A korábbi pszichológiai gondolkodással szakítva a szakemberek mostanában nem azt a kérdést teszik fel, hogy miként vezetnek rendellenes lelki működéshez a traumák, hanem fordítva: a traumatikus körülmények ellenére miképp marad meg az egészséges lelki működés? És még az is kiderült, hogy a lelki ellenálló képesség tréningezhető.
Mélypontok mindenki életében vannak, Péterfy-Novák Éva író, az Egyasszony és A rózsaszín ruha szerzője azonban kicsit mintha többet kapott volna ebből a gyerekvállalás környékén. Hogyan nyerhető vissza az erő a trauma után, és mi kell ahhoz, hogy az önbizalom újra az életünk része legyen?
Az új évben sokan szeretnénk akár több dologban is formálódni, átalakulni. Pszichológus szakértőnk a személyiség változási lehetőségeit és annak megítélését gondolta végig.
Pedig a poszttraumás stressz tünetei súlyosak.
Sokszor lebecsüljük a külső segítség jelentőségét krízishelyzetben, azt hisszük, magunknak kell megbirkóznunk mindennel. Pedig életbevágó az a támogatás, amit az ember másoktól kaphat. Ezt élte meg Nyáry Krisztián író is, akinek 2014-ben, több hónapos betegeskedés után, 42 évesen halt meg a felesége.
Gyermekpszichológusként nap mint nap tapasztalom, micsoda erő, gyógyulni-fejlődni akarás lakozik egy kisgyermekben. Segítsük őt, hogy ezekkel az erőkkel élni tudjon. Ehhez azonban észre kell vennünk, ha nehéz időszakon megy keresztül.
Miként tudjuk támogatni azokat a rokonokat, barátokat, akiket elhagyott a párjuk vagy elhunyt a társuk? Talán nem is sejtjük, de a bátorság és a megértés megvan bennünk.
Balesetben elvesztett végtag, családon belüli erőszak, molesztálás, drog- és alkoholfüggőség: csak néhány azok közül a traumák közül, amelyeket olykor évtizedekig tart feldolgozni. Interjúalanyainknak sikerült, új hobbit, hivatást találtak maguknak, de mindenért meg kellett küzdeniük.
Neal Shusterman Az óceán mélyén című regénye egy kamasz fiú „megőrülésének” és a valóságba való visszatalálásának történetét meséli el. A könyv segít elképzelni, mit él át ilyenkor valaki, ugyanakkor számos kérdést felvet, amelyekre nem biztos, hogy van fekete-fehér válasz, de az biztos, hogy érdemes róluk beszélni. Ács Dánielt, a Soteria Alapítvány Menedék Programjának vezetőjét, a Feldmár Intézet szóvivőjét kérdeztük.
Meg kell-e bocsátani annak, akitől nem kért bocsánatot a bántalmazója? Ez a kérdés is vitát váltott ki a HVG EXTRA Pszichológia Szalon kerekasztal beszélgetésén, amelyet a magazin legfrissebb száma kapcsán rendeztek múlt pénteken. Az esten szóba került a jogos düh, a generációkon átadódó traumák, és hogy miért lenne szüksége mindenkinek terápiára.
„A pszichoterápiával az egyén képes pótolni korai érzelmi hiányait, gyógyítani elszenvedett traumáit, ami szinte mindig tudattalan” – mondja a klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, akivel közelgő szalonestje előtt beszélgettünk. Öt kérdés – öt válasz.
„Pusztán sémákat és tabukat döntögetek” – mondja magáról a népszerű író, blogger, akit közelgő szalonestje előtt terápiáról, az írás gyógyító hatásáról kérdeztünk. Öt kérdés - öt válasz.
Mikor érezzük magunkat traumatikus élmény fogságában? Hogyan szabadulhatunk belőle? Lehet-e szinte jelentéktelennek tűnő esemény is traumatikus? Feldmár András pszichológus és Büky Dorottya, a Feldmár Intézet igazgatója ezúttal a traumák gyökereiről beszélgetnek.
Az utóbbi pár hónapban mélyebbre ástam magam a bántalmazások és traumák világába, mint egy átlag civil. Tavaly kezdtem el analitikusan orientált terápiába járni, akkor esett le, mennyi traumám van nekem is. Olyanok, amelyek létezéséről addig nem is tudtam, mert a jelenlétük teljesen természetesnek tűnt.
A traumát túlélőknél a legfontosabb kérdés az, hogy miként integrálható az énképbe a trauma tapasztalata, hogyan dolgozható fel, hogy lehet értelmet találni a szenvedésben.
Milyen pszichés terhet vettek magukra és milyen kockázatot vállaltak a szexuális zaklatások áldozatai azzal, hogy felidézték, megfogalmazták, kimondták azt, ami velük történt? Hol ér össze a #metoo kampány és az áldozatiság mindennapos csomagja?
Az eddig véltnél nagyobb valószínűséggel szenvednek szívrohamot vagy azonnali halállal járó traumát a triatlonversenyzők egy nagyméretű, hosszú távú kutatás adatai szerint.
A trauma feldolgozását több okból is nehezítik a közösségi posztolások.
Légitámadásban halt meg az a 24 éves férfi, aki bohócként vidította fel az észak-szíriai nagyváros keleti negyedeinek háborús traumát átélt gyermekeit.
Az alapvető jogok biztosa az úgynevezett izlandi módszer vagy más néven Barnahus modell bevezetését javasolja a magyarországi igazságszolgáltatásban. Ennek lényege, hogy a gyermekekkel hagyományos kihallgatóhelyek helyett egy különálló, családi házas övezetben lévő épületben beszélgetnek el a szakemberek.
