Újra felállították Moszkvában Feliksz Dzerzsinszkijnek, a hírhedt szovjet titkosszolgálat, a Cseka alapítójának szobrát. Bár az emlékmű kisebb, mint az 1991-ben ledöntött, és nem a réginek a belvárosi helyére került, a szoboravatás is jelzi, Oroszországba visszatért a bolsevista, sztálinista múlt.
Soha nem voltak ennyire beszédesek azok a külföldi vállalatok, amelyeknek a kiszorításán a magyar kormány ügyködik. Elkezdték nyilvánosságra hozni a megfélemlítés konkrét módszereit, ami megnehezíti, hogy az ország hozzájusson a várt 28 milliárd eurónyi uniós támogatáshoz.
Diplomát nem, csak exkluzív ismereteket meg esetleg priuszt lehetett szerezni a kádári idők magánegyetemén, ahol besúgók is „hallgatók” voltak.
A Terrorelhárítási Központ hamarosan Orbán Viktor saját titkosrendőrségévé válik - írja Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem tanára a The New York Times internetes oldalán, Paul Krugman blogjában.
Széchenyi István 150 éve, 1860. április 8-án maga vetett véget életének Döblingben. Számos összeesküvés-elmélet született már arról, hogy a gróf valójában nem öngyilkos lett, hanem a bécsi udvar titokban ölette meg a számára kellemetlenné vált államférfit az elmegyógyintézetben. A valóság ennél azonban egyszerűbb, a történészek szerint nem osztrák ügynökök likvidálták Széchenyit, de öngyilkosságában kulcsszerepe volt egy besúgónőnek.
Alighogy megjelent, már a rádiók legfrissebb híradásaiban is beszámoltak arról a listáról, amelyet a szegedkurir.hu regionális hírportál közölt április negyedikén. A Csongrád megyei ÁVH egykori dolgozóinak névsora csak első darabja annak a sorozatnak, amelynek közlésére Kunstár Csaba főszerkesztő szánta el magát. Az esetről Cseh Gergő Bendegúzt, a Történeti Levéltár munkatársát kérdeztük. Ha nem sérülnek indokolatlanul a személyiségi jogok, akkor minden nyilvánosság üdvözlendő – mondja a szakember.
