává vált mongol származása miatt. Kereste a gyógyulás lehetőségét, és végül sikeres emberré vált. Ezt az ívet járja be a minap megjelent életrajzi könyve.



Gusztos Péter: A fogyatékossággal élők sokszor lesajnált emberekből hétköznapi hősökké válhatnak a sport segítségével

A mozgás legtöbbünknek magától értetődő, pedig sok fogyatékossággal élő ember számára már az is komoly akadály, hogy legyen hova eljutni, legyen megfelelő eszköz, és legyen szakember, aki tudja, hogyan segítsen. A SUHANJ! Fitness tíz éve próbálja megmutatni, milyen az, amikor a sport valóban mindenki számára elérhető. Gusztos Péterrel arról beszélgettünk, mit adhat a mozgás az önbizalomtól a közösségig, és miért lenne fontos, hogy egyszer ne különleges hely legyen az akadálymentes edzőterem.






Karsai Péter és Frank Evelyn: Sokkal bátrabbak már az emberek, amikor az eutanáziáról van szó, ehhez biztosan Daninak is van köze

Van bennük egy hatalmas Dani alakú űr – jellemezte az eltelt két évet Karsai Péter, az ALS-ben elhunyt alkotmányjogász testvére és Frank Evelyn, a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda vezetője. Már az első pillanattól kezdve mindketten biztosak voltak abban, hogy a Karsai Dániel Alapítvány segítségével viszik tovább az eutanázia szabályozásáért folytatott harcot. Hogyan élték meg az elmúlt időszakot, tudtak-e azóta beszéni volt kormánypárti képviselőkkel, és miért nem szabad siettetni az eutanázia szabályozását? Páros interjú.




Mi történik, ha négy generáció dolgozik egy helyen? Van még hova fejlődniük a magyar vállalatoknak

A fiatalabb munkavállalóknál egyre kevésbé hatékonyak azok a hangulatjavító munkáltatói eszközök, mint a gyümölcsnap és a csocsóasztal, de ettől még nem arról van szó, hogy ne lehetne őket motiválni. Mennyire a munkáltató felelőssége, hogy kortól függetlenül jól tudjanak együttműködni a kollégák, és milyen szerepe van mindebben a saját frusztrációnknak?




Gyurkó Szilvia: Nincs olyan rossz állapotban ez az ország, mint amilyen rossz állapotban van a gyerekvédelem

Kétszáz oldalas jelentésben mutatta be a Tisza-kormány a gyermekvédelmi rendszer legégetőbb problémáit. A Diagnózis című dokumentumról Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárt kérdeztük. Mikorra csökkenhet jelentősen a szakellátásban élő gyerekek száma? Mi az, amivel elégedetlen az újonnan felállt minisztériumban, és hogy látja, mennyire fontos a mai magyar társadalomban a gyerekvédelem ügye? Interjú.




„A családi emlékezetből maradtak történetek a borzalmakról” – a tragédia, amit legfeljebb lábjegyzetben említenek a történelemórákon

30-70 ezer cigány nemzetiségű lakost deportáltak Magyarországról a német megszállás alatt, mégis alig néhány tucat településen van valamiféle emléke a roma holokausztnak. Kik az emlékezet őrzői, van személyes érintettségük? Gulyás Klárával, a Holokauszt Emlékközpont Az emlékezet útján című kiállításának kurátorával és kutatásvezetőjével beszélgettünk.