A Scotland Yard főparancsnoka szerint erőteljesebb törvényekre van szükség a szélsőségességgel szemben, mert a terrorizmus és a gyűlölet vezérelte bűncselekmények elleni jogszabályok nem elegendőek a szélsőségesség ellen.
A Hamász először fogalmazta meg nyilvánosan követeléseit az október 7-i akció óta. Kérdés, hogy Izrael hajlandó-e engedni nekik a közel 230 izraeli és külföldi túszért cserébe.
A jelek szerint a kormány a brüsszeli csatáihoz akarja felhasználni aduként a nemzeti konzultációt.
Szombaton is folytatódott az izraeli hadsereg péntek este kezdődött ellentámadása a Gázai övezetben, amely elsődleges célpontjai a Hamász palesztin terrorszervezet infrastruktúrája és vezetősége. Legalább 150 célpontot támadtak, a palesztinok szerint a nyolcezerhez közelít a gázai áldozatok száma. Közben a terroristák a palesztin foglyok szabadon bocsátását követelik a közel 300 izraeli túszért cserébe, akiket még október 7-én hurcoltak el Gázába.
Eddig négy izraeli-magyar kettős állampolgárról derült ki, hogy a Hamász fogságában vannak: a terrorszervezet két kislányt és két férfit tart fogva. Az egyik férfit a családjával együtt rabolták el - tudta meg a hvg.hu. Úgy tudjuk, Izrael szorosan magánál tartja a túszok ügyét, elkerülve, hogy a kettős állampolgárok révén érintett más államok esetleg külön utakon kezdjenek el egyezkedni a Hamásszal. A magyar kormányzatnak sincs igazán mozgástere, ezért a túszok ügyével foglalkozó izraeli munkacsoporthoz igazodik.
Az asszonyt a történtek után Sara Netanjahu, az izraeli miniszterelnök felesége is a támogatásáról biztosította.
A kiképzések helyszínén vezető palesztin tisztviselők mellett megjelent Eszmail Kaáni dandártábornok, a Kudsz, azaz az Iráni Forradalmi Gárda különleges erőinek parancsnoka is.
A 2001. szeptember 11. utáni katonai győzelmektől függetlenül Washington képtelen volt politikai megoldást találni. Izrael is pont efelé a zsákutca felé tart, ha csupán biztonsági kérdésnek tekinti a palesztin kérdést, írja a Financial Times első számú külpolitikai kommentátora.
A török elnök a korábbi tervek ellenére nem hajlandó Izraelbe utazni.
Politikai nyilatkozatot fogadtatna el az Országgyűléssel a Fidesz-KDNP, amelyben kiáll Izrael mellett, elítéli a Hamászt és bírálja az EU migrációs politikáját.
Éjféltől életbe lépett a szlovén határellenőrzés a horvát és a magyar határon. Az intézkedés legalább tíz napig tart.
Mint mondták, már nem bíznak abban, hogy a jelenlegi izraeli vezetés képes őket megvédeni.
Az UEFA arról is döntött, mi lesz az izraeli meccsekkel.
A szervezet a Hamásznál is régebb óta tevékenykedik Gázában.
A magányos dzsihadisták jelentik a legnagyobb veszélyt Európára, a svéd szurkolók brüsszeli meggyilkolása, és egy a minap elkövetett franciaországi késelés is azt látszik igazolni, hogy a vallási indíttatású terrorizmus még mindig jelen van a kontinensen.
A magát az Iszlám Állam tagjának nevező Abdeslam Lassoued korábban megfordult Svédországban, járt Olaszországban, majd illegálisan tartózkodott Belgiumban, mivel a menedékkérelmét elutasították.
A videót feltöltötte a Facebookra, és bár az oldalát azóta törölték, egy olasz lap közölte a felvételt. Kedden a rendőrök megölték őt.
Egy antiszemitizmus ellen küzdő csoport vádolta meg az énekesnőt azzal, hogy „ódát intézett” a palesztin terrorszervezethez.
Óriási erőkkel folytatódott a hajtóvadászat L. Abdesalem 45 éves tunéziai állampolgárságú férfi után, aki a hétfő esti, két halálos áldozatot követelő brüsszeli terrortámadás gyanúsítottja. A készültséget a fővárosban a legmagasabb, 4-es fokozatra emelték, az iskolák egy része nem nyitott ki, az EU-s intézményeket zárva tartják. A férfi feltételezett otthonában még éjjel rajtaütést hajtottak végre, amely nem volt eredményes. A belga miniszterelnök kedden hajnalban kijelentette: „A terrorizmus soha nem fog tudni legyőzni minket.”
A támadó szökésben van, a hétfő esti Belgium-Svédország Eb-selejetező második félidejét nem játszották le. A rendőrség megerősítette: a támadás nemzetiségük miatt érte a svédeket.
