Joe Biden bizalmasa, feleségének jó barátnője az a titkosszolgálati vezető, aki most nem tud egyértelmű válaszokat adni a Donald Trump ellen elkövetett merénylet körüli hatósági bénázásra.
A magyar állami szervek 2023-ban 2680 felhasználó tevékenységéről vártak tájékoztatást a Metától, ez több mint kétszer annyi, mint amennyire 2021-ben voltak kíváncsiak. Tavaly a kérések 40 százalékát a Meta elutasította.
Mi a jelentősége a kínai elnök látogatásának? Miről szól a kínai–magyar rendészeti megállapodás? Mi a helyzet az EU-s Chinagate-tel és Russiagate-tel, és mit kell tisztázni a régiós orosz befolyással kapcsolatban? Dezső Andrással beszélgettünk az elmúlt hetek legfontosabb biztonságpolitikai kérdéseiről.
Kifejlődött a Szitakötő: Budapesten már több ezer megfigyelőpontot kötöttek össze, kereshetővé téve az így keletkező adatokat a rendőrség, a terrorelhárítás vagy a nemzetbiztonsági szervezetek számára. A sok információ végállomása a Kormányzati Adatközpont, amely azonos székhelyen működik a Rogán Antal miniszter alá tartozó titkosszolgálattal, a Nemzeti Információs Központtal, ahol az ellenzék állítólagos „guruló dollárjairól” szóló jelentés is készült.
Távozik Kovács Zoltán András dandártábornok, a Nemzeti Információs Központ főigazgatója. Ezt ugyan még nem jelentették be, az utóda már megvan. Olyannyira, hogy az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága a pénteki ülésén meg is hallgatja a jelöltet, Hatala Anna dandártábornokot, aki jelenleg a polgári elhárítás, az Alkotmányvédelmi Hivatal helyettes vezetője.
Az utóbbi 9 év második legtöbb „nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésre” vonatkozó kérelme futott be tavaly az Igazságügyi Minisztériumhoz. Hogy a kérelmekből mennyire adtak a miniszterek végül engedélyt, korábban elsunnyogta a tárca, most már biztosra ment, és titkosította.
A propagandahálózat leleplezésében fél tucat európai hírszerző szolgálat vett részt, pénzeket a magyar mellett német, belga, francia, holland és lengyel politikusok kaptak.
Előbb Olaf Scholz német kancellár árulta be az Ukrajnában szolgáló briteket, majd néhány nappal később az oroszok tettek közzé egy olyan titokban készült hangfelvételt, amelyen magas rangú német tisztek beszéltek arról, hogyan lehetne Taurus robotrepülőkkel lerombolni az Oroszországot és a Krímet összekötő óriáshidat.
Már nem a Terrorelhárítási Központ figyeli az extremistákat, azaz a szélsőségeseket – tudta meg a hvg360. Az extremistákkal évtizedeken át a titkosszolgálat foglalkozott, majd a TEK megalakulása után a terrorelhárítókhoz került ez a terület, de most az alkotmányvédelmisek visszakapták.
Az összellenzéki támogatás nem állt fel mögötte, ezért választotta a Kutyapártot. A belvárosban szerinte a kérdés az, hogy aki ott elindul, az kész-e Rogán Antallal szemben állni a sarat.
A magyar kormány, a menekültkérdés és a titkosszolgálatok viszonyát elemzi a Daily Telegraph cikke. Ungvárról jelentkezik riporttal a Spiegel. Válaszokat kell adni az ukrajnai patthelyzetre, írja az Economist elemzője. A brit lap egy másik cikkében arról ír, meddig finanszírozhatja az ukrajnai háborút Vlagyimir Putyin. A Der Standard a globális Dél és a Nyugat konfliktusát elemzi az izraeli háború tükrében. Az egyik legismertebb izraeli író szerint az ország vezetése hibázott a Hamász támadása előtt. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Már korábban is kérdéses volt, hogy a magyar Nemzeti Információs Központ honnan juthatott olyan infóhoz, hogy a tálib titkosszolgálat ott lenne a szerb–magyar határon.
A Rogán Antal-felügyelte magyar titkosszolgálat szerint a tálibok irányítják azokat az afgán embercsempész-csoportokat, amelyek előszeretettel reklámozzák a szolgáltatásaikat a TikTokon. Jelenetek a magyar-szerb határról, embercsempész szemszögből, milliós nézettséggel.
A lap forrásai szerint kérdéses, honnan juthatott a magyar Nemzeti Információs Központ olyan infóhoz, hogy a tálib titkosszolgálat ott lenne a szerb–magyar határon.