Tetszett a cikk?

A jelenleg hatályban lévő társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tv eddigi legjelentősebb módosításának lehettünk tanúi a közteherviselésről szóló törvényjavaslat elfogadásával. Ennek során részben korábbi elemek kerülnek vissza a szabályozásba - mint a forrásadóztatás -, részben az elburjánzott adóalap módosító tételeket ritkították meg és olyan korábbi fogalmak nyertek új tartalmat mint az ellenőrzött külföldi társaság.

A társasági adó alanyait legáltalánosabban érintő módosítás az adókulcs 16 százalékról 19 százalékosra történő felemelése, mellyel párhuzamosan a 4 százalékos különadót is eltörölték – igaz azt eleve csak ideiglenesnek tervezték. Az adózók egyrészt örülhetnek az egyszerűsödő szabályozásnak, hiszen a két adónemet lényegében összevonták, ugyanakkor az adókulcs érzékelhető csökkenésének hiányával kell szembesülniük.

„E változás kedvező azoknak a vállalkozásoknak, amelyek részben adókedvezményekkel rendelkeznek, így a korábbiakkal szemben, amikor csak 16 százalékos társasági adónál érvényesíthették azokat - s a 4 százalékos különadónál nem -, úgy ezt már a lényegében összevont adóval szemben teljes egészében érvényesíteni tudják. Hasonló a helyzet a korábbi elhatárolt veszteségek esetében melyet nem lehetett figyelembe venni a különadónál, ezek ’értéke’ a kilábalás utáni időkre megnövekedett”- emelte ki Hegedüs Sándor az RSM DTM Hungary adócsoport vezetője.

Adóalap

Az elfogadott törvény jelentősen megritkította az adóalap módosító tételek körét: a hatályon kívül helyezett adóalap csökkentő tételek száma kilenc, addig a törölt adóalap növelő tételek száma mindössze kettő. Az előbbiek között nemcsak olyan - a vállalkozások számára kis jelentőséggel bíró adóalap módosító - tételekről van szó, mint például a képzőművészeti illetve kortárs és iparművészeti alkotások beszerzése kapcsán elszámolható adóalap csökkentés, hanem olyan a vállalkozások számára meghatározó és általánosan alkalmazott módosító tétel is, mint például a ráfordításként elszámolt iparűzési adó összege. Ez utóbbi egy termelő, vagy kereskedő vállalkozás számára is jelentős könnyebbséget jelentett, hiszen abban a nehezen elképzelhető esetben, ha a társasági adó adóalapja és iparűzési adóalapja megegyezett volna, akkor a valós társasági adó kulcsa 0,38 százalékponttal csökkent. Amennyiben egy szolgáltató cégről volt szó, melynek költségei szinte kizárólag bérköltségből és igénybe vett szolgáltatásokból tevődtek össze, de árbevétel arányos jövedelmezősége 10 százalékot elérte, annak ez a módosítás 3,8 százalékpontos társasági adó növekedést eredményezett.

Forrásadóztatásnál könnyítések és szigorítások is életbe léptek. Részletek az Adózónán.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!