#tech

A betárcsázós internettől a türelmetlen mobilnetezők koráig: így változott a lakossági internet 25 év alatt

A mai harmincas-negyvenes generáció még emlékszik az internet hőskorára, amikor az online világ felfedezése izgalmas újdonságnak számított. A Z-generáció tagjai már beleszülettek a digitális korszakba, és gyerekként természetes közegük volt a világháló. A náluk is fiatalabbak számára pedig a letöltési sebesség, a mobil szélessáv és a mesterséges intelligencia használata már magától értetődő mindennapi valóság. Egy olvasónk segítségével most időutazásra indulunk: felidézzük, hogyan alakult és fejlődött a hazai online világ az első internetkapcsolatok korától egészen napjaink korlátlan mobilinternetes korszakáig.












Az ötlet zseniális, és most már látni is lehet: napelemeket tesznek a vasúti sínek közé Svájcban

A napelemfarmokhoz óriási szabad területekre van szükség, ami a hegyvidéki, sűrűn beépített Svájcban óriási luxus. Egy ottani startup viszont talált egy olyan területet, ami eddig kihasználatlan volt: a vasúti sínek közötti részt. Ha a tesztek sikeresek lesznek, Svájc-szerte elterjedhet ez a megoldás, sőt, akár más országok is átvehetik a koncepciót.


Így védd meg eszközeidet a hálózati csatlakozások során

A felhasználói tudatosság nemcsak a jelszóhalász támadások felismerésében fontos. Már az is kockázatot jelenthet, amikor eszközeink kapcsolatba lépnek a külvilággal. A következőkben azt tekintjük át, hogy milyen veszélyek leselkednek a Wi-Fi, a Bluetooth kapcsolatoknál, mi fenyeget egy USB eszköz csatlakoztatásakor, és mire kell odafigyelni az IoT hálózatoknál.







A digitális fizetés már nem tranzakció, hanem gazdasági infrastruktúra

A digitalizáció ma már nem egyszerű technológiai kérdés, hanem a gazdaság működését meghatározó alapinfrastruktúra. A pénzügyi szolgáltatások, az elektronikus fizetések, a mobilalkalmazások, a digitális azonosítás és az adatvezérelt platformok egyre szorosabban kapcsolódnak össze, és új működési logikát hoznak létre a gazdaságban – erről beszélt Veres Mihály, az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetségének elnöke. Szerinte a digitális fizetés ma már nem pusztán arról szól, hogy készpénz helyett elektronikusan fizetünk. Egyre inkább beépül a mindennapi szolgáltatásokba: a mobilitásba, a közszolgáltatásokba, az ügyfélélménybe, az azonosításba és az adatvezérelt digitális platformok működésébe. Magyarország jó alapokról indul, de a következő időszak egyik fontos kérdése az lesz, hogy a hazai és európai szereplők képesek lesznek-e olyan digitális szolgáltatási minőséget nyújtani, amelyet a felhasználók ma már a globális platformoktól megszoktak.