#Tisza Párt

„A Fidesz egy aránylag jó politikusból tud egy rosszat csinálni, ilyen ez a rendszer” – választási riport a drogügyi kormánybiztos körzetéből

Furcsa kettősség érezhető Heves megye 2-es, gyöngyösi központú körzetében: rendszerváltó hangulat nincs, sokan nem akarják, hogy a Tisza győzzön, de elégedettnek sem mondják magukat a helyiek. Van, aki szerint a hatalmon lévők úgy sétálgatnak az elhanyagolt falusi utcákon, mintha a párizsi Champs-Élysées-n lennének. Magyar Péterék egy elismert szakembert, a Tisza-tavi Ökocentrum korábbi vezetőjét indítják. Legfőbb riválisa a térség erős embere, a drogügyi kormánybiztosként is dolgozó fideszes Horváth László. A körzet, amelynek kampányát egyszerre uralja a drog, a kormánypropaganda, a visontai erőmű sorsa, és ahol néhány pohár sör után hamar felkorbácsolódnak az indulatok.

hvg360
Fetter Dóra

Ha a Tisza nyerne, Sulyok Tamás simán megtrollkodhatja a kormányalakítást, és még törvényt sem sértene vele

Sem az Alaptörvény, sem más jogforrás nem szabályozza egyértelműen az államfő teendőit, akit csak az évtizedes szokásjog köt abban, kit kér fel kormányalakításra a választás után. Ez a folyamat megtrollkodható, sőt több kudarcos miniszterelnök-jelölés után a köztársasági elnök fel is oszlathatja az Országgyűlést, és kiírhat új választást. Ám az ilyen, jogilag szabályozatlan területen folytatott politikai „játék” kockázata óriási.

hvg360
Lengyel Tibor

„Jó fej, csak kár, hogy fideszes” – riport az elvesztegetett lehetőségekkel teli Viharsarokból

Bezárt éttermekről, kávézókról, szórakozóhelyekről panaszkodnak a békési fiatalok, akik nem csak a szabadidejük eltöltéséhez nem találnak lehetőségeket, munkahelyek terén is hasonlót tapasztalnak. A tiszás jelölt az elvándorlás megállításával kampányol, a fideszes, egyébként a térségben főispánként ismert jelölt azonban nem lát ebben problémát, szerinte, aki családot alapítana és tanulni akar, annak ez mindenképp sikerülni fog Békéscsabán és környékén. A statisztikák azonban nem erről árulkodnak.

hvg360
Fetter Dóra

„Olyan dolgok derülnek ki, ami után egyre nehezebb hallgatni” – miért mernek egyre többen kiállni a rendszer ellen?

Hogyan változott a morális költsége a mostanában gyakori, arccal-névvel való kiállásoknak? Mitől függ, hogy mennyire érezzük ezeket hitelesnek? Mennyire radikalizálódtak valójában a magyar fiatalok, és beszélhetünk-e társadalmi szintű elégedetlenségről vagy épp szolidaritásról a választások előtti utolsó napokban? Gerő Márton szociológussal, az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociológiai Tanszékének és az az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársával beszélgettünk.

hvg360
Nemes Nikolett