A sporttal kapcsolatos törvénymódosítások alapja, hogy a szabályozás bevonja a támogatásba a vállalkozásokat, segítse a sportcélú beruházásokat, illetve kedvezőbbé és egyszerűbbé tegye a sportolók és a sportban dolgozók bérének adózását is.
Nemzetközi szinten is kiemelkedő a hazai, kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységgel összefüggő adókedvezmények köre. A vállalatok ilyen jellegű költségeiket több adónemben is érvényesíthetik, leírhatják. 2010-ben tovább bővült a lehetőségek köre, hiszen immár a helyi iparűzési adó alapja is csökkenthető a K+F tevékenység közvetlen költségével. A tapasztalatok szerint sok hazai vállalat mégsem él az igénybe vehető kedvezményekkel, mert nem ismeri azokat – figyelmeztet a Deloitte.
A parlament csütörökön az adótörvényeket több ponton is módosította. A társasági adó csökkentése és az egyenesági öröklés illetékmentessége is szerepelt a módosítások között. Mit gondolnak az adószakértők?
A kormány elfogadta, hogy évi 500 millió forintos adóalapig, a második félévben tehát 250 millió forintig 10 százalékos társasági adót kelljen fizetni és 50 literig lehet bárkinek gyümölcspárlatot készíteni anélkül, hogy jövedéki adót kellene fizetni utána. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kijelentette, hogy új megállapodás készül az IMF-fel.
A kedvezményes társaságiadó-kulcs feltételeit még a bejelentettnél is jobban könnyítik, de az adózók szemszögéből rossz hír, hogy az önkormányzatok a megszűnő idegenforgalmi adó miatt emelhetik a vállalkozások építményadóját – derül ki az Index által megszerzett – az idei év közi adóváltozások egy részét tartalmazó – törvényjavaslat-tervezetből. Utóbbi lépés könnyen alkotmányellenesnek bizonyulhat, és így akár az egész adócsomag bukását is eredményezheti – írja az internetes lap.
Tájékozattabb és határozottabb uniós érdekérvényesítéssel több százmilliárd forinttal gyarapodhatna a költségvetés - állítják adószakértők. A kormány adórendszert érintő bejelentéseit jó iránynak tartják, de várják a részleteket.
A napokon belül esedékes társaságiadóalap-feltöltés módszere - az érdekképviseleti szervek tiltakozása ellenére - még mindig a pontatlan találgatásra épít. A mulasztási bírság minimum 20 százalékos, de felső határa a csillagos ég is lehet. Van egy tuti módszer, hogy az APEH mégse büntessen.
Egy februárban életbe lépő törvénymódosítás értelmében május 15-től szigorításokkal kell számolni. Mi módosult?
A jelenleg hatályban lévő társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tv eddigi legjelentősebb módosításának lehettünk tanúi a közteherviselésről szóló törvényjavaslat elfogadásával. Ennek során részben korábbi elemek kerülnek vissza a szabályozásba - mint a forrásadóztatás -, részben az elburjánzott adóalap módosító tételeket ritkították meg és olyan korábbi fogalmak nyertek új tartalmat mint az ellenőrzött külföldi társaság.
Változik a társasági- és az osztalék adóról szóló törvény 2010 januártól. Másképp adózik majd a kapott osztalék ellenőrzött külföldi társaságok esetében és változik az ellenőrzött külföldi társaság fogalma is. A PwC összefoglalta amit tudni érdemes.
A javaslatcsomag a várható piaci előrejelzéseknek megfelelően idén már 5,5-6 százalék GDP-visszaeséssel számol, így az átalakítások a költségvetés kiadási oldalát határozottabban érintik, mint a bevételi oldalt. A változások jelentős része először 2010-ben fogja érzékeltetni hatását, amely választási év, amit jellemzően a költségvetési fegyelem lazulásához vezethet. De mit hoz a csomag a cégeknek?
