Gyermekpszichológusként nap mint nap tapasztalom, micsoda erő, gyógyulni-fejlődni akarás lakozik egy kisgyermekben. Segítsük őt, hogy ezekkel az erőkkel élni tudjon. Ehhez azonban észre kell vennünk, ha nehéz időszakon megy keresztül.
Miként tudjuk támogatni azokat a rokonokat, barátokat, akiket elhagyott a párjuk vagy elhunyt a társuk? Talán nem is sejtjük, de a bátorság és a megértés megvan bennünk.
Balesetben elvesztett végtag, családon belüli erőszak, molesztálás, drog- és alkoholfüggőség: csak néhány azok közül a traumák közül, amelyeket olykor évtizedekig tart feldolgozni. Interjúalanyainknak sikerült, új hobbit, hivatást találtak maguknak, de mindenért meg kellett küzdeniük.
Neal Shusterman Az óceán mélyén című regénye egy kamasz fiú „megőrülésének” és a valóságba való visszatalálásának történetét meséli el. A könyv segít elképzelni, mit él át ilyenkor valaki, ugyanakkor számos kérdést felvet, amelyekre nem biztos, hogy van fekete-fehér válasz, de az biztos, hogy érdemes róluk beszélni. Ács Dánielt, a Soteria Alapítvány Menedék Programjának vezetőjét, a Feldmár Intézet szóvivőjét kérdeztük.
Meg kell-e bocsátani annak, akitől nem kért bocsánatot a bántalmazója? Ez a kérdés is vitát váltott ki a HVG EXTRA Pszichológia Szalon kerekasztal beszélgetésén, amelyet a magazin legfrissebb száma kapcsán rendeztek múlt pénteken. Az esten szóba került a jogos düh, a generációkon átadódó traumák, és hogy miért lenne szüksége mindenkinek terápiára.
„A pszichoterápiával az egyén képes pótolni korai érzelmi hiányait, gyógyítani elszenvedett traumáit, ami szinte mindig tudattalan” – mondja a klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, akivel közelgő szalonestje előtt beszélgettünk. Öt kérdés – öt válasz.
„Pusztán sémákat és tabukat döntögetek” – mondja magáról a népszerű író, blogger, akit közelgő szalonestje előtt terápiáról, az írás gyógyító hatásáról kérdeztünk. Öt kérdés - öt válasz.
Mikor érezzük magunkat traumatikus élmény fogságában? Hogyan szabadulhatunk belőle? Lehet-e szinte jelentéktelennek tűnő esemény is traumatikus? Feldmár András pszichológus és Büky Dorottya, a Feldmár Intézet igazgatója ezúttal a traumák gyökereiről beszélgetnek.
Az utóbbi pár hónapban mélyebbre ástam magam a bántalmazások és traumák világába, mint egy átlag civil. Tavaly kezdtem el analitikusan orientált terápiába járni, akkor esett le, mennyi traumám van nekem is. Olyanok, amelyek létezéséről addig nem is tudtam, mert a jelenlétük teljesen természetesnek tűnt.
A traumát túlélőknél a legfontosabb kérdés az, hogy miként integrálható az énképbe a trauma tapasztalata, hogyan dolgozható fel, hogy lehet értelmet találni a szenvedésben.
Milyen pszichés terhet vettek magukra és milyen kockázatot vállaltak a szexuális zaklatások áldozatai azzal, hogy felidézték, megfogalmazták, kimondták azt, ami velük történt? Hol ér össze a #metoo kampány és az áldozatiság mindennapos csomagja?
Az eddig véltnél nagyobb valószínűséggel szenvednek szívrohamot vagy azonnali halállal járó traumát a triatlonversenyzők egy nagyméretű, hosszú távú kutatás adatai szerint.
A trauma feldolgozását több okból is nehezítik a közösségi posztolások.
Légitámadásban halt meg az a 24 éves férfi, aki bohócként vidította fel az észak-szíriai nagyváros keleti negyedeinek háborús traumát átélt gyermekeit.
Az alapvető jogok biztosa az úgynevezett izlandi módszer vagy más néven Barnahus modell bevezetését javasolja a magyarországi igazságszolgáltatásban. Ennek lényege, hogy a gyermekekkel hagyományos kihallgatóhelyek helyett egy különálló, családi házas övezetben lévő épületben beszélgetnek el a szakemberek.
Nemcsak szórakoztat, gyógyít is a népszerű játék.
Miként viselkedjen egy szülő, ha azt látja, hogy gyermekét megrémítik a terrortámadásokról szóló hírek? Mi van, ha nem beszélünk megrázó képekről, ha engedjük eluralkodni a frusztrációt vagy a félelmet? Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakértővel beszélgettünk szülői eszközökről, hibákról, megfogalmazott, illetve ki nem mondott érzésekről.
A plakátkampány és kormányzati propaganda nem válogat a menekültek között, ami a kínzásokat túlélő és egyéb módon súlyosan traumatizált menekültekkel szemben nemhogy méltánytalan, hanem elkeserítő is. Pedig megrázó történeteik a civil segítőket is nagyon igénybe veszik, de a területen tevékenykedő Cordelia Alapítvány még a hatóságokat is igyekszik felkészíteni a kihívásokra. A nyilvánosság szinte semmit sem érzékel abból, milyen szerencsétlen sorsú emberek áramlanak Magyarországra.
A politikai korrektség egyik legaktuálisabb trendje a „megrázó tartalomra” való figyelmeztetés, amely a nemi erőszakot elszenvedettek védelméből indult ki, mára viszont egyesek az irodalmi kánont is átírnák a nevében. Miközben az USA-ban nagy vita van az egyéni traumák kölcsönös tiszteletben tartásán alapuló (ön)korlátozásról, nehéz megmondani, mikor vetődik fel hasonló Magyarországon.
A Cseh Rádió gyerekekkel foglalkozó kreatív csoportja pályázatot hirdet a gyerekkori félelmekkel és szorongásokkal való megküzdés elősegítésére Ne félj a mumustól! címmel: a kiírásra rajzokkal, iparművészeti alkotásokkal, számítógépes grafikákkal, két- vagy háromdimenziós animációkkal nevezhetnek az 5-15 év közötti korosztály tagjai.
