Mi a jelentősége a kínai elnök látogatásának? Miről szól a kínai–magyar rendészeti megállapodás? Mi a helyzet az EU-s Chinagate-tel és Russiagate-tel, és mit kell tisztázni a régiós orosz befolyással kapcsolatban? Dezső Andrással beszélgettünk az elmúlt hetek legfontosabb biztonságpolitikai kérdéseiről.
Egyelőre nem tudni, hogy ki volt ennyire kíváncsi a lengyel miniszterek egyeztetésére.
Kifejlődött a Szitakötő: Budapesten már több ezer megfigyelőpontot kötöttek össze, kereshetővé téve az így keletkező adatokat a rendőrség, a terrorelhárítás vagy a nemzetbiztonsági szervezetek számára. A sok információ végállomása a Kormányzati Adatközpont, amely azonos székhelyen működik a Rogán Antal miniszter alá tartozó titkosszolgálattal, a Nemzeti Információs Központtal, ahol az ellenzék állítólagos „guruló dollárjairól” szóló jelentés is készült.
Távozik Kovács Zoltán András dandártábornok, a Nemzeti Információs Központ főigazgatója. Ezt ugyan még nem jelentették be, az utóda már megvan. Olyannyira, hogy az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága a pénteki ülésén meg is hallgatja a jelöltet, Hatala Anna dandártábornokot, aki jelenleg a polgári elhárítás, az Alkotmányvédelmi Hivatal helyettes vezetője.
Az utóbbi 9 év második legtöbb „nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésre” vonatkozó kérelme futott be tavaly az Igazságügyi Minisztériumhoz. Hogy a kérelmekből mennyire adtak a miniszterek végül engedélyt, korábban elsunnyogta a tárca, most már biztosra ment, és titkosította.
A propagandahálózat leleplezésében fél tucat európai hírszerző szolgálat vett részt, pénzeket a magyar mellett német, belga, francia, holland és lengyel politikusok kaptak.
Előbb Olaf Scholz német kancellár árulta be az Ukrajnában szolgáló briteket, majd néhány nappal később az oroszok tettek közzé egy olyan titokban készült hangfelvételt, amelyen magas rangú német tisztek beszéltek arról, hogyan lehetne Taurus robotrepülőkkel lerombolni az Oroszországot és a Krímet összekötő óriáshidat.
Néhány magát produkáló embert leszámítva nem látott "zavaró jelenséget" az informátor.
Már nem a Terrorelhárítási Központ figyeli az extremistákat, azaz a szélsőségeseket – tudta meg a hvg360. Az extremistákkal évtizedeken át a titkosszolgálat foglalkozott, majd a TEK megalakulása után a terrorelhárítókhoz került ez a terület, de most az alkotmányvédelmisek visszakapták.
Az összellenzéki támogatás nem állt fel mögötte, ezért választotta a Kutyapártot. A belvárosban szerinte a kérdés az, hogy aki ott elindul, az kész-e Rogán Antallal szemben állni a sarat.
A magyar kormány, a menekültkérdés és a titkosszolgálatok viszonyát elemzi a Daily Telegraph cikke. Ungvárról jelentkezik riporttal a Spiegel. Válaszokat kell adni az ukrajnai patthelyzetre, írja az Economist elemzője. A brit lap egy másik cikkében arról ír, meddig finanszírozhatja az ukrajnai háborút Vlagyimir Putyin. A Der Standard a globális Dél és a Nyugat konfliktusát elemzi az izraeli háború tükrében. Az egyik legismertebb izraeli író szerint az ország vezetése hibázott a Hamász támadása előtt. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Már korábban is kérdéses volt, hogy a magyar Nemzeti Információs Központ honnan juthatott olyan infóhoz, hogy a tálib titkosszolgálat ott lenne a szerb–magyar határon.
A Rogán Antal-felügyelte magyar titkosszolgálat szerint a tálibok irányítják azokat az afgán embercsempész-csoportokat, amelyek előszeretettel reklámozzák a szolgáltatásaikat a TikTokon. Jelenetek a magyar-szerb határról, embercsempész szemszögből, milliós nézettséggel.
A lap forrásai szerint kérdéses, honnan juthatott a magyar Nemzeti Információs Központ olyan infóhoz, hogy a tálib titkosszolgálat ott lenne a szerb–magyar határon.
A Fidesz frakcióvezetője ezt hétfőn fogja kezdeményezni, de formálisan csak a jelentést készítő titkosszolgálat dönthet a nyilvánossá tételről.
Magyar Levente még Orbán Viktor stábjában dolgozott, amikor összeismerkedett barátnőjével, aki mára a felesége. Közösen szervezték Orbán és Fico találkozóit, Magyar viszont mindeközben az Alkotmányvédelmi Hivatal informátora volt.
Ha megakadályozni nem is tudják, vannak arra módszerek, hogy ellehetetlenítsék a magyar hatóságok a külföldi neonácik Sopronba tervezett “kongresszusát” – kivéve, ha azt egy olyan ingatlanban tartják meg, ami valamelyik résztvevő tulajdonában áll. Legutóbb egy neonácinak titulált harcművészeti gálára vonultak ki a rendőrök, kilenc éve pedig a titkosszolgálat Budapesten szabotált el egy fajvédő konferenciát. A szélsőjobboldal komfortosan érzi magát Magyarországon, de ennek az is az oka, hogy Németországban és Ausztriában is szorosabb pórázon tartják.
Újra felállították Moszkvában Feliksz Dzerzsinszkijnek, a hírhedt szovjet titkosszolgálat, a Cseka alapítójának szobrát. Bár az emlékmű kisebb, mint az 1991-ben ledöntött, és nem a réginek a belvárosi helyére került, a szoboravatás is jelzi, Oroszországba visszatért a bolsevista, sztálinista múlt.
Több hírportál és forrás azt is tudni véli, hogy egészségi állapota annyira megrendült, hogy kómába esett.
Fiatal, jövőbeni döntéshozók befolyásolása volt a célja annak az orosz szervezetnek, amelynek vezetőjét az FBI kémkedéssel vádolja – legalábbis a vád szerint. Az ügy főszereplője, Natalia Burlovina egy évente megrendezett esemény miatt került az FBI látókörébe, mert az amerikaiak szerint a Meeting Russia nevű program mögött az orosz titkosszolgálat állt. A fiatal külföldi meghívottak között egy magyart is találtunk.
