A szabályt kiötlő és azt a kezdetek óta támogató Pénzügyminisztérium (PM), hogy csökkentse a növekvő felháborodást, korlátozó rendelkezést javasolt a jogalkotónak az előírás alkalmazására: a múlt évben 50 millió forint árbevételt alulmúló cégekre előbb a társasági adó, a tavalyi évtől pedig a különadó tekintetében adtak mentességet. A bírságolási fenyegetésből is igyekszik visszavenni az APEH, amely a PM utasítására kedvezményt nyújt. Bár az államnak széles jogköre van az adóztatásra, az, hogy a tárgyévi adatokat a tárgyéven belül rendeli megbecsülni, súrolja a jogbiztonság elvét.

Egy szabályokat betartó cég az önellenőrzés módszerét alkalmazta, ami véletlenül mutatott rá a feltöltési kötelezettség gyengéjére. A várható fizetendő adó fogalmát übereli az önellenőrzés intézménye, amire a Legfelsőbb Bíróság (LB) mutatott rá. Az ítéletben a bírói tanács kifejti, hogy az önellenőrzés esetén a megnövekedett adó feltöltési kötelezettsége alól is mentesít, hiszen az is csak egy adókötelezettség. Az önellenőrzést a feltöltési kötelezettség ellen lehet fordítani, úgyhogy a cégek elsőre csak a legszükségesebb társasági adót vallják be, éppen annyit, hogy adókedvezményeiket érvényesítsék, majd az önellenőrzés minden tekintetben védelmet nyújtó intézményének segítségével az immár helyes adatokra javítják ki a hibásan benyújtott társasági adó bevallást. A két bevallás akár pár perc különbséggel is eljuttatható az adóhatósághoz elektronikus úton, a kettő között eltelt időben tárhatná fel az APEH a különbséget, ami gyakorlatilag kizárt. A cégnek attól sem kell tartania, hogy az adóhatóság bosszút áll az önellenőrzést alkalmazó cégeken, hiszen ilyen törvényes indokkal ellenőrzési csoport nem választható ki.

A könyvelők - a fenti precedens ellenére -  még mindig ódzkodnak az önellenőrzés alkalmazásától, amikor az ügyfelük vagy munkáltatójuk nem tudja, vagy késve teljesíti a feltöltési kötelezettséget.

Ruszin Zsolt cikke folytatódik itt!