Van egy állapot, amit könnyű összekeverni a hajlékonysággal, pedig nem ugyanarról van szó. Mit jelent a hipermobilitás, az emberek hány százalékát érinti, és hogyan lehet vele együtt élni? Geréby Fruzsinával és Simon-Hatala Boglárkával, a BodyGPS Hypermobilitás Életvezetési Központ alapítóival beszélgettünk.
„Jó tudni, hogy mikrobák ezermilliói közül csak mintegy 1400 számít kórokozónak. Ez olyan, mintha a világ teljes lakosságából csak hat ember lenne gonosz” – mondja Giulia Enders, aki a belek és az emésztés rendszerét könnyeden ismertető művével lett világhírű. Új könyve, a Testünk jelzései elgondolkoztató, érzelmes módon mutatja be a tüdő, az agy és a többi szerv évmilliók alatt kifinomult együttműködését.
Lehet, hogy a csípőfájdalom, a merev derék vagy a „beragadt” nyak mögött nem az izmok állnak, hanem valami egészen más. Egy teljes testet behálózó kötőszövet, amely kulcsszerepet játszik a mozgásban és ha dehidratálttá vagy rugalmatlanná válik, fájdalmat és mozgásbeszűkülést okozhat. Ez a fascia, amelynek állapota meghatározza, mennyire érezzük magunkat könnyednek vagy épp kötöttnek a mindennapokban. De mi is pontosan a fascia, és hogyan tarthatjuk egészségesen hosszú távon, hogy elkerüljük a fájdalmat?
Ha a környezet impulzusaira figyelünk, belső elvárássá válhat, hogy miként kell kinéznünk ahhoz, hogy tetsszünk. Hogyan befolyásolja a testképünk az ismerkedést és a pártalálást, illetve az erotikus érdeklődésünket? Többek között erről kérdeztük a Váradi Fanni szexuálpszichológust.
Az én hetem című sorozatunkhoz négy írót kértünk fel, hogy öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Karafiáth Orsolyának most az alábbi készletből kellett ihletet merítenie: hantapolitika, zoocsemege, választóvonal, betakarítás, vizesnyolcas.
Hogyan közelít az agysebész az álmokhoz? Mi történik a fejünkben, miközben alszunk? Milyen evolúciós céljaik lehetnek az álmoknak? És miért lehetünk hálásak a gyerekkori rémálmainknak vagy az éjszakai erotikus fantáziáinknak? Vigyázat, ez most nem a freudi álomfejtés!
Tanulni, változni, megelőzni, egészségben sokáig élni – az öngondoskodás egészen új magyar formáit propagálja az ország gasztroenterológus-edukátora, akit az újabb orvosi felismerések, a bél-agy tengely, a mikrobiom és a pszichés állapotok összefüggéseiről is kérdeztük.
Hogyan változnak az érzeteink az idő függvényében? Hogyan érintik ezek a változások a viselkedésünket? Ha figyelemmel követjük a változásokat, azzal visszanyerjük a kontrollt az egészségünk felett, és a tüneteket sem érezzük már olyan leküzdhetetlennek – állítja a „mindfulness anyjának” nevezett harvardi pszichológiaprofesszor.
A bélmikrobióta szerepe a mentális egészségben már hosszú évek óta népszerű téma a tudományos kutatásban, és újabban a közbeszédben is. Adja magát a kérdés: tehetünk-e mentális egészségünkért a belünkben élő baktériumok istápolásával, és ha igen, hogyan?
Testképzavar, víziszony vagy gyerekkori negatív megjegyzések is állhat annak hátterében, ha valaki utál strandra menni. Milyen szerepe van a (közösségi) médiának az efféle szorongásaink kialakulásában? Mi a különbség a valódi és a képzelt testképzavar között? Hogyan lehet kezelni a strandiszonyt? És mit kérdezzünk magunktól, ha nem szívesen megyünk vízpartra?
Az ideálisnál több kilót felszedett gyerekek nemcsak az iskolában stigmatizálódhatnak, hanem otthon is. Milyen téves elképzelések vezetik ilyenkor a szülőket, és hogyan lehet igazán segíteni?
Ma már szerencsére közhely, hogy minden test bikinitest, úgyhogy ha végre tényleg beköszönt a nyár, bátran indulhatunk a vízpartra. A boltban kismillió fajta fürdőruha közül választhatunk, aki a bőség zavarával küzd, annak néhány praktikus és alkati szempontot is érdemes mérlegelnie. A legfontosabb paraméter, hogy hogyan viszonyulunk a testünkhöz, miben érezzük kényelmesen magunkat. Képes segédletünk következik.
Fiatalodhatunk, gyógyulhatunk vagy épp sportolhatunk is „fejben”, ha megfelelően áthangoljuk a tudatunkat – állítja egy amerikai pszichológiaprofesszor. Mit jelent a test-elme egysége? Milyen hatása lehet a szervezetünkre a tudatos jelenlét? És miért lett vékonyabb a szobalányok dereka a felmosástól?
Nem a jószándékunkon vagy a vágyainkon múlik, hogy nem sikerül betartani az újévi fogadalmakat, hanem a helytelen hozzáállásunkon. Milyen tipikus hibák miatt buknak el sokan már januárban? Miért nem jó a „mindent vagy semmit” gondolkodásmód? Milyen mentális és gyakorlati trükkökkel vehetjük rá magunkat a tartós életmódváltásra?
Racionális férfiak és érzelmes nők – hangzik a sztereotípia, hogyan válhat így a férfiból lelki társ? Úgy, hogy kissé alaposabban megvizsgáljuk az előítéleteket.
Életünk egyik legfontosabb kérdése, hogy mire figyelünk, hiszen aminek a figyelmünket szenteljük, abban élünk, az a valóságunk. Az pedig, szánunk-e elég figyelmet azokra, akiket szeretünk, vagy mindarra, amit fontosnak tartunk, leképezi, mennyire tudunk a hétköznapjainkban önazonosak lenni: valóban azok a prioritások vezetnek-e bennünket, amelyek szerint élni kívánunk.
Az ősidőkbe nyúlik vissza mély kapcsolódásunk a természethez, és a saját érdekünkben nagyon jól tesszük, ha a napjainkra igencsak kihűlt viszonyt újra felmelegítjük.
Hogyan segíthet a fogyásban, ha megtanulunk a testünk jelzéseire figyelni? Még soha nem volt ennyi eszközünk és lehetőségünk a testünk karbantartására. A különböző divatdiéták és fitneszirányzatok a virágkorukat élik. Sokan újabb és újabb módszereket, éppen felkapott diétákat próbálnak ki, azonban ezek csak átmeneti megoldást nyújtanak. A leadott kilók gyakran megtöbbszöröződve térnek vissza, és sokan egyre reménytelenebb küzdelmet folytatnak a testsúlyukkal és önmagukkal.
A legjobb természetes vérnyomáscsökkentő és kapcsolatépítő „szer” – állítják kutatók a napokban világnappal ünnepelt ölelésről. De miért erősíti az önbizalmat is? Milyen betegségeket gyógyíthat? Kiknek írják fel receptre és kiket irritál? És tényleg működik egy párnával is?
Meglepőnek tűnhet, de kutatások bizonyították, hogy már az anyaméhben érezzük édesanyánk érintéseit, és ez az élmény tárolódhat az emlékezetünkben. Felnőttkori érintéskultúránkat leginkább az határozza meg, hogyan érintettek meg minket a családban a szüleink – ezt visszük tovább, de akár át is alakíthatjuk.
